Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-23 / 19. szám
FOTÓK: GYURKÓ PÉTER NO GRADMmtm 2013. JANUÁR 23., SZERDA Tragikus kihűlés - Tél, mint kockázat Szerencséjük van azoknak, akiket viszonylag jobb körülmények között - kevésbé hidegben, melegebben felöltözve és rövidebb idő után - találnak meg, s érdekükben hívják a mentőket (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) NMH-információ (Folytatás az 1. oldalról.) Nagyjából decembertől áprilisig próbára teszi az embert a hideg idő. Főleg a magányos, kispénzű, megromlott egészséggel élő időseket, akiknek fizikai teher a szilárd tüzelő behordása is. A kihívásszámba menő évszak idén is hagyott már maga után tragikus nyomot, s nagyon gyakran bizonyítja be, hogy önmagában is veszélyforrás. És még csak januárt írunk. A Nógrád megyei mentőszervezet „hívásnaplója” beszédes dokumentum, Nagy József, vezető mentőtiszt tekintett vissza az ide vonatkozó, mindenki számára figyelmeztető bejegyzésekre, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokra. Mint elmondta, sok a teendőjük a kihűléses esetekkel, hetente két-három alkalommal kell emiatt elvégezniük a mentési feladatokat. Legsűrűbben ma is közterületen történik meg a baj, amelynek előfordulásában változatlanul nagy szerepet játszik az alkoholfogyasztás. A mentősvezető beszámolt arról, hogy az idei télen egy Salgótar- ján-környéki településen áldozatot is követelt a fagyos idő: egy középkorú férfit találtak meg a lakásán kívül és már nem lehetett segíteni rajta. Szerencséjük van azoknak, akiket viszonylag jobb körülmények között - kevésbé hidegben, melegebben felöltözve és rövidebb idő után - találnak meg, s érdekükben hívják a mentőket. Ugyanis a jó szándékot, a segíteni akarást ma is tapasztalják a szolgálatot ellátók. Sajnálatosan nem egy példa tanúsítja azt, hogy a fűtetlen lakásban italozás is komoly következményekkel jár a magányosan élőnek, még akkor is, ha nem idős és nem beteg az illető. Az alkoholos befolyásoltság ugyanis eltompítja az érzékeket, következésképpen az italos ember „nem fázik”. Az általános jellemzők mellett minden eset mutat eltérést, mert a testhőmérséklet csökkenését a szabadban, legtöbbször a földön fekve eltöltött idő tartama mellett más körülmények is befolyásolhatják. A folyamat lényege, hogy az életfunkciók - légzés, a szív- és agyműködés - az egyre alacsonyabb testhőmérsékleten lelassulnak, majd bekövetkezik a szívmegállás. Gyorsíthatja ezt például a nyirkosabb vagy a csapadékos idő, az átázott ruha, lábbeli. Hogy kiknek jelentenek nagyobb veszélyforrást a fagyos hetek, hónapok? Ez a kisebb településeken élők körében hamarabb kiderül, mert ismerik egymás helyzetét az emberek. A városlakóknál más a helyzet, azonban az emberiesség azt kívánja, hogy ki-ki lehetősége szerint figyeljen legalább a közelében lakó, egyedül élő idős emberekre. Arra, hogy látja-e jönni- menni őket, vannak-e jelei annak, hogy fűtött az otthonuk. A hajléktalanság fokozott rizikót jelenthet télidőben. Salgótarjánban és Balassagyarmaton, az ellátó szervezetek, a szociális munkások ezért jobban ügyelnek azokra, akik mindenféle kérés, ajánlás ellenére sem veszik igénybe az átmeneti szállókat. Balassagyarmaton és térségében az eddigiek során feladatokat adtak, de végzetesnek nem bizonyultak a krízishelyzetek. Böhm Sándor, a balassagyarmati hajléktalanszálló vezetője jelezte: bejelentésre Romhányban és Dejtáron kellett gondoskodni egy-egy olyan személyről, akinek egészségét veszélyeztette, hogy nem tudott fűteni. Mind a két érintettet rokonok fogadták be. A szállón a szóban forgó, lehetséges veszélyek miatt huszonöt-harminccal több otthontalant fogadnak be, s huszonhárom óra körül is bejárják azokat a helyeket, ahol éjszakázni szoktak a fedél nélkül élők. Jó a kapcsolata a rendőrökkel, mentősökkel is a hajléktalanellátó intézménynek, s ez a felderítés, a bajok megelőzése szemszögéből rendkívül sokat jelent. Kazáron a rendőrség, a polgárőrség és az ön- kormányzat közösen ügyel arra, hogy az egyedül élőknek, a nehéz helyzetűeknek ne jelentsen végzetes kockázatot a hideg. (M.J.) „Fontos üzenetet közvetített felénk” A Magyar kultúra napja alkalmából rendeztek ünnepséget Pásztón, a Teleki László Városi Könyvtárban S. K. Pásztó. Szűkebb hazánk első és egyetlen állandó társulata, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház művészeinek „Szállj költemény, szólj költemény!” című ünnepi műsorával vette kezdetét hétfőn a rendezvény. Ez után Sisák Imre, Pásztó polgármestere mondott köszöntőt, aki úgy fogalmazott: sajnos, csak kevesen tudnák megmondani, pedig minden itt élő embernek tudnia kellene, miért fontos Nógrád megyének január 21., vagyis az a dátum, amikor az idei kultúra napi ünnepséget megtartották városban.- 1823-ban, tehát 190 évvel ezelőtt ezen a napon született a magyar dráma- irodalom egyik legnagyobb alakja, Madách Imre, aki 1859-'60-ban írta meg az egyik legkiválóbb magyar drámát, „Az ember tragédiája” című művét. Ennek az utolsó sorában az Úr egy nagyon fontos üzenetet közvetített felénk: „ember küzdj és bízva bízzál!” - hangsúlyozta Sisák Imre. A városvezető kiemelte: helyesen döntöttek azok, akik 1989-ben kitalálták és meg is valósították a gondolatot, hogy január 22-ét minden esztendőben a Magyar kultúra napjává emelik. Hiszen a Tragédia szerzője mellett a magyar irodalom olyan nagyságai születtek az év első hónapjában, mint például Petőfi Sándor, Wass Albert, vagy éppen Mikszáth Kálmán, akinek a nevét Pásztón a gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola viseli. Sisák Imre kitért arra Is, hogy a Teleki László Művelődési Központ és Könyvtár egy új, hozzávetőleg 21,5 millió forint európai uniós támogatással megvalósuló programot indított „Idő, tér és forma” címmel. Ez a kultúrával, a művészettel és a történelemmel van szoros összefüggésben, s a kulturális intézmények részvételét biztosítja a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában. A rendezvényen ennek részleteit Bottyán Katalin kulturális menedzser, szakmai munkatárs ismertette, míg Antalné Prezenszki Piroska igazgató a pásztói művelődési központ és könyvtár céljairól, programjairól és eredményeiről beszélt.
