Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-21 / 17. szám

2013. JANUÁR 21., HÉTFŐ Isztambul nem más, mint egy élő, színes, kavargó történelmi illusztráció, amelyben egymás mellett csodálhatjuk meg az évezredek maradandó alkotásait. A szín­pompás keleti forgatag, az égbetörő karcsú minaretek látványa, a müezzin imára hívó hangja felejthetetlen élményt kínálnak. Isztambul Törökország legnagyobb és legsokszínűbb városa, ahol végtelen sok látnivaló akad, így egy nap aligha elég az összes csoda felfedezésére. A két földré­szen elterülő 11 millió lakosú nagyváros már az ókortól nagyon fontos szerepet töltött be. E tény bizonyítására elég, ha tudjuk a város két régebbi nevét: Bizánc és Konstantinápoly. Isztambul számos látványossá­got kínál, de ha lazítanánk, ar­Dzsámikaz örökkévalóságnak ról átkeresztelt Isztambul fődzsámija lett. A kupolás bazili­ka magyar vonatkozású emléke Szent László király lányának, M. .Piroskának mozaikképe, aki Iréné néven lett császárné.­A bazárkerület Az óvatlan turista olykor megkérdezi, melyik dzsámit kell mindenképpen megnéz­ni Isztambulban. A törökök szerint, ha messziről meglátod egy dzsámi tornyait, csak keresd meg, mert mindegyik remekmű. Még a legvisszafogottabb idegen- vezetők is legalább tizenkét dzsá­mit ajánlanak megtekinteni. Azt mondják, aki nem látta a Sultan Ahmet-dzsámit, azaz a Kék-me­csetet, a Herceg-dzsámi és a Di­csőséges Szulejmán-dzsámi nagyszerűségét, olyan élménytől fosztja meg magát, mintha Rómá­ban elsétálna a Szent Péter-bazi- lika mellett. A dzsámik sorából kiemelkedik az 1935 óta múze­umként működő Hagia Sofia, a földkerekség egyik leghíresebb épülete. A templom ezer éven át a Bi­Az isztambuli utazás nem lenne teljes a bazárok felfedezé­se nélkül. Itt mehetünk a nagy bazárba, a csak fűszereket áru­sító piacra, illetve az egyetlen történelmi bazárra, ahol kézzel szőtt, káprázatos szőnyegek kö­zött válogathatunk. A Fedett Nagybazár olyan ha­talmas, hogy önálló városi kerü­letként működik. Az- épület- együttes csaknem 90, hagyobb- részt fedett utcá­jában és te- r é n * az vagy megtalálja minden kí­vánságát, vagy őt magát is elad­ják. Legendás történetek szól­nak arról, hogy a Fedett Nagyba­zárban hogyan aiánlottakikven kiló aranyat hölgyért, gyémánt- gyűrűt pedig egyetlen csókért. Ezzel ellentétben az üzletek többségében természetesen a bankjegy a fí- zetőeszköz, amivel elsősor­ban régisége­ket és ékszere­ket vásárolnak. A Nagybazár­ban antikváriu­mok, vendég­lők, postahiva­talok és bankfi­ókok is találha­tók. Minden eladó, minden áru kapható, ha mégsem, öt percen belül elővará­zsolják, vagy ajánlanak egy má­sik üzletet. A jobb cipőboltokban egyetlen dolga akad a vendég­nek, hogy üljön, mivel még az időhiányban szenvedőknek is egy percen belül tíz különféle ci­pőt húznak a lábára. Alkudni kö­telező, ha nem tesszük, nagyon furcsán fognak ránk nézni. Aki lazítana.. M ' LJ* I % -lí* í ... f. U A hárem kapuja teremben fogadta a padisah a vendégeket, trónján ülve, gyön­gyökkel és smaragdokkal kivarrt párnák között. Ma már nem ez az épület a szeráj leglátogatottabb része, hanem a hárem. Mintha több száz év elzártságot akarna bepótolni a történelem, a hárem kapuja előtt mindig hosszú sor­ban állnak a turisták. Egykor a til­tott épület falai mögött a szultán négy főfeleségét és korlátlan szá­mú másodfeleségét őrizték. A há­rem központja a padisah kupolá­val fedett csarnoka volt, ahol a mulatozások olykor napokig tar­tottak. Isztambulra a Topkapi er­kélyeiről nyűik a legszebb kilá­tás. rodalom szellemi központja volt, majd miután 1453-ban elfoglal­ták a törökök, a Konstantinápoly­több mint 3500 üzlet található. A kereskedők szerint aki az állan­dó forgatagban egyszer elvész, Ma a városba könnyen eljut­hatunk a világ szinte bármely pontjáról, és Törökországon be­lül is: Isztambulnak két nagy re­pülőtere van, az Atatürk Nemzet­közi Repülőtér (1ST), illetve a Sabiha Gökcen Nemzetközi Repü­lőtér (SAW), és busszal vagy autó­val a népszerű nyaralóhelyekről is megközelíthető a város. És persze hajóval. A.városon belü­li közlekedés autó­val viszont nem juk, hogy megszokjuk a helyze­tet, de inkább azt ajánljuk, hogy tegyük le az autónkat egy parko­lóban, és közlekedjünk tömeg- közlekedéssel Isztambulban. Ez­zel nem csak esetleges koccaná­sokat, hanem sok idegeskedést is megelőzhetünk. Ami nem utolsó szempont, hiszen a nyaralás szól­jon csak a gondtalan, fantaszti­kus élményekről. annyira egyszerű, ugyanis a helyiek vezetési stílusa elsőre nekünk ka­otikusnak tűnhet Elhatározhat­A Topkapi Szeráj falai között Európa sorsáról döntöttek a szul­tánok. A tornyokkal és falakkal , körbevett palo- jfcJL, tában a Bol­Kek-mecset ra is van lehetőségünk. Törökor­szág, és így Isztambul is híres a fürdőiről, ahol az emberek kikap­csolódhatnak, lazíthatnak. A vá­rosban számos fürdőt találunk, közülük az egyik legnépszerűbb a Cemberlitas fürdő, amely a Nagy Bazár mellett található. A fürdőt 1584-ben építették egy Sinan nevű építész tervei alap­ján, Nurbanu szultán parancsára. Az épület eredetileg egy „dupla fürdő” volt hiszen egybe építet­tek egy külön férfi és női fürdőt azonban a női részt a 19. század­ban lerombolták, hogy az épület melletti utat meg tudják szélesí­teni. Napjainkra a női fürdő is új­jáépült, így a fürdőben a nőknek is van lehetőségük kikapcsolód­ni. Az öltözők nagy kupolák alatt találhatók, ezeket a részeket ne­vezik a „hideg szakasznak". A fürdő meleg részében 38 meden­ce, úgynevezett kurna található, amelyek a. központi fűtött már­vány platform körül helyezked­nek el. A fürdő minden reggel 6 órától éjfélig tart nyitva. Tündöklés a Boszporusz partján Az üzletek arany ékszereihez hasonlóan ragyog a Boszporusz partjn a monumentális Dolma- bahce Szeráj háromszárnyas épülete, amit 1843 és 1856 kö­zött építettek Abdülmecit szultán megbízásából. A pa­lota-együttes pompáját négyemeletes óratorony, valamint hatalmas mére­tű díszkapuk teszik tel­jessé. Az egyik a Bosz­poruszra nyílik, így a vendégek hajón is megközelíthették a palotát. Francia min­tára alaki­tották ki a kerteket, amelyeket lugasok és márványhattyúkkal díszített szökőkutak díszítenek. A ma már múzeumként működő épület egykor panorámaszalon­nal, zeneszobával, márványfür­dővel és térképszalonnal gondos­kodott a vendégek kényelméről. Megdöbbentő méretű a díszte­rem 4,5 tonna súlyú, 750 gyer­tyát tartó csillára. A teremben nyitotta meg II. Abdülhamit az ország történetének első parla­menti ülését, valamint itt ravata­lozták fel Atatürköt, a modern Tö­rökország atyját. Minden török atyja Nincs Törökországban senki, akit akkora tisztelet övezve, mint Atatürköt. Az 1880-ban született államférfinak nem kevesebbet köszönhet Törökország, mint hogy,az első.világháború után megőrizhette ma is érvényes ha­tárait. Az ország modernizálása is az ő nevéhez fűződik, mivel 1923-tól első köztársasági elnök­ként az egész társadalmat átala­kító reformokat vezetett be. Ő kezdeményezte a nők egyenjo­gúsítását, az írás és az öltöz­ködés átalakí­tását az euró­pai minták sze­rint. Mivel há­borúban Isz- t a m b u 1 nehezen véd- hetőnek bizo­nyult, az or­szág belsejé­ben fekvő An­karát tette meg fővárosnak. Ma itt található ha­talmas mauzóleuma, melyet a köznyelv szerint egyszer minden török felkeres, hogy lerója tiszteletét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom