Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-08 / 6. szám
Ötször annyi az egy főre jutó GDP Budapesten- Több mint ötször annyi az egy lakosra jutó GDP Budapesten, mint Nógrád megyében; az alkalmazásban állók havi bruttó 162 ezer 421 forintos átlag- keresete pedig 51 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól - derül ki a megye 2011. évét gazdasági szempontból elemző kiadványból. Nógrád megye a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei adóigazgatósága, a megyei közgyűlés, a kereskedelmi és iparkamara, valamint a Nógrád Megyei Hírlap közös, Nógrád megye Top 50 című kiadványa a megye gazdasági súlyát azzal az adattal jellemzi, hogy míg a nógrádi társas vállalkozások az országos gazdálkodói kör egy százalékát képviselik, addig a 2011. évi értékesítési árbevétel és hozzáadott érték mindössze 0,4 százaléka képződött helyben. Az adatok szerint nem változott jelentősen a megye gazdasági szerkezete, 2011-ben is meghatározó volt a feldolgozóipar, benne a gépipar és a kohászat, illetve a kereskedelem. E húzóágazatok 214 milliárd 846 millió forint nettó árbevételt realizáltak, ez a megyei összes árbevétel 66,4 százalékát tette ki. Elemzik a külföldi befektetők szerepét is. Eszerint a megyében működő 4222 társas vállalkozásból 121 cégben rendelkeztek külföldi befektetői részesedéssel, a 44 milliárdos jegyzett tőke 21,4 százaléka külföldi, ami meghatározóan a gépiparban, a vegyiparban és a kohászatban volt jelen. A külföldi érdekeltségű kör realizálta az exportértékesítés közel felét, és náluk dolgozott a társas vállalkozások által foglalkoztatott 20 ezer ember 18,3 százaléka. Kitérnek ugyanakkor arra is: a külföldi gazdasági szereplők aránya kevesebb, mint 40 százalékára esett vissza 2010-hez képest a kivonulás és a tulajdonosi szerkezet változása miatt. Kiemelten kezeli a kiadvány a Top 50-es vállalkozói kör szerepét Nettó árbevételük 2011-ben 189,4 milliár- dot tett ki, ez a megyei összeg 58.6 százaléka. Ők bonyolították le az export 91,7 százalékát, az alkalmazotti létszám 43 százalékát foglalkoztatták, és ők működtették a tárgyi eszközök 54 százalékát. Megyei szinten a saját tőke 49, a külföldi befektetések 83 százaléka ebben az 50 cégben koncentrálódott. A Top 50-es kör 34 nyereséges vállalkozása 4,1 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, 16 cég viszont 4.6 milliárdos veszteséget könyvelt el. A nettó árbevétel, az átlagos állományi létszám és a hozzáadott érték alapján Nógrád megye vezető cégei a balassagyarmati Delphi Thermal Kft., a salgótarjáni Palóc Nagykereskedelmi Kft. és a Wamsler SE Európai Részvénytársaság voltak 2011-ben. Negyven éve történt a balassagyarmati terrorista akció Emlékezés egy túszdrámára Teljes Balassagyarmat megbénult azokban a negyven évvel ezelőtti, január eleji napokban. Nem csupán a közlekedés szűnt meg egyik pillanatról a másikra a városban, hanem az emberek is megdermedve, rémülten, idegesen várták a fejleményeket. A lánykollégium épületébe ugyanis két „terrorista” fészkelte be magát, túszul ejtve a téli szünetről visszatérő lányokat. H. H. ______________________ Ba lassagyarmat. Máig nem tisztázott tökéletesen, milyen motiváció is vezette az akkor tizenkilenc esztendős Pintye Andrást, és tizenhét éves öcs- csét, Lászlót, hogy ilyen vakmerő tettre vetemedjen. Emlegették a szerelmi szálakat, a családi hátteret (az apa határőr tiszt volt, és keveset törődött a gyerekekkel), a lényeg, a fivérek azt tervezték, egy „nagy akciót” végrehajtva meglépnek Magyarországról. Fegyvereket (köztük géppisztolyt) lopva 1973. január hetedikén este tíz óra tájban egyszerűen besétáltak a Köztársaság téren lévő, Geisler Eta nevét viselő lánykollégiumba (az egykori apácazárda épületébe), ahol túszul ejtették a diáklányokat, majd elbari- kádozták magukat. A húsz hölgy közül hatan az illemhely ablakán keresztül megszöktek, és a rendőrök hüledezve hallgatták a beszámolóikat, mit is csinál benn a két Pintye-testvér. A kiérkező egyenruhásokat golyózápor fogadta, ekkor tudatosult a hatóságba, itt nem babra megy a játék, kőkemény terrordráma közepébe kerültek (emlékezzünk, alig négy hónappal korábban volt a Fekete Szeptember túszejtése a müncheni olimpián). A tárgyalásokat megkezdő rendőrkapitánynak pedig azt mondta az idősebb fiú, ha nem mennek el a zsaruk, két lányt kivégez. Balassagyarmaton szükségállapotot vezettek be, lezárták a városba vezető utakat, és a belügyi- sek átvették az irányítást. Pintyéék követelései között szerepel egy lefüggönyözött autóbusz, amely majd Ferihegyre szállítja őket, egy repülőgép, fegyverek, továbbá egymillió amerikai dollár, százezer nyugatnémet márka, négyszázezer svájci frank, valamint Kádár