Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-07 / 5. szám
MTI FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS Ha t afgán menekültet fogtak el Kecskemét. Egy ember- csempész autójában hat afgán menekültet fogtak el Solton a rendőrök - tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnap az MTl-t. A Kalocsai Rendőrkapitányság járőrei pénteken éjfélkor igazoltatták a településen az autót, melyet egy 34 éves rábaszentandrási férfi vezetett. A férfit a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntett miatt őrizetbe vette. Az afgán állampolgárok kiutasítást előkészítő őrizetbe kerültek. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a csoportból két férfi Magyarország által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, korábban elkövetett tiltott határátlépés miatt. Karcagi baleset Blfdape A 4-es számú főút 164-es kilométerszelvényénél vasárnap reggel öt halálos áldozatot követelő közúti baleset történt - közölte a Jász- Nagykun-Szolnok megyei katasztrófavédelem szóvivője az ■ MTI-vel. Az eddigi információk szerint egy francia rendszámú terepjáró Debrecen irányába haladt, amikor eddig ismeretlen okból áttért a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő magyar rendszámú személyautóval. A vétlen járműben öten utaztak, négy felnőtt a helyszínen meghalt, egy csecsemőt életveszélyes sérülésekkel vitte mentőhelikopter Debrecenbe, a Kenézy kórházba, de életét nem sikerült megmenteni. A terepjáróban utazó három ember állampolgársága egyelőre nem ismert, az elsődleges információk szerint egyikük sem sérült meg. Magyar egyetemet terveznek Szabadkara Budapest/Szabadka. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a szerbiai magyarok kisebbségi önkormányzata és a magyar kormány januárban kezdi meg az egyeztetéseket a szabadkai egyetem létrehozásáról - írta a Magyar Szó című délvidéki napilap hétvégi számának internetes oldalán. Az újság megszólaltatta Lengyel Lászlót, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosát, aki szerint az egyetem állami alapítású lenne, kormányhatározattal, vagy törvénnyel jönne létre, de felmerül az MNT társalapítási státusa is.- Csak pótmegoldásként gondolkodunk alapítványi vagy egyéb (például katolikus egyetem) formában, de ebben az esetben a finanszírozásról szükség lenne egy Magyarországgal, esetleg egy Vatikánnal létrejövő nemzetközi megállapodásra - mondja az MNT illetékese. Az egyetem alapját a két meglévő szabadkai felsőoktatási intézmény, a Műszaki Szakfőiskola és Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, valamint annak oktatói csapata képezné, ezek integrálódnának az egyetembe. A karok mindegyikén lenne magyar nyelvű tanulmányi csoport, ezeken teljes egészében vagy nagyobb részt magyar nyelvű kurzusokat, tárgyakat oktatnának, de Lengyel László szerint fontos lenne szerb és angol nyelvű tantárgyak beiktatása is. Az oktatói erőforrások, valamint a káderszükségletek alapján az MNT a pedagógiai kar, a teológiai és humanisztikai kar, a műszaki kar, a mezőgazdasági kar, a jog- és államtudományi kar, valamint a művészeti akadémia létesítését tartja lehetségesnek, de a karokon kívül szükség lenne intézetek létrehozására is, például hungarológiai vagy kisebbségkutatási intézetre.- A budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal a tárgyalások januárban kezdődnek, a tervünk 2-3 év alatt valósulhat meg - mondta Lengyel László, aki szerint a Vajdaságból évente 350 diák megy el Magyarországra, így a szabadkai egyetemen 1200-2000 diák tanulhatna négy évfolyamon. Az MNT illetékese szerint ezzel nem lehet teljesen megállítani a vajdasági diákok külföldi továbbtanulását, de jobb feltételeket lehetne biztosítani azoknak, akik a Vajdaságban maradnak. A Szent Korona méltó megőrzése és visszaszolgáltatása ritkán emlegetett, de nagyon erős köteléket vont Magyarország és az Egyesült Államok közé - jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter a korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott ünnepségen. A miniszter a Belvárosi Nagy- boldogasszony-templomban elmondta: ezt a köteléket meg kell őrizni, „hiszen a szabadság védelmére, közös szabadságunk védelmére szövetkeztünk”. Emlékezni kell arra, hogy milyen nagy kincs a magyar szabadság és az azt megtestesítő Szent Korona.- Emlékezzünk azokra a hősökre és azokra a barátainkra, akik megőrizték és megtartották nekünk - tette hozzá. A rendezvényen Timothy Alan Betts, az amerikai nagykövetség követtanácsosa azt mondta, hogy a korona visszajuttatása jelképezi azt a bizalmat, amely a két nemzet között él. Emlékeztetett: a két ország között már több mint 90 éve diplomáciai kapcsolat van. Hozzátette, hogy nagyon nagy kiváltság volt Amerikának, amikor a Szent Koronát őrizhette. Harmincöt éve, 1978. január 6-án érkezett haza Magyarországra a Szent Korona, s vele együtt tértek vissza a hozzá kapcsolódó koronázási jelvények is. Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban „az amerikai nép képviseletében” a magyar népnek. A második világháború végén a nyilas nemzetvezető Szálasi Ferenc is a Szent Koronára tette le az esküt, majd a koronázási ereklyéket az előrenyomuló szovjet csapatok elől Veszprémbe vitték. Az ékszereket a koronaőrök 1944. december elején Kőszegre, majd Velemre, 1945 március végén az ausztriai Mariazellbe, majd Mattsee községbe menekítették, ott április 26-án éjjel egy hordóban elásták. Amikor a koronaőrök amerikai fogságba kerültek, elárulták a rejtekhelyét, így jutottak e kincsek épségben az amerikai hadsereg kezére. Augsburgból a frankfurti bank trezorjába, majd Amerikába szállították a magyar nemzet számára oly becses tárgyakat, ott 1945 és 1953 között nyolc helyen is őrizték, végül Fort Knoxban egy páncélteremben raktározták el őket. A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg. Számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt, mivel azok egy nemzet múltjának, államiságának szimbólumai voltak, és nemzetközi szerződés nélkül voltak távol jogos tulajdonosuktól, a magyarnéptől. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadás kivitelezéséről, de miután ezek híre kiszivárgott, nagy vita bontakozott ki az elnöki döntésről: többen ellenezték azt a Kongresszusban, s tiltakozott a magyar emigráció egy része is. A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott voltak megtekinthetők két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés dönHende Csaba honvédelmi miniszter beszédet mond az istentiszteleten tése értelmében 2000. január 1- jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal ünnepélyes keretek között átszállították a Parlamentbe (a palást a múzeumban maradt). A koronázási ékszerek azóta ott láthatók, a Szent Koronát 2011 óta a Honvéd Koronaőrség őrzi. Jótékonysági estély Székesfehérváron Székesfehérvár Böjté Csabának, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának tavaly a városban elindított Szent Imre Iskolaházát segítik a székes- fehérvári jótékonysági estély bevételéből, amelynek fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, háziasszonya pedig Miklósa Erika operaénekes. A rendezvény előtt tartott sajtótájékoztatón Herczegh Anita elmondta: a székesfehérvári esemény a kérés és az adakozás őszinte fóruma. Méltó keretek között találkozik „a hiány a többlettel és az elesettség a tenni akarással”. Úgy véli, Böjté Csabát senkinek nem kell bemutatni a világban ott, ahol magyarok élnek.- Tökélyre fejlesztette a kérés tudományát. Tőle már egy mosoly is elég, mi pedig pontosan tudHerczegh Anita, az esemény fővédnöke, Áder János köztársasági elnök felesége átadja a támogatást juk, hogy mindig égető probléma megoldására gyűjt - fogalmazott. Miklósa Erika hangsúlyozta, hogy idővel országos hírű lehet a rendezvény, mert hiteles emberek próbálnak meg jó ügyeket segíteni. Jelezte, a tavalyi helyszín kicsinek bizonyult, mert az akkori nyolcvan helyett az idén százhúszan vesznek részt az estélyen. Cser-Palkovics András polgármester (Fidesz) emlékeztetett rá, hogy hagyományteremtő szándékkal indították el tavaly az estélyt, hogy „ne csak elkezdjünk egy évet, hanem méltó módon tegyük”. Örömét fejezte ki, hogy olyan iskolaházat segíthetnek, amely esélyt kínál a gyerekeknek.- A bevétel nagy részét ennek támogatására adjuk - tette hozzá. Böjté Csaba úgy fogalmazott: „minden nagy hajó mellett kell egy kis mentőhajó is”. Ezért indítottak több mint ötven napközi otthont Erdélyben, és nyitottak meg három iskolaházat Magyarországon: Csobánkán, Polgárdiban és Székesfehérváron. A székesfehérvári intézményről elmondta: jelenleg tíz, bajban lévő gyereknek adnak menedéket, de a ház 25-30 fiatal befogadására is alkalmas.- Nem akarunk az állami intézetek ellenében dolgozni, őket szeretnénk kiegészíteni, segíteni. A tapasztalataink jók, mindenki segítőkészen áll hozzá kezdeményezésünkhöz. Jó lenne, ha minden városban lennének hasonló házak, ahol a gyerekek segítő szót, útmutatást kaphatnak, mert sokukat meg lehetne menteni az elMoszkva Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen adta át Gérard Depardieu francia színésznek az orosz útlevelet - közölte az államfő szóvivője. Dmitrij Peszkov vasárnapi tájékoztatása szerint Putyin a fekete-tengeri Szocsiban lévő elnöki rezidencián szombaton fogadta Depardieu-t. A Rosszija 24 állami hírtelevízió felvételein látható, amint az orosz államfő és a francia színész baráti öleléssel köszöntötte egymást, majd tolmácsaik segítségével kötetlen beszélgetést folytatnak. Szót ejtettek a francia színész művészi terveiről és a Depardieu főszereplésével Raszputyinról készített orosz-francia filmről. Vlagyimir Putyin az ortodox karácsonyi szenteste előtt adta át az útlevelet a francia színésznek. Az orosz államfő csütörtökön írta alá a rendeletet és adományozott orosz állampolgárságot a 64 éves Depardieu-nek, aki az után vette fontolóra állampolgársága megváltoztatását, hogy hazájában szerinte méltatlan bírálatok össztüzébe került, amikor egy belga településen vásárolt ingatlant a francia adószabályok megkerülésére. A francia elnök az egymillió eurónál nagyobb jövedelemmel rendelkezők számára 75 százalékos adó kivetését helyezte kilátásba, de az alkotmánytanács elutasította a szocialisták intézkedését. A Rosszija 24 hírtelevízió közlése szerint Dmitrij lrnmvinniT/t V»íi/+o rrtnrr Gérard Depardieu-t Oroszországba, mondván, hogy itt sokkal enyhébb az adórendszer.- Csak jöjjön Depardieu, nálunk minden esetben 13 százalékos a jövedelemadó, és nincs szándékunkban ezen változtatni. Ők (a francia kormány) pedig milyen magasra felsrófolták azt - idézte Medvegyevet az állami televízió. Az Interfax orosz hírügynökség - a Le Soir című bek ga napilapra hivatkozva - arról is beszámolt, hogy az európai polgárok között nem csak a hírességek, hanem több ezer „átlagember” is megkapta az orosz állampolgárságot. Elsősorban franciákról van szó. Az Eurostat adatai szerint több mint négy és fél ezer francia, közel 4200 német, majdnem kétezer finn és 1881 olasz szerzett orosz állampolgárságot. Azt nem közölte a belga napilap, mely időszakban kapták meg ezek az európai uniós polgárok az orosz útlevelet Putyin személyesen adta át az útlevelet
