Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-09 / 7. szám
MTI FOTÓ: ILLYÉS TIBOR BE LPOLITIKA „Sikertörténet az iskolák állami átvétele” Marekné Pintér Aranka, a K le beteberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatója Budapest. Az oktatási államtitkár sikertörténetnek tartja a közoktatási intézmények állami átvételét. Hoffmann Rózsa az iskolák állami fenntartásba kerüléséről szóló keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az átvétel - minden negatív előrejelzés ellenére - menetrendszerűen, pontosan, zökkenőmentesen zajlott. Közlése szerint január 1-jén formailag és jogilag a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az állam erre kijelölt szervezete, átvette az iskolák többségének fenntartását, ez gond nélkül megtörtént. Az átállásból a pedagógusok és a diákok úgyszólván semmit nem érzékeltek, és minden pedagógus megkapta a fizetését - tette hozzá. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy az állam garantálja, a gyerekek „az ország minden településén (...) ugyanazokban a műveltségi javakban részesedjenek”, s ezt ellenőrzik is a jövőben kialakítandó tanfelügyeleti rendszerrel. Reményét fejezte ki, hogy intézkedéseikkel a közoktatás széttagoltsága jelentős mértékben és rövid idő alatt csökken. Az államtitkár közlése szerint a közoktatás átalakítása része a kormány által meghirdetett megújulási folyamatnak, amely párhuzamosan zajlik többek között a közigazgatási, szociális, egészségügyi rendszer átalakításával, s ennek érdekében az elmúlt két és fél évben több mint negyven jogszabályt alkottak a közoktatási területen. Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva elmondta: a pedagógussztrájkbizottsággal az egyeztetések nem zárultak le, sok kérdésben már meg is állapodtak, „nyitott kérdés kevés maradt”, ezek tárgyalása a jövő héten lesz. Jelezte, várják a munkaügyi bíróság döntését arról, kell-e teljesíteniük a pedagógusoknak sztrájk esetén az elégséges ellátást Meglátása szerint „a sztrájk oka minimális”. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: nem az iskolarendszer államosítását hajtották végre, ugyanis magán- és egyházi iskolák továbbra is működnek majd. Emlékeztetett arra, hogy a háromezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken az állam átvállalja a teljes működtetési költséget is, illetve 83 település kérte, hogy továbbra is fizethesse ezt, közülük 55-nek adtak erre engedélyt Kérdésre szólt arról is, hogy a közoktatási informatikai rendszerben - statisztikai adatgyűjtés eredményeként - rendelkezésükre állnak az egyes iskolák pedagógus-diák arányszámai, de ennek alapján nem fogják meghatározni a településeken dolgozó pedagógusok létszámát Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke azt mondta: az átadás-átvételi folyamat a decemberben meghozott törvény szerint zajlott le, annak során 1297 székhelyintézményt működtető önkormányzattal kötöttek megállapodást Az önkormányzati szakmai apparátus, illetve a 120 ezer pedagógus átvétele megtörtént, átsorolásuk folyamatban van - jegyezte meg. Közlése szerint a vagyon használatáról, kezeléséről január 15-ig részletes megállapodást köt az intézményfenntartó központ az önkormányzatokkal, a tankerületi igazgatók vezetésével. A szakmai, iskolaszervezési, személyügyi kérdésekben az iskoláknak a jövőben a tankerületi igazgatókhoz kell fordulniuk, ahol pedig az önkormányzat működteti az iskolát, ott továbbra is az önkormányzattal tárgyalnak majd a működtetésről. A központ vezetője kérdésre kitért arra: a nyugdíjas pedagógusoknak kérniük kell, ha továbbra is dolgozni szeremének, a kormányzat pedig dönthet úgy, hogy továbbra is alkalmazza őket Beszélt arról is, hogy felmérésük január végére készül el arról, hány nyugdíjas tanár dolgozik az országban. Az MSZP alapjoggá tenné. BudapesL Az MSZP a jogbiztonság helyreállítását tartja a legfontosabbnak, e nélkül szerintük a többi alapvető jog sem érvényesülhet, valamint kiemelt alapjoggá tenné az emberi méltósághoz való jogot Erről Bárándy Gergely ország- gyűlési képviselő számolt be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, egy nappal az ellenzék közjogi egyeztetésének második fordulója előtt. A képviselő pártja alapjogi koncepciójáról szólva közölte: a Fidesz több helyen elvette az állampolgári jogokat vagy államcéllá alakította azokat Ezt tette az idősek ellátáshoz fűződő jogával - tette hozzá -, és lebontotta az érdek- egyeztetés rendszerét. A képviselő azt mondta: a demokratikus jogállam helyreállítása nemcsak az intézmények jogkörének rendbe tételét jelenti, hanem az egyének, a közösségek emberi jogainak ki- szélesítését is, vagyis az MSZP e tekintetben sem elégedne meg az Orbán-kormány előtti állapotok visszaállításával. Az eddigieket meghaladva a párt kiemelt alapjoggá tenné az emberi méltósághoz való jogot, amelyet az alkotmányban rögzítene. „Az MSZP elutasítja azt a gyakorlatot, ami az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy bűnbakká tesz egyes társadalmi csoportokat, irányukba gyűlöletet kelt” - fűzte hozzá. Bárándy Gergely szerint az ilyen politika miatt válik mindennapossá a gyűlöletbeszéd, a családon belüli erőszak, a megfélemlített- ség és a kiszolgáltatottság, ezért mindezen alkotmányos szinten kell változtatni. Közölte azt is: meg kell határozni a szociális biztonsághoz és az egészséghez való jog tartalmát is, az államnak pedig a gazdaság teherbíró képességéhez igazodva mindenki számára biztosítania kell az emberhez méltó létezés legalapvetőbb feltételeit. Öregség, betegség, rokkantság, özvegység, önhibán kívül bekövetkezett munkanélküliség vagy más szociális rászorultság esetén senki nem maradhat ellátás nélkül a társadalombiztosítás és a szociális ellátás keretei között - mondta. A munkavállalók érdekérvényesítési kereteinek helyreállításával kapcsolatban az egyeztetésen olyan szervezetek is bekapcsolódhatnak az egyeztetésbe, amelyek érdemben hozzájárulhatnak a sikerhez - fogalmazott. Bárándy Gergely közölte azt is: a közjogi kérdésekről két hónapon belül, közös koncepció elkészítése után zárnák le a tárgyalásokat. Mint mondta, szerdán a múlt heti tárgyalások résztvevői lesznek jelen, vagyis a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői. Fidesz: az akcióterv a munkásokat segíti A munkások, az alkalmazottak és a kisemberek boldogulását, megélhetését segítik elő a munkahelyvédelmi akcióterv rendelkezései a Fidesz álláspontja szerint. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője keddi budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2010-ben két nagy problémával szembesült, az állam- adósság magas mértékével és az alacsony foglalkoztatottsággal. Utóbbival kapcsolatban is - mint fogalmazott - történelmi mélypontról indultak, hiszen a Gyurcsány-és aBajnai-kormány nemcsak az államadósságot, hanem a munkanélküliség mértékét is megduplázta. Mára azonban már látszanak az eredmények, hiszen sikerült növelni a foglalkoztatottak számát - tette hozzá. A Fidesznek különösen fontos, hogy a munkaerő-piaci szempontból leginkább veszélyeztetettebbek, az 55 évesnél idősebbek, a szakképzetlenek és a gyesről, gyedről visszatérő kismamák munkát találjanak - hangsúlyozta Selmeczi Gabriella. Kontur Pál, a Fidesz munkástagozatának vezetője a sajtótájékoztatón rámutatott: „ha van munka, van minden, ha nincs munka, semmi nincs”. „Nekünk munkásoknak, alkalmazottaknak, kisembereknek munkahelyünk és az ott elérhető jövedelem adja a becsületünket, az otthon biztonságát” - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért segélyek és félresikerült átképzések helyett tartós és biztonságos munkahelyekre van szükség. A munkahelyvédelmi akcióterv Kontur Pál szerint éppen ezt szolgálja, hiszen az a 25 évesnél fiatalabb, az 55 évesnél idősebb és a szakképzetlen munkavállalók esetében felére csökkenti a munkáltatói járulékot, a tartósan munkanélkülieket vagy gyesről, gyedről visszatérőket foglalkoztató munkaadóknak pedig egyáltalán nem kell megfizetniük a 28,5 százalékos járulékot. Még nem jött el a tárgyalások ideje LMP: a közoktatást a bizonytalanság és káosz jellemezte Budapest A bizonytalanság és a káosz jellemezte a közoktatást 2012-ben az LMP szerint. Osztolykán Ágnes keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az elmúlt év oktatáspolitikai döntéseit elemezve szóvá tette, hogy a kormányzati döntéshozók tavaly szinte hónapról hónapra módosították a köznevelési törvényt, ráadásul - mondta - ennek során nem kérték ki a szakmai szervezetek álláspontját. Az ellenzéki képviselő úgy értékelte, hogy a kormány döntései nem növelték az esélyegyenlőséget. Viszont folyamatosan forrásokat vontak ki az ágazatból és az egész rendszerre kiható szakmai hibákat követettek el - jelentette ki az LMP oktatáspolitikusa, példaként említve a tankötelezettség korhatárának leszállítását, a „szegregáló” Híd-programokat, a „múltba révedő” nemzeti alaptantervet, a „kivéreztetett” alapítványi iskolákat és az „igazgatói botrányokat”. Hozzátette, hogy a pedagógusokat pedig becsapták, amikor elhalasztották a nekik ígért életpályamodell bevezetését. A tavalyi változtatásoknak nem a felsőoktatás előremozdítása, sokkal inkább egy elitista oktatás létrehozása volt a célja - közölte véleményét. A kormányzati lépések drasztikusan csökkentették a férőhelyek számát, miközben tulajdonképpen tandíjassá tették a magyar felsőoktatást és a részösztöndíjjal bevezették a féltandíjas képzést - mondta. A Diákhitel 2-t bíráló képviselő, aki röghöz kötésnek minősítette a hallgatói szerződéseket, arra is kitért, hogy amíg 2011-ben több mint 140 ezren felvételiztek, addig ez a szám tavaly 109 ezerre csökkent. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az év végén a diákok az utcára vonultak az intézkedések elleni tiltakozásul. Osztolykán Ágnes szerint „történelmi pillanatban vagyunk” mert az oktatásban érintetteknek - a diákoknak, a pedagógusoknak, a szülőknek, az iskolai dolgozóknak - esélyük van arra, hogy megállítsák az elmúlt éveket jellemző „ámokfutást”. A kormányzat megmutatta, csak az erőből ért, ha az emberek az utcára mennek és sztrájkhangulat van és fenyegetettség van az utcákon - közölte zárásként. Budapest. Bajnai Gordon szerint a szakpolitikai egyeztetések valójában koalíciós tárgyalások, erre pedig sem a jelenlegi időpont, sem az MSZP által javasolt forma és résztvevői kör nem megfelelő. A volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Egyesület elnöke az MTI kérdésére ezzel indokolta, hogy az Együtt 2014 nem vesz részt az ellenzéki erők gazdaságpolitikai egyeztetésén. A korábbi kormányfő elmondta, fontos, hogy a jogállam helyreállításáról a lehető legszélesebb körben megegyezzenek, mert ez Magyarország következő száz évét, az együttélés alapvető szabályait határozza meg. „De a szakpolitikai egyeztetés valójában már koalíciós tárgyalás: arról szól, hogy kivel és milyen program alapján készülünk kormányozni. Erre pedig sem a meghirdetett forma, sem a jelenlegi időpont, sem a résztvevői kör nem alkalmas. Nem így kell koalícióról megegyezni” - hangsúlyozta. Bajnai Gordon szerint az MSZP tárgyalási javaslata jó szándékú volt, de nem véletlenül talált vegyes fogadtatásra. Az emberek elsöprő többsége 2010-ben a változásra szavazott, mára azonban csalódott, így a változtatás szándéka megmaradt. „Ha a választók azt látják, hogy pártok képviselői alkudoznak egy zárt helyiségben, mielőtt velük megbeszélték volna a programjukat, az lesz az érzésük, hogy nem változott semmi. Én viszont azzal a meggyőződéssel jöttem vissza a politikába, hogy Magyarországnak egy új korszakra van szüksége” - jelentette ki. A volt miniszterelnök szerint az ellenzéki szervezeteknek előbb szakszerű programokat kell készíteniük, ezeket mindenkinek meg kell vitatnia a választóival, és csak ezután lehet a kényszerű kompromisszumokat hozó koalíciókötés- róTtárgyalni. „Abban a forgató- könyvben, amit normálisnak tartok, ez még odébb van. Nem nagyon messze, fél éven belül, de még odébb” - magyarázta, megjegyezve: az új választási rendszer arra kényszeríti az ellenzéki erőket, hogy már a választások előtt megállapodjanak, „koalíciót kössenek”. Ä Haza és Haladás Egyesület elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy szakpolitikai egyeztetéseket csak érdemi támogatottsággal és reális programmal rendelkező, a korszak- váltás alapelveit elfogadó szervezetek között lehet folytatni. A választók csak akkor tekintik hitelesnek az együttműködést, ha a résztvevők - akik nagy része az elmúlt húsz évben, így az előző kormányzati ciklusban is politikai szerepet töltött be - garanciát adnak, hogy nem követik el azokat a hibákat, amelyek az országot egyszer már bajba juttatták, „és lehetővé tették azt az ámokfutást, kártékony kormányzást, ami most zajlik” - jelezte. Hozzátette, hogy ezt a közjogi kérdésekről szóló tárgyalásokon is rögzíteni szeretnék. Az MSZP által kezdeményezett ellenzéki tárgyalások múlt szerdán kezdődtek meg közjogi kérdésekről a szocialista párt, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció, a korábban az MSZP-s Schmuck Andor vezette Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Árok Kornél elnökölte Szövetségben Együtt Magyarországért Párt között. Az egyeztetésen az LMP és a 4K! nem vett részt.
