Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-07 / 5. szám

Gyerekmédia műhely A Bátonyterenyei Kistér­ség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által el­nyert TÁMOP-5.2.3-09/1- 2009-0002 azonosítószámú „Táguló világ” a Bátony­terenyei kistérségben elne­vezésű Gyerekesély pályá­zat keretében 2012. évben több tevékenység is megva­lósul. Ezek egyike a Bátony­terenyei Ifjúsági Informáci­ós és Tanácsadó Iroda (BI­TI) által szervezett Gyerek­média Műhely. A média- programot az általános is­kolák felső tagozatosaival, illetve középfokú oktatási intézmények tanulóival va­lósítják meg. Célja, hogy a diákok betekintést nyerje­nek a sajtó és az internet világába. Mindez több cso­portban, felnőttek irányítá­sa mellett történik. A hátrányos helyzetű fia­talok esélyeit akarják nö­velni azzal, hogy megtanít­ják nekik a sajtómunkát (újságírást, szerkesztést) a számítógép használatát, amivel bekapcsolják őket a digitális társadalomba, va­lamint kreativitásuk és fo­galmazóképességük is fej­lődik. Éppen ezért a prog­ram célcsoportja a kistér­ségben élő hátrányos hely­zetű gyermekek. A Gyermekmédia Mű­hely lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy be­kapcsolódjanak a havonta megjelenő városi újság, a Bátony-terenyei Napló szer­kesztésébe is. A média tevé­kenység elvégzéséhez szer­kesztőbizottságot hoztak létre, amelynek tagjai a program iránt érdeklődő gyerekek, a BITI vezetője, asszisztense illetve a Nóg- rád Megyei Hírlap főszer­kesztője. Az újsághoz beérkező anyagokat a szerkesztőbi­zottság áttekinti, javaslatot tesz a megjelentetendő anyag összeállítására, majd a Nógrád Megyei Hírlaphoz továbbítja. Egy helyen sze­repelnek a gyerekek saját írásai, az őket érintő prog­ramokra szóló felhívások és játékra, kikapcsolódásra ösztönző rejtvények egy­aránt. A diákok a lap készí­tésének nyomdai folyama­taiba is betekintést kapnak, emellett a nyomdában tett látogatással megismerked­nek egy újabb szakmával. A Gyermekmédia Műhely keretében 2013 év első felé­ben várhatóan körülbelül 40 diákok által írt cikk fog megjelenni a városi, illetve megyei újságokban. Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Kistérségi Gyerekesély Iroda 3070 Bátonyterenye, Városház út 2. Tel: (32) 353-877 (126-os mellék) E-mail: gyep.batonykisterseg@ gmail.com SZÉCHENYI TERV N*mi*v Ügynökség www.ujsiftc’twtyltftrv.gov.hu Htimta A projektek az Európai Unió támogatásával. az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Balassagyarmat. Pazar ven­déglátással kedveskedett a kö­zelmúltban diákjainak, peda­gógusainak és összes dolgozó­jának a Szent Imre Keresztény Általános iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola. A Civitas Fortissima téri épület udvarán disznót vágtak, s a másfél má­zsás nógrádmarcali állat feldol­gozását is figyelemmel kísér­hette a tanulók serege. A mun­kálatokban Horváth Sándor böllérnek sokat segítettek az intézmény nappalis OKI-sei, il­letve az iskola konyháján dol­gozók. Délután aztán fehér asztal mellé ülhetett a több mint ötven fős társaság az iskola ebédlőjé­ben. A tanárok, s az intézmény összes munkatársa - természe­tesen jó házipálinka, borok és üdítők kíséretében - nekilátha­tott a lakomának: disznósajt, szalonna, savanyúságok vezet­ték be a finomságok sorát. Meló Ferenc igazgató közvet­len szavakkal mondott pohárkö­szöntőt, mielőtt a pezsgés koc­cintás következett volna, majd orjaleves, főtt hús, töltött káposz­ta, hurka, kolbász került a gazda­gon megterített asztalokra. Vé­get érni nem akaró beszélgetés, sok-sok jókedv uralta a családi­as intézményt. A disznótoros jó falatokból másnapra is jutott. Az osztályok zsíros kenyeret ehet­tek lila hagymával, a menzán hurka volt a menü, s a dolgozók újra megízlelhették az orjale- vest, a lucskos káposztát és a jó­féle hurkát. E gasztronómiai kedveskedéssel az intézmény vezetése még inkább elmélyítet­te a Szent Imre iskola bensősé­ges atmoszféráját. HIRDETÉS $$} PROGRAMÚIM iUié Salgótarján ^'SSU tánogttisávai készült. ímriWii pmarumok www.stkult.lnfe tioalsiimi „Indulj el egy úton, én is egy másikon...” (Folytatás az 1. oldalról.) 1979 október 14-én, 76 nap gyaloglás (és forgatás) után érkeztek meg az 1938-ben felfestett Országos Kéktúra nyugati vég­pontjához, a Velem községhez tartozó Szent-Vid-hegyre. A sorozat három része is érinti Nógrádot és vidékét. A negyedik „A Mátra Gerincén” címet viseli. A nyitánynál a mára már „for­galomszüneteltetett” Kisterenye - Kál- kápolna vasútvonal siroki megállóhelyénél indulnak neki a Mártának a szereplők, Nóg­rádot pedig Ágasvárnál érik el (sokan nem is tudják, hogy egészen az Ágasvári csúcs környékén található Nógrád és Heves me­gyék határa), majd leereszkednek a Zagy­va-völgyébe, Mátraverebély településre. Az ötödik, „Cserháti tájakon” című epizódban is részletesen bemutatják a ma már a Novohrad-Nógrád Geopark egyik kiemelt értékeként kezelt sámsonházi geológiai alapszelvényt, amely egy, a földtani irodal- mazásban igen gyakran hivatkozott feltá­rás. Kamerájukon keresztül Szanda várát is érintve, egészen Szendehelyig élvezhetjük a Cserhátot keresztbeszelő és azt részlete­sen bemutató epizódot Végül Nyugat-Nóg- rádban még néhány további megyei hely­színt is érint a sorozat hatodik, „Barangolás a Börzsönyben” című epizódja. (A sorozat megtekinthető az MTV Videotárjában.) Rockenbauer munkássága okán ismert és nem mellesleg népszerű alakja is volt ko­rának. Még az a „megtiszteltetés” is érte, hogy Hofi Géza is kifigurázta őt és utazá­sai a „Szibériai örömeink” című műsorá­ban. Fontos megemlíteni, hogy nem csak a magyar szépségeket mutatta be kamerájá­nak segítségével a „Másfélmillió lépés Ma­gyarországon” az „És még egymillió lépés” sorozatok és a további egyedi alkotásokon keresztül, hanem a világ megannyi táján megfordult csapatával. A „Levante vízén” expedíciója által a Földközi-tenger keleti medencéjét ismerhetjük meg, de járt - a tel­jesség igénye nélkül - az Antarktiszon, Ausztráliában, Új-Guineában, a Hawaii-szi­geteken vagy a Kilimandzsárón is. 1986-ban a csapat ismét útra kelt, azzal a céllal, hogy a maguk választotta útvona­lon keresztül a fentebb említett nyugati végpontból eljussanak Kaposváron keresz­tül Szekszárdra, „Még egymillió lépés” megtétele után. A produkcióval egy új, hosszú távú vándorutat is létre kívántak hozni az országos és ezen Dél-dunántúli útvonal összekötésével - ezt az alkotását már csak halála után mutatták be a televí­zióban. Azóta már az kék sáv jelzés egy kört ír le Magyarországon, a fenti alkotás nyomán (is) megvalósult Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrával, majd az Alföldi Kéktúrával (Szekszárd és Sátoraljaújhely között) bő 2500 kilométeres útvonalat al­kot hazánkban. 1987. november 26-án, Nógrád és Pest megye határán, Szendehely-Katalinpuszta felett, egy magányos túráján vetett véget életének Rockenbauer Pál. Tettének okát sokan sejteni vélik akkori mellőzöttségé­ben, szakmai harcaiban, összetűzéseiben, a pontos indok azonban vélhetően soha nem fog kiderülni. Még fia, Rockenbauer Zoltán (korábbi nemzeti kulturális örökség minisztere) számára sem egyértelmű ez, hiszen mint fogalmazott két évvel ezelőtt a www.helyitema.hu riportjában: „Az ön- gyilkosság kiváltó oka számomra megold­hatatlan rejtély. Nem volt önpusztító alkat, egy pillanatra sem merült fel bennem so­ha, hogy ilyen döntést hozhat. Akkoriban persze nem volt jó formában, munkája se nagyon volt, de ez nem lehet elegendő ok. Kétségtelen az is, hogy a depresszió elleni orvosi küzdelem ekkor még gyerekcipő­ben járt, ő pedig abbahagyta az antidepresszánsok szedését.” Hamvai - kívánsága szerint - a Mecsek­ben található, zengővár-konyi szelídgesz­tenyésben nyugszanak, egy nagy vörös márványkő alatt Emlékét a természetjá­rók a mai napig őrzik, például miközben az 561 kilométeres Rockenbauer Pál Dél-du­nántúli Kéktúra ösvényeit járják, de mi, nógrádiak is gazdagodhatunk saját környe­zetünk megismerésével, természeti érté­keink felkeresésével - akár Rockenbauer nyomában járva, az Országos Kéktúra út­vonalán keresztül. Rockenbauer Pál a Másfélmillió lÓDés Magyarországon című sorozat első eoizóHiáhan iEnrróe- iuit\o Disznótor a Szent Imrében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom