Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-23 / 19. szám

2013. JANUAR 23., SZERDA MAGAZIN! TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZAS ■ GARAZS ■ TUD OMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Egy amerikai tudós szerint a fosszíliákból nyert DNS-ből klónozással életre lehet kelteni a neandervölgyi embert: a faj fel- támasztása számos betegség, köztük a rák és a HIV-fertőzés gyógyítását szolgálhatná. Berlin. Sikerült elegendő mennyiségű örökítőanyagot kivonni a neandervöl­gyi ember (Homo neanderthalensis) csontmaradványaiból, hogy rekonstru­áljuk a 33 ezer éve kipusztult faj DNS- ét - hangoztatta George Church, a Har­vard Egyetem genetika professzora. Az emberi géntérkép létrehozásának egyik kezdeményezője a der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában ab­ból az alkalomból nyilatkozott, hogy meg­jelent új könyve Regenesis: How Synthetic Biology Will Reinvent Nature and Ourselves (Újjászületés: miként fog­ja megújítani a szintetikus biológia a ter­mészetet és az embert). A professzor el­mondta: képes arra, hogy a neandervöl­gyi ember örkítőanyagát emberi őssejtek­be juttassa laboratóriumi körülmények között, és klónozással létrehozzon egy olyan magzatot, amelyet azután egy „vál­lalkozó kedvű nő” méhébe ültetnének.- Számos állatot képesek vagyunk már klónozni, és nagyon valószínű, hogy emberklónozására is képesek va­gyunk - hangsúlyozta a professzor, aki szerint a neandervölgyi ős a hiedelmek­kel ellentétben nem brutális és primitiv, hanem intelligens lény volt.- A neandervölgyiek valószínűleg más­kép gondolkodtak, mint mi. Tudjuk, hogy nagyobb volt a koponyájuk. Még az is le­het, hogy intelligensebbek voltak ná­lunk... Amikor eljön az idő, hogy meg­küzdjünk egy járvánnyal, vagy esetleg el kell hagyni a bolygónkat, gondolkodásá­nak módja nagyon hasznos lehet szá­munkra... Az újjászülető neandervölgyi ember létrehozhat egy új neo- neandevölgyi kultúrát, amely politikai erővé is válhat - fejtegette. A professzor az interjúban kizárta, hogy korábbi emberősöket vagy dino­szauruszokat keltsenek életre, mint például a Jurassic Park-filmekben, mivel közlése szerint a hasznos DNS korhatára körülbelül egymillió évre tehető. Életre keltenék az ősembert Négyes DNS-spirál London. Áttörést jelenthet a rákgyógyászatban a Cambridge- i Egyetem kutatóinak felfedezé­se, akik az emberi sejtekben né­gyes DNS-spirált mutattak ki. A nagy jelentőségű eredmény­ről a Nature Chemistry legújabb számában jelent meg tanulmány. Hatvan éve, 1953 februárjában számolt be két cambridge-i kuta­tó, James Watson és Francis Crick a kettős DNS-spirál felfedezésé­ről. Laboratóriumi kísérletek so­rán már korábban is sikerült mesterségesen előállítani négyes DNS-spirált, ám ezt inkább fur­csaságnak, mintsem a természet­ben előforduló képződménynek tekintették - olvasható a tanul­mányt ismertető ScienceDaily cí­mű tudományos hírportálon. A Cambridge-i Egyetem Kémi­ai Intézetének kutatói Shankar Balasubramian professzor veze­tésével egy évtizedig „vadásztak” a természetben előforduló négyes spirálra, amelyet végül az előző­leg kifejlesztett fluoreszkáló anti­testek segítségével sikerült em­beri tumorsejtekben ki­mutatni. Azt is bebizo­nyították, hogy a négyes spirál a DNS azon része­in képződik, ahol sok a guanin (a DNS-t alkotó alapegységek, a nukleotidok egyike), en­nek folytán a szerkeze­tet G-kvadruplexnek ne­vezték el. A kutatóknak ráadásul sikerült egyértelműen kimutatniuk az összefüggést a négyes spirálok koncentrációja és a DNS-replikáció (vagy redup- likáció), a genetikai anyag osztó­dás előtti megduplázódása között.- A G-kvadruplex mennyisége viszonylag állandó a sejtekben azok különböző osztódási ciklusai alatt, szignifikáns növekedés csu­pán a replikáció fázisában figyel­hető meg - magyarázta Giulia Biffi, a tanulmány vezető szerzője. A kutató kitért arra is, hogy az onkogénekben felgyorsu­ló DNS-replikációs ráta a kvadruplex szerkezetek aktivitását is növeli. (Az onkogén olyan gén, amely arra serkenti a sej­teket, hogy tumor­sejtekké váljanak.) A vizsgálatok azt is alátá­masztották, hogy ha a kvad­ruplex DNS-t sikerül szintetikus molekulákkal „csapdába ejte­ni”, akkor megállítható a zabölá- zatlan sejtosztódás. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy a maga­sabb kvadruplex DNS-tartalom- mal rendelkező „szuperaktív” gének védtelenebbek a külső behatásokkal szemben. „A je­lenleg alkalmazott rákterápiák közül is sok a DNS-t veszi célba, de eközben nem egészen vilá­gos, hogy milyen szabályok sze­rint működnek. Sokszor azt sem tudjuk, hogy a genom melyik pontján fejtik ki a hatásukat. A kvadruplex DNS viszont a sejt- burjánzás szelektív blokkolásá­ban játszhat kulcsszerepet” - vélekedett Balasubramian pro­fesszor. r ~ ------------­--------------------------------------* ! „Tudja", mikor ; kell támadnia ; Washington. Az influenza- ! vírus belső órával rendelke- ! zik, amely megmondja pon- 1 tosan, mikor kell támadnia, ' hogy maximális hatást érjen ; el - derül ki a Cell Reports cí- ! mű szakfolyóiratban közzé- ! tett amerikai tanulmányból. ! A belső molekuláris óra ; „megmondja” a vírusnak, ; mennyi ideje van arra, hogy ! osztódjon, megfertőzzön ! más sejteket, és átterjedjen ! más emberi lényekre. Ha a j vírus túlságosan hamar tá- ; mad, hatása gyenge lesz, ha ; túl későn, az ember immun- ! rendszerének lesz ideje fel- ' készülni ellene. ; A New York-i Mount Sinai J Orvostudományi Iskola szak- ! emberei szerint az óra „átállí- ! tásával” lehetővé válna új j gyógymódok, új típusú oltá- ; sok kifejlesztése az influenza- ! vírus ellen. Amikor az embe- ! ri sejtbe kerül, a vírusnak ! szüksége van arra, hogy erő- j forrásokat vonjon el az osztó- ; dáshoz, és ahhoz, hogy „meg- ! vesse a lábát”. A kutatók felfe- ! dezték, hogy a vírus lassan ! felhalmoz egy bizonyos NÉP ; (nuclear export protein) nevű ; fehérjét, amelyre azért van ! szüksége, hogy elhagyhassa 1 a sejtet, és más sejtekre, vé- ! gül pedig más gazdaszerveze- ; tekre terjedjen. Ha eztafehér- ; jét túlságosan lassan akku- ! mulálja,azidőtadazimmun- 1 rendszernek a válaszra, azaz ; megöli a vírust, megakadá- j lyozzaafertőzésti miiim Mm» ; - Tudjuk, hogy a vírusnak ! mintegy nyolc ' őráfái yarna ! sejtben arra, hogy elegendő ' kópiát gyártson önmagából, ; hogy folytathassa az átterje- I dést, mielőtt a sejt víruselle- ! nes mechanizmusa életbe ! lépne. A vírusnak két napra ; van szüksége ahhoz, hogy ; elegendő sejtet fertőzzön I meg, hogy átterjedhessen ! más emberekre. Be akarunk ! hatolni az influenza belső ; órájába, és megtalálni azt a ; módot, hogy leszereljük, ! hogy megakadályozzuk a ví- 1 rus terjedését - idézte a ta- ■ nulmány vezető szerzőjét ; Benjamin tenOevert profesz- ; szórt a BBC hírszolgálata. Anatómia HD-ben A kifejezetten az iPad Re­tina kijelzőre kifejlesztett alkalmazás több mint 1000 testrészről, szövet­ről, csontról és szervről ad nagyfelbontású há­romdimenziós képet, me­lyekhez kereshető tárgy­mutató társul. Leonardo többnézetű lenyo­mataihoz hasonlóan a felhasz­nálók az alaposabb megtekintés érdekében több mint 30 test­részt forgatni is tudnak, sőt, női és férfi test között is váltogathat­nak. A BodyMaps emellett kü­lönféle betegségeket, eljárásokat és kezeléseket bemutató 200 vi­deót, valamint egy jelölő eszközt is tartalmaz. Néhány a legrégebbi és leg­jobb anatómiai rajzok közül Le­onardo da Vinci nevéhez fűző­dik. A reneszánsz polihisztor számos alkalommal volt jelen emberek és állatok boncolásán (sőt időnként ő maga vágta fel a testeket), megfigyeléseit pedig jegyzetekkel gazdagon ellátott, részletes rajzokon rögzítette. Testrészekről is készített való­sághű lenyomatokat úgy, hogy olvasztott viaszt fecskendezett a koponyába és az aortabillentyű­be, majd tanulmányozta alakju­kat és funkciójukat. Munkája azonban csak megszakításokkal haladhatott, ugyanis hátráltatta a boncolható testek (melyek többnyire bűnözők holttestei vol­tak) hiánya, illetve a Pápa embe­ri testek boncolását tiltó rendel­kezése. Forradalmi jellegük el­lenére rajzai 1519-ben bekövet­kezett halálát követően 400 éven át nem voltak láthatóak. A digitális korszakban azon­ban már nem kell aggódni a pá­pai harag vagy a boncolható tes­tek miatt. A medikusoktól és szakemberektől kezdve a lelkes amatőrökig és művészekig bár­ki éles részletességű képet kap­hat az emberi test belsejéről a BodyMaps elnevezésű új alkal­mazás segítségével, melyet most mutatott be a GE és a Healthline Networks. A kifejezetten az iPad Retina kijelzőre kifejlesztett al­kalmazás több mint 1000 test­részről, szövetről, csontról és szervről ad nagyfelbontású há­romdimenziós képet, melyekhez kereshető tárgymutató társul. Leonardo többnézetű lenyoma­taihoz hasonlóan a felhasználók az alaposabb megtekintés érde­kében több mint 30 testrészt for­gatni is tudnak, sőt, női és férfi test között is váltogathatnak. A BodyMaps emellett külön­féle betegségeket, eljárásokat és kezeléseket bemutató 200 vide­ót, valamint egy jelölő eszközt is tartalmaz. Az orvosok és a nővé­rek közvetlenül a képekre raj­zolhatnak, és kiemelhetik az in­formációkat a páciensek számá­ra. Az alkalmazás a közösségi ol­dalakat is tudja kezelni, így a fel­használók emailben és a Facebookon keresztül is meg­oszthatják jelöléseiket vagy megjegyzéseiket. A mobil alkalmazások fo­gyasztói oldalról is egyre fonto­sabb szerepet kapnak az egész­ségmegőrzésben és az egész­ségügyi információkhoz való hozzáférésben. A Healthy­magination az egészségügyi vonatkozású mobil alkalmazá­sok élvonalában áll. A GE al­kalmazásai jól illeszkednek a cég healthymagination prog­ramjába, amely a technológiai innováció előmozdítását és az egészséges életmódra ösztön­ző okos módszerek kifejleszté­sét tűzte ki célul. (Forrás: mobiltelefonok.org)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom