Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-29 / 24. szám

PROMÓCIÓ NO GRAD „A nemzeti érdekek mindenekelőtt" Interjúalanyunk Ritter Géza, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) ZRt. vezérigazgatója, aki­nek kinevezése óta a cég stabilan működik és ellátási területe folyamatosan bővül. Megyénkben a Szécsény, illetve a Pásztó környéki településeken már most is az ÉRV ZRt. látja el a víziközmű-szolgáltatást. A vezér- igazgató messzemenőkig egyetért a rezsicsökkentésre irányuló kormányzati szándékkal, és az elmúlt két év­ben az új víziközmű-törvény elveivel összhangban több olyan integrációt is végrehajtott az általa vezetett társaság, amelyek a szolgáltatási díjak csökkentését eredményezték az érintett területen. Báli Dániel Nógrád megye/Kazincbarcika.- Nógrád megyében egyre na­gyobb területen van jelen az ÉRV ZRt. Először Szécsényben, majd Pásztó városában és azok térségé ben vették át a szolgáltatást. Szere­pel-e terveik között újabb területek „meghódítása”?- Az észak-, illetve dél-nógrádi térség integrációjának eredmé­nyeit, tapasztalatait is felhasznál­va Nógrád megyében is tovább kívánjuk folytatni a szolgáltatási terület bővítését. A víziközmű-tör­vény alapelveit, illetve a műszaki lehetőségeket figyelembe véve a legoptimálisabb megoldás az len­ne, ha Salgótarján, illetve Bátonyterenye környékén is tár­saságunk végezné a szolgáltatási feladatokat. mányzat rezsicsökkentési szán­dékán belül nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök úr éppen Salgótarjánban szólt arról, hogy a víz- és csatornadíjakat is csök­kenteni kell. Véleményem szerint semmi mást nem kell tenni, csak a víziközmű-törvényben rögzítet­teket kell végrehajtani. A kérdés, hogy egyes területeken ez milyen gyorsan tud megvalósulni. A tör­vény egyébként a regionalitás alapelvét figyelembe vevő szol­gáltatói integrációt támogatja leg­inkább. Ez logikus is, hiszen a na­gyobb üzemméretek és a szolgál­tatói láncok - vagyis, ha az ivóvíz­termelést végző társaság nem közvetlenül látja el a fogyasztó­kat - mellőzése, mind-mind a faj­lagos költségek csökkentéséhez Vezethetnek. Jó példa erre a dél­nógrádi térség szolgáltatói tevé­kenységének integrálása az ÉRV-Az Önök ágazatában mérföld­kőnek ígérkezik a közműadó beve­zetése. Miként élik meg ezt az Önö­kéhez hasonló szolgáltatók?- Az ágazatban sajnos egyfajta válsághangulat uralkodott el a közműadó bevezetése miatt, amely egyes cégeknél financiális problémákat vetett fel. A közmű­adó mértéke elérheti akár a társa­ságok árbevételének 8-10 százalé­kát is, így abból adódóan, hogy az ágazat egyes szereplői, mint pél­dául társaságunk, eddig sem dol­goztak magas haszonkulccsal, még inkább szükségessé vált a szolgáltatói integráció. Mi úgy vél­jük, hogy meg lehet találni a meg­minőségének és a műszaki szín­vonal fenntartásának biztosításá­hoz szükséges költségek megté­rülése mellett, a díjak mégis meg­fizethető szinten maradjanak. Eb­ben a kérdésben persze meghatá­rozó a tulajdonosi kör hozzá­állása. A profitorientáltságot tá­mogató tulajdonosok folyamatos haszontermelést várnának el. De én inkább azt vallom, hogy elsőd­leges az ország működőképessé­ge és ez elé nem helyezhető egyet­len cég érdeke sem!