Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-03 / 2. szám
Nem a mi gáztarifánk a legmagasabb Budapest. Nem Magyarország orosz gáztarifája a legmagasabb Európában, a magyar árak európai összehasonlításban versenyképesek - mondta a Népszabadságnak Szergej Komljev, a Gazprom exportcégének szerződésekért és árakért felelős vezetője. Szergej Komljev a lap szerdai számában közölt interjúban arra a kérdésre, igaz-e az EU-nak az a feltevése, hogy Kelet-Európába drágábban szállítják a gázt, mint a kevésbé kiszolgáltatottabb Nyu- gat-Európába, azt válaszolta: nem tehetők ilyen általános megállapítások; az országokra vonatkozó gázárak a náluk érvényes egyedi formula alapján havonta változnak. Arról, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy a magyar tarifa ne az olaj, hanem a gáz piaci árán alapuljon, kifejtette: a jelenlegi ellátási szerződés még két évig érvényes. Készen állnak a meghosszabbításról tárgyalásokat folytatni a magyar piaci szereplőkkel. Amint az egyeztetések megindulnak, a Gazprom automatikusan figyelembe fogja venni az energiapiac aktuális változásait. Ezek bizonnyal érvényesülnek majd a gázformulában is. Hozzátette: partnereik gyakorta kérik, hogy az azonnali (spot) gázpiac változásait is építsék be az árformulába. Igaz, ez a szemlélet manapság, hogy emelkedik a piaci gázár, egyre kevésbé népszerű - tette hozzá. Hogy az épülő magyar-szlovák gázvezeték, mint alternatív beszerzési forrás lejjebb viheti-e a tarifákat, úgy vélekedett, ez attól függ, milyen mennyiségek válnak általa elérhetővé, és az ár verseny- képes lesz-e. A Gazprom európai földgázexportja 2011-ben (milliárd m3) Németország Törökország Olaszország Nagy-Britannia Lengyelország Franciaország Csehország Magyarország Szlovákia Ausztria Hollandia Finnország Románia Görögország Bulgária Szerbia Nyelvstratégia: első nyelvként az angol, a német vagy a francia javasolt Budapest Általános iskolában az angol, a német vagy a francia nyelv tanítását ajánlja első idegen nyelvként az erről szóló, 2012-2018-ra vonatkozó kormányzati stratégia, amely ugyanakkor kitér arra: nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a diákok először a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzanak először. A 44 oldalas, a kormany.hu oldalon közzétett dokumentum célként rögzíti, hogy az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két - a szakiskolákban egy f idegen nyelv elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi képzést adjon. A kitűzött célokat elsősorban a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával, a jó gyakorlatok megtartásával szándékoznak elérni. Fontosnak nevezik a nyelvtanulást támogató környezet megteremtését, azt, hogy a diákok tanórán kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel (nyelvi verseny, színjátszókor, csereprogramok, nyári táborok révén), így szabadabban, életszerűbb szituációkban fejleszthessék tudásukat. Az óvodákban a jelenlegi gyakorlatot nem látják indokoltnak megváltoztatni, ott állami támogatásra továbbra sincs lehetőség. Az általános iskolai korosztálynál fontos az idegen nyelvek megválasztása, angolul mindenkinek tudnia kell, mivel az angol nyelvnek alapvető szerepe van a nemzetközi érintkezésben - írták. A dokumentum azt tartalmazza, hogy az első idegen nyelv tanulása kötelezően az általános iskola 4. osztályában indul, a 4-6. évfolyamon erre heti 2-5 óra áll rendelkezésre, a 7-8. évfolyamon pedig heti 3- 5 óra. A második idegen nyelv oktatása a 7. osztálytól indul. Továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése az 1-3. évfolyamokon, ha az iskola biztosítja a feltételeket külön állami finanszírozás nélkül is. Az általános iskola első idegen nyelvként az angol, a német vagy a francia tanítását teszi lehetővé. Az anyag szerint nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező némettel találkozzon először. Ezt azzal indokolják, hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, akkor utána egy komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz^A második idegén nyelv az elsőként vá: laszthatőkőn kívül neolatin nyelv, idegen nyelv teljes választékát biztosítani tudja minden iskola. A helyzet azonban hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozása nyomán: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok jelennek majd meg a közoktatásorosz, kárpát-medencei nyelv, illetve egyéb nyelv is lehetne, például a kínai, a japán vagy az arab. Az anyag szerint a közoktatásban jelenleg dolgozó nyelvtanárok létszáma nem teszi lehetővé, hogy a másodikként választható ban, ezáltal nagyobb lesz a nyelvi kínálat is. Kitérnek arra, hogy a nyelvi csoportokat szintenként, nem osztályonként kell megszervezni, így évfolyamonként különböző szintű nyelvi csoportok is kialakíthatók. A feladatok között szerepel a tankönyvjegyzék felülvizsgálata is. A jövőben csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a tanulók legalább 60 százaléka 5. osztályban A2,8. osztályban B1 szintű nyelvtudással rendelkezik. Az elemzés rögzíti: a középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdő vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is tanult. Azt írták, a négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biztosítják. Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban az első és a második nyelv indításának ütemezése életkor tekintetében azonos a 8+4 rendszerrel. A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók. A szak- középiskolában a cél megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak az első idegen nyelvből a Bl, a másodikból pedig az A2 szintre, s az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre. A szakiskolában pedig a cél az A2 szintű nyelvtudás szinten tartása, lehetőség szerint fejlesztése, alapvető szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvből. Azokban a középiskolákban lehet nyelvi előkészítő, amelyek három egymást követő tanév átlagában teljesítik, hogy a képzés indítását követő harmadik tanév végéig az első idegen nyelvből a tanulók legalább 60 százaléka B2 szintű nyelvtudással, a második idegen nyelvből pedig a tanulmányok befejezéséig a tanulók legalább 50 százaléka B2 szintű nyelvtudással rendelkezik. Kitérnek arra: a legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll. Élelmiszerek áfakulcsa az Európai Unióban (2012) Élelmiszerek általános forgalmi adó kulcsa százalékban: Dánia Románia Magyarország Lettország Litvánia Bulgária Észtország Szlovákia Csehország Görögország Finnország Svédország Ausztria Szlovénia Németország Belgium Hollandia Portugália Franciaország Ciprus Lengyelország Spanyolország Olaszország Luxemburg Írország Málta 0" Nagy-Britannia 0 VAT = Value Added Tax = ÁFA = Általános Forgalmi Adó ‘tej ós tejtermék; ízesített tej; gabona, Sszt, keményítő vagy fáj fetitasznáiásával készült termék “néhány cukrászati térnék 5% Forrás; Európai Bizottság, 2012. július / MTVA Sejtó- és Fotóarchívum / MTI I (Q) I I www.mti.hu Magyar példa alapján Pozsony. Az oktatási intézmények közvetlen - a szaktárca általi - finanszírozását tartja a legjobb megoldásnak Dusán Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter, aki szerint elképzelhető, hogy az ezen a téren tervezett változtatásokat a szaktárca a magyar példa alapján valósítja meg - közölte a SITA szlovák hírügynökség. Dusán Caplovic a szlovák hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: a minisztérium szakértők bevonásával egy, az oktatásügyi intézmények rendszerét érintő változtatáscsomagot készít elő, s ennek részét képezné egy olyan intézkedés is, amelynek alapján az iskolák finanszírozása közvetlenül a minisztérium hatáskörébe kerülne át. Hozzátette: az iskolák finanszírozási módjai közül a „legtisztább” modellnek a közvetlen finanszírozást tartja. „így már nem csupán kötelességem és felelősségem lesz (az iskolákkal szemben), hanem jogom és lehetőségem is arra, hogy a dolgokat a szó jó értelmében befolyásoljam” - szögezte le Dusán Caplovic, hozzátéve: az elképzelés kapcsán a többi között az állami gimnáziumok vezetőitől is pozitív visszajelzéseket o tán/'o a c-ylrvT/ób- olzfofócítm/i mínic7tpr rámutatott: még ebben a választási időszakban meg kívánják valósítani az oktatásügyi intézmények hálózatának optimalizálását és legfeljebb három éven belül sor kerülhetne arra is, hogy az iskolák közvetlenül a szaktárca hatáskörébe kerüljenek át. Ezt Dusán Caplovic szerint az is indokolja, hogy Szlovákiában túlzott mértékben felgyorsult a decentralizációs folyamat, aminek eredményeképpen az ön- kormányzatok hatáskörébe eladósodott oktatási intézmények kerültek át. Terveikkel kapcsolatban Dusán Caplovic a magyarországi tapasztalatokra mutatott rá. Elmondta: Medgyessy Péter idején a magyar kormány a rendelkezésre álló források 50 százalékát a regionális oktatásügybe csoportosította át, ám ez nem hozott megoldást. Ellenpéldaként Orbán Viktor jelenlegi kormányának intézkedéseit hozta fel, amelyek azt az elképzelést tükrözik, hogy az adófizetők pénzét közvetlenül kell eljuttatni az oktatásügyi intézményekhez.- Ha Szlovákiában meg akarjuk valósítani az iskolahálózat optimalizálását és racionalizációját, azt csak ilyen közvetlen módon tudom elképzelni- Q7HOP7tP IP