János aláírása annak bizonyítékául, hogy a pénzt önként adták oda nekik. Miután a szülők hiába próbálkoztak, hogy jobb belátásra bírják a fiúkat, a járási kórház pszichiáter szakorvosa, dr. Sa- , mu,István lépett fel túsztárgyalóként - ebbéli minőségben elsőként Magyarországon. Nyugodt hangon igyekezett meggyőzni a testvéreket, de megingatni nem tudta őket, azt azonban elérte, hogy a fegyvereket nem fordították a lányok ellen, és az ő közvetítésével vizet és élelmet kaptak a reszke- tő-rémült lányok. A Belügyminisztérium, látva, hogy hosszú napokon keresztül nem oldódik meg a válsághelyAz események helyszíne 1973-ban zet, cselekvésre szánta el magát. Január 12-én, a dráma hatodik napján a szemközti Városháza, illetve a régi megyeháza épületének padlására mesterlövészeket telepítettek, majd különböző módszerekkel - harangkongás, kutyaugatás, teherautók zaja - elérték, hogy Pintye András óvatlanul az ablakhoz menjen, majd dörrent a távcsöves puska. Ezután a másik fiút már köny- nyen lefegyverezték a hirtelen berobbanó egykori kommandósok. A fegyvert egyes.híresztelések szerint Hammeri László sportlövő olimpiai bajnok sütötte el - de ezt cáfolták az érintettek, és valószínűleg sohasem derül rá fény. Lászlót tizenöt évig ült börtönben, szabadulása után visszavonultan él, távol Nógrád megyétől. A történetről a szemtanú Finta Kata dokumentumkötetet írt, ennek információ alapján Végh Antal a nyolcvanas évek végén Könyörtelenül címmel adta kiregényéGA.műből Túsztörténet címmel Gazdag Gyula rendező 1989-ben filmet alkotott, amelyben a főszerepet a kor kedvelt „tinibálványa” Bery Ary játszotta. A balassagyarmati dráma az első túszejtő akció volt Magyar- országon, s bizony, ahogy hazánkat rengeteg helyen Puskás Ferenc nevéről emlegetik, úgy az Ipoly-parti város neve sokakban e szomorú esemény kapcsán maradt meg. Fatolvajok buktak le Mátramindszent. Az egyik erdészeti társaság erdésze tett bejelentést a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságra az elmúlt szombaton, a délutáni órákban arról, hogy ismeretlen személyek egy mátramindszenti erdőrészből illegálisan fát termeltek ki - a nyomok alapján kézi fűrésszel -, amelyet el is hordtak a helyszínről. Ezt követően a körzeti megbízottak és az erdészet képviselője közösen ellenőrizték az erdőhöz közeli lakott területet. Ennek során az egyik lakóház kertjében nagy mennyiségű, szemmel láthatóan a kérdéses erdőrészből kitermelt akácfát találtak. Az ott lakó 46 éves férfi ennek származásával kapcsolatosan nem tudott elszámolni, a kitermeléshez szükséges érvényes hatósági engedéllyel nem rendelkezett. A rendőrök előállították őt és lopás elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Az eltulajdonított és feldarabolt - ösz- szesen több mint hetvenezer forint értékű - fát, valamint a bűncselekmény elkövetéséhez használt fűrészt lefoglalták. Az ellenőrzés során még további két mátra-mindszenti lakos házának udvarán találtak illegálisan kitermelt, kis mennyiségű tüzelőt, ezért e két férfi ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek - tájékoztatta la unkát Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. „Kiváltott” tornacsarnok Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) A szerződés lejártával pedig a vagyon, illetve a működtetés automatikusan visszaszáll a közszereplőre. A PPP-kivitelezésű tornacsarnokok szabványszerűen, három állandó méretben épültek az országban. A legnagyobbak lelátóval, sok-sok kiszolgáló helyiséggel ellátott sportcsarnokok voltak, a középsők általában iskolai tornacsarnokok, illetve a legkisebbek tornaszobák. A gyarmati Szent- Györgyi Gimnázium létesítménye a középső kategóriába tartozott, a működtetője pedig egy építőipari Zrt. volt Am az Orbán-kormány egy júniusi döntése értelmében - látva, hogy a válsággal küszködő önkormányzatoknak kiemelten nagy terhet jelent ez a működtetési hozzájárulás - mintegy 15 milliárd forintnyi forrást biztosított a PPP-konstrukcióban megvalósult projektek lezárására. Balassagyarmaton, a Szent- Györgyi tornacsarnoka tekintetében az állam és az önkormányzat 45-55 százalékos részarányban finanszírozta eddig a fejlesztést és a működtetést, amely 2023-ban járt volna le. A „kiváltással” az állam 260 milliós, a város pedig 40 milliós egyszeri ráfordítással megszabadul ettől az előnytelen PPP- konstrukciótól, hiszen az inflációval számolva a hátralévő tizenegy évre összesen mintegy 400 millió forintot kellett volna Gyarmatnak a fenntartásra költenie. így azonban, miután magát a bázisintézményt, a gimnáziumot januártól a Klebersberg Intézményfenntartó Központ - magyarul az állam - működteti, így maga a tornacsarnok üzemeltetése is központi kézbe kerül.