- A rezsi csökkentése nemcsak könnyítést jelent, hanem optimali­zálja a fizetési hajlandóságot is. A társaság számára mennyi terhet Ennek megvalósítása érdeké­ben már évek óta tárgyalásokat folytatunk Salgótarján város veze­tésével a legmegfelelőbb megoldás megtalálása érdekében. Állami tu­lajdonú társaságként legfontosabb célkitűzésünk, hogy a nemzeti ér­dekek - amely a víziközmű-szol- gáltatás területén leginkább a szol­gáltatás megfelelő minőségét és ezzel párhuzamosan annak opti­mális árát jelenti - minél széle­sebb körben és mihamarabb érvé­nyesülhessenek. Törekvéseink eredményességét egyébként jól mutatja, hogy 2013. január elsejé­től több mint 60 település döntött úgy, hogy társaságunkat választja ki új víziközmű-szolgáltatójaként. Ezzel két év alatt mintegy 50 szá­zalékkal növelte társaságunk fo­gyasztói egyenértékét, és ennek további gyarapítása lehet a garan­ciája annak, hogy még jobb felté­teleket tudjunk biztosítani fo­gyasztóinknak.- Salgótarjánban indokolatla­nul magas a vízszolgáltatás ára. Mint szakember, milyen megoldá­sokat lát ebben az esetben?- Az ivóvíz-, illetve a csatorna­szolgáltatási díjak szinten tartá­sának, illetve csökkentésének szándéka, valamint az egyes terü­letek közötti nagy különbségek kiegyenlítése, már az új víziköz­mű-törvény megalkotása során is kiemelt célkitűzés volt. A kor­ZRt. keretei közé, amely mintegy nettó 40 Forint/köbméter vízdíj­csökkentést eredményezett. Egy ilyen típusú integráció Sal­gótarjánban és környékén még magasabb díjcsökkentést ered­ményezhetne. A törvény előírá­sai alapján egyébként folyamat­ban van annak a végrehajtási rendeletnek a kidolgozása, amely a díjképzés elveit rögzíti, és ter­mészetesen figyelembe veszi azon jogos elvárásokat, hogy bi­zonyos díjkiegyenlítés és díj- M csökkentés valósul­jon meg. felelő eszközöket a kormányzati szándék teljesítéséhez. Itt vetődik fel egyébként annak a kérdése is, hogy a víziközmű-szolgáltatók profitorientáltak, vagy nonprofit működésűek legyenek-e.- Ön melyiket helyezné előtérbe, véleménye szerint melyik lenne a járható út?- Én személy szerint az utóbbit preferálnám, hiszen a víziközmű­szolgáltatás közüzemi szolgálta­tás, és a szolgáltatók a saját terü­letükön monopol helyzetben van­nak. Megfelelő központi felügye­let mellett úgy vélem garantálha­tó lenne, hogy a szolgáltatás jelent, hogy állandóan figyelje és kezelje a felhalmozott lakossági hátralékot?- Ez hatalmas problémát jelent a szolgáltatók számára. A folya­matos kintlévőség társaságunk esetében több száz millió Forintot jelent. Ez pedig forrásokat von el beruházásoktól, illetve a likviditás biztosítását is jelentősen megne­hezíti. A kintlévőségek további emelkedésének megakadályozá­sa miatt is kiemelten fontos a re­zsiköltségek csökkentése. Ha kör­benézünk a világban, akkor lát­hatjuk, hogy ahol a rezsiköltségek kisebb arányát képezik a jövedelmeknek, ott több marad fogyasztásra, így ez a gaz­daságjobb teljesítőképességére is pozitív hatással van. Jól látható te­hát, hogy a szolgáltatási díjak mérséklése több szempontból is kulcsfontosságú. Mint ahogyan korábban is említettem ezt a tö­rekvést, mi a szolgáltatók integrá­ciójával segíthetjük elő leginkább.- Úgy tűnik, hogy a szolgáltató társaságok integrációja elkerülhe­tetlen. Ön, mint aki nagy tapaszta­latokkal rendelkezik ezen a téren, milyen nehézségeket lát a folya­matban?