Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-03 / 2. szám
2013. JANUAR 3., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN ELETMOD ■ GARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Budapest - Több mint egymillió embert ért el az Együtt Európáért Alapítvány az Igyunk csapvizet címmel zajlott kampánya során, amelynek részeként ivóvízvizsgálatot és egy fél éves társadalmi szemléletformáló tevékenységet is folytattak - közölte Erdős Szabolcs, az alapítvány létrehozója csütörtökön, a kampányt záró budapesti rendezvényen. Az Igyunk csapvizet elnevezésű kampányt 2011 decemberében indította az Együtt Európáért Alapítvány, az Együtt a fenntartható életmódért projekt keretei között. A kampányon belül, a kerékpározás népszerűsítése mellett az alapítvány feladata a szelektív hulladékgyűjtés valamint a csapvíz fogyasztásának ösztönzése volt - mondta el Erdős Szabolcs. Közölte, a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztését célzó egyéves projekt négy fővárosi kerületben - VII., XIV., XVI. és XVII. - és a Pest megyei Tatárszentgyörgyön zajlott. A projekt ötvenmillió forintból valósult meg. Erdős Szabolcs kitért arra is, hogy akció során négy kerületben vettek vízmintát a szakemberek, az elemzést a Wessling Hungary Kft. laboratóriumában végezték el. Palotai Zoltán, a cég környezetanalitikai üzletágának vezetője elmondta, a vizsgálati eredmények azt bizonyítják, hogy az említett kerületek csapvízének minősége kifogástalan. Ezeknek a vizeknek az ásvá- nyianyag-tartalma összemérhető egy átlagos PET-palackos ásványvízével - tette hozzá. Héjjá Gábor, a kommunikációs kampány lebonyolítója közölte, több száz ember megkérdezésén alapuló felmérésük szerint húsz százalékuk módosította korábbi álláspontját, és, a csapvíz fogyasztását választotta az ásványvíz helyett. Előny vagy hátrány az alacsony vérnyomás L. Gy. Vérnyomást nem gyógyítunk - általánosan hangoztatott orvosi vélemény, hanem mindig a vérnyomás - legyen az akár magas, akár alacsony - okait kell vizsgálni, a mögötte meglévő alapbetegséget kell felderíteni és megszüntetni. A magas vérnyomásnak bőséges irodalma van az orvostudományban, az alacsony vérnyomás viszont egészen a legutóbbi időkig elhanyagolt terület volt, nem került a gyógyító szakemberek figyelmének és érdeklődésének a középpontjába.- Kétségtelen, hogy a magas vérnyomás sokkal több rizikófaktort tartalmaz - mondja beszélgető- partnerem, Bódosi Irén. - De ma már a kórosan alacsonynak számító vérnyomás okozta panaszokkal is egyre gyakrabban keresik fel a páciensek a szakorvosokat. A vérnyomás az az érték, amely jelzi, hogy a szív bal kamrájának összehúzódásakor el- jut-e a szükséges vérmennyiség a főverőerekbe. A keringő vér nyomása, ereje változik az erekben, a szív összehúzódása, elernyedése következtében. A vérnyomás a nap folyamán is változik, más nyugalmi testhelyzetben, és más aktív mozgáskor, de egyéb tényezők is befolyásolhatják, például a hangulat, bizonyos gyógyszerek szedése, pillanatnyi közérzet. Általános nézet, hogy egészséges, fiatal szervezet számára a 120/80-as vérnyomásérték a normális, de az is elfogadott, hogy 95/60 es 140/90- es értékek még nem tekinthetők kórosnak. Több oka is lehet A doktornő elmondása szerint a krónikusan alacsonyvérnyomás okoz panaszokat, és ez leginkább a vékony, magas, fiatal lányokra jellemző. Krónikusnak akkor tekinthető ez az állapot, ha tartósan 100 Hgmm alatt van. A mérés akkor megbízható, ha 24 órás monitorozás alapján értékeli a kapott görbét az orvos. A tartósan alacsony vérnyomásnak több oka is lehet: hormonális, pajzs- mirigy-alulműködés, mellékvese-elégtelenség, az agyalapi mirigy működésének elégtelensége, szívburokgyul- ladás, fertőzések, mérgezés, hosszan tartó fekvés, vérnyomáscsökkentők vagy pszichiátriai gyógyszerek. - Az alacsony vérnyomás csak akkor tekinthető kórosnak, ha panaszokat okoz, egyébként olyan állapotról van szó, ami bizonyos embereknél természetes - magyarázza a szakember. - Általában az agyi keringés zavarai miatt keresik fel a páciensek az orvost. Szédülés, fejfájás, ájulás, látászavar jöhet szóba, gyakran előfordul a teljesítőképesség csökkenése, kóros fáradékonyság, koncentrációs zavarok, alvászavar, depresszió, émelygés, hányinger, általános rossz közérzet. Mivel sokáig a tudományos érdeklődési körön kívül esett az alacsony vérnyomás, nincs tapasztalatokon alapuló, hatékony gyógyszeres terápiája. Megdőlni látszik a néphit Mint minden panasznál, az alacsony vérnyomás esetében is az lenne ideális, ha az okokat sikerülne kideríteni. Ezek hiányában csak tüneti kezelés alkalmazható. A kezelőorvosok általában életmódváltozást javasolnak: megfelelő táplálkozást és fizikai aktivitást, főként úszást, futást. Fokozottan kell ügyelni a só- és folyadékháztartásra is a kórosan alacsony vérnyomással élőknek. - A tartósan alacsony vérnyomás azért sem elhanyagolható, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelensége is lehet, mint a vérszegénység és a cukorbetegségé - hangsúlyozza a doktornő. - Éppen ezért nem tanácsos egy legyintéssel elintézni, ha valakinek valóban krónikus, panaszokat okozó alacsony a vérnyomása, mert bizonyos alapbetegségek kísérőjelenségeként komolyabb szervi elváltozásokra hívhatja fel a figyelmet. Az egykori néphit mára megdőlni látszik, miszerint kimondottan szerencsés alkat, akinek alacsony a vérnyomása, mert bár valóban nem kell tartania olyan kockázatoktól, amelyeket a magas vérnyomás okoz, még vészjelző tünetek nélkül is előidézhet fizikai és gondolkodási zavarokat, tartósan kellemetlen közérzetet. Az a nézet tehát, amely szerint a krónikusan alacsony vérnyomás - a hipotónia - a hosszú élet titka, mára elveszítette valóságértékét. Erre utal, hogy világszerte komplex kutatások alapján igyekeznek a szakemberek az okhoz és állapothoz leginkább igazodó, eredményes terápiát kidolgozni. Tényleg halálok az öregség? Leopold Györgyi- Bele lehet-e halni az öregségbe? - ebben a kérdésben még gyakorlott gerontológusok véleménye sem egyezik sokszor. Boga Bálint gerontológus profesz- szor több évtizedes praxisa alatt nem találkozott egyetlen olyan idős korban elhunyttal sem, akinek a halálát az a bizonyos „vég- elgyengülés” okozta volna, amire néhány országban elfogadottan hivatkoznak a statisztikákban, a halotti jegyzőkönyvek alapján. Mostanában egyre többször hallani ezzel a témával kapcsolatban az időskor kutatásával foglalkozó szakemberek, gyakran egymásnak is ellentmondó véleményét. Nem véletlenül, hiszen az előrejelzések szerint az „öregek kora” jön el, 2030-ra több mint egymillió 100 éves ember lesz a világban. Vagyis az életkor egyre inkább kitolódik, szinte „matuzsálemi” határokig, vagyis az „öregedési index” emelkedő tendenciát mutat Ahogy Székács Béla, a Magyar Geriátriai és Gerontológiai Társaság elnöke mondja, az öregedés természetes folyamat „Ennek a folyamatnak viszont igen sokféle változata van. Gyakorlatilag ahány ember, annyi féle. Nincs két névformán nreeedn azok között a 2 millió 60 éven felüliek között sem, akik közöttünk, nálunk élnek. Mindenki az idilli, szép öregkort képzeli el magának, csakhogy ezért igen sokat kell tenni, és már fiatal korban. Nem csak az egészségügynek, az egyénnek, a pácienseknek is. Csodaszer nincs, annak ellenére, hogy egyre több szerencselovag kísérli meg varázsbogyókkal, különleges készítményekkel, drága, és hatástalan szerekkel garantálni az örök ifjúságot.” Az időskor biológiai, fiziológiai folyamatáról sokan, sokféleképpen írtak. Fritz Reimann pszichoanalitikus, „Az öregedés művészete” című munkájában határozottan azt a nézetet vallja, hogy az öregkor formálható, alakítható, de vannak olyan dolgok, amelyekbe bele kell törődnünk. Később és hosszabban öregszünk, köszönhetően nagyrészt az egyre fejlődő tudománynak, a jobb, hatékonyabb egészségügyi ellátásnak, a fejlettebb diagnosztikai módszereknek. Elméletileg valóban élhetnénk akár 120-130 évig is, csakhogy a szervezetet az élet során sokféle kórokozó ártalom éri. „Szervezeti, és működésbeli ártalmakról van szó, - mondja Székács professzor - és az ezek knvptkpyfphpn Iptrpinvn válírvzások összessége vezet végső soron a halálhoz. Egy szerv, vagy szerv- rendszer, valamilyen funkció gyors leromlása mindig kóros változás, és nem a normális öregedés következménye.” Vagyis „csak” az időskor nem elég ok a halálra. Az energia elvesztése, a „végelgyengülés” mögött általában mindig van valamilyen valódi halálok. Székács professzor szerint a gazdaságilag fejletlenebb országokban gyakran elfogadják halálokként a végelgyengülés megjelölést, éppen a diagnosztika elmaradottsága miatt. De olyan eset is előfordul, amikor van halálok, csak nem diagnosztizálható, nem mutatható ki. A 30- as, 4(Tes években még az időskori halálokok között 16 százalékban szerepelt a végelgyengülés megjelölés. Ma - bár maga az öregedési folyamat elvezethet idáig elvileg - gyakorlatilag a legtöbb országban konkrét kórmegállapítást és kórmegjelölést fogadnak csak el a halálozási jegyzőkönyvön. Bár az öregedés folyamata kétségtelenül kedvezőtlen változásokkal jár, amelyek nyomán könnyebben kialakulhatnak kóros elváltozások, lassítani lehet, ha elkerülni végleg nem is az időskorral járó biológiai, és pszirhríc íorhplzpt Fvórt \nc7nnt rlrvlgozni kell, a szervezet állandó karbantartásával, a testi és szellemi aktivitás megőrzésével, kiegyensúlyozott életmóddal. Mindehhez a tudomány a maga módján járul hozzá, a geriátria fejlődésével, a genetika és őssejtkutatás előrehaladásával, azokkal a modern terápiákkal, amelyek az immunrendszer erősítését szolgálják. Goethe szerint „az öregkort nem megélni, elviselni művészet”. Úgy tűnik a megállapítás egyre időszerűbb lesz, ha tétlenül, beletörődve várjuk az évek múlását. Bár a WHO a 70 éven felülieket tekinti hivatalosan időseknek, az emberi életkor felső határa elméletileg akár 120- 130 év is lehetne, ha nem jönne közbe valamilyen betegség, amely miatt korábban következik be a vég. Az Egészségügyi Világszervezet határozott álláspontja az, hogy egyre többen érnek meg az átlagnál magasabb életkort, és nem is szervi bántalom, vagy betegség következtében veszítik el életüket, hanem a „természetes kopás” elhasználódás, energiavesztés következtében. Ezért célszerűnek látják, hogy - talán már a következő évben - mindenképpen felveszik a hivatalosan is elfogadható halálokok listájára az nfOirl/nri' í rnrrnl m rr\n /-ríi 1 Több mint egymillió ember...