- Ahogyan már említettem tár­saságunk az elmúlt két évben je­lentős mértékben növekedett. Az egyes területek átvételéhez veze­tő út meglehetősen változatos. Minden eset különböző, de amelyben szemléletünk szerint mindegyik egyforma, az az, hogy valamennyi érdekelt fél szem­pontjait figyelembe kell vennünk és olyan megoldásokat kell kidol­gozni, amelyben minden fél meg­találja a számítását. Az önkor­mányzatok, mint közműtulajdo­nosok egyik legfontosabb érdeke, hogy a kezelésre átvett vízi­közművek műszaki színvonala megfelelő maradjon, ami a hosszú távú szolgáltatás alapfeltétele. Ugyanakkor az önkormányzatok­nak nagyon fontos az is, hogy az integráció lehetőség szerint a dí­jak mérsékléséhez, vagy szinten tartásához vezessen, illetve-- a munkahelyek legkisebb sérelmé­vel járjon. Lényegesek tehát--a munkavállalók szempontjai is. És természetesen a legkiemeltebb szempont, hogy a fogyasztók ér­dekei teljes mértékben figyelem­be vételre kerüljenek és kiváló szolgáltatást kapjanak, optimális díjakon. Már maga a megfelelő konstrukció kidolgozása is hosz- szú egyeztetési folyamatok és sok­sok közreműködő együttgondol­kodásának eredménye. Ugyanakkor az integráció talán egyik legnehezebb része a kon­szolidáció, amely során megtörté­nik a munkavállalók, illetve a szükséges eszközök átvétele, a legfontosabb műszaki beavatko­zások elvégzésre kerülnek és egy kibővített rendszer kezd el szer­ves egészként működni. De úgy gondolom jól mutatja meglévő ta­pasztalatainkat, a gond nélkül végrehajtott integráció - hacsak Nógrád megyét említem - Szécsény és Pásztó környékén, amelyek esetében büszkék va­gyunk arra, hogy valamennyi ér­dekelt fél elvárása telje­sülhetett.- Az imént említette a műszaki feltételek sokszínűségét is, és a rend­szerek megfelelő színvonalának hosszú távú fenntartását Mennyi erőforrás jut beruházásokra?- A vagyonkezelésünkben lévő állami tulajdonú víziközműveken eddig is folyamatosan megtörtént az amortizáció mértékének meg­felelő visszapótlás. Sőt, a szolgál­tatás biztonságának fenntartása érdekében sok évben a képződő amortizációt meghaladó érték­ben. Ugyanakkor még ilyen óriá­si összegeket jelentő beruházá­sok esetén is megállapítható, hogy a hálózatok rekonstrukció­jára még ennél is többet lehetne költeni, hiszen már meglehető­sen régen épült, többnyire acélve­zetékekről van szó. A meghibásodások elhárításá­nak magas költségigénye, illetve a hálózati veszteség csökkentése érdekében nagyon fontos a háló­zatrekonstrukciók továbbfolyta­tása, ennek ugyanis gazdasági megtérülése is számítható. Ennél természetesen még fontosabbak azok a beruházások, amelyek a szolgáltatás biztonságát, a vízbá­zisok megfelelő védelmét hivatot­tak szolgálni. Ezek óriási pénz­eszközöket emésztenek fel, ame­lyeknél a megtérülés gazdasági­lag nem is értelmezhető, hiszen emberek életéről beszélünk. Ezen munkák elvégzése megkér­dőjelezhetetlen. Az integráció ta­pasztalatai azt mutatják, hogy sokesfitloeniajimisziaki színvonal. fenntartására kevesebbet költöt­tek a Szükséges- mértéknél, így • most még jelentősebb beruházá­sokat kell eszközölni. Ez komoly terhet jelent, de ezen probléma kezelésébén is se­gítségünkre van az új víziközmű- törvény, hiszen kötelezővé teszi az önkormányzati tulajdonú köz­művek működtetése után hasz­nálati díj fizetését, és ezen forrá­sok víziközművek fejlesztésére történő felhasználását. A szüksé­ges források rendelkezésre állá­sának biztosításában nagyon fon­tosak az egyes európai uniós, vagy állami pályázatok. Az ezek igényléséhez elengedhetetlen pá­lyázati anyagok összeállításában és a projektek koordinálásában szintén nagy tapasztalatokkal rendelkezik társaságunk. Talán az elmondottakból is jól látható, hogy társaságunk kiemelten tö­rekszik a vízi-közmű szakma el­ismertségének növelésére és tár­sadalmi felelősségvállalásával az életminőség javítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom