Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)
2012-12-28 / 299. szám
BELPOLITIKA Czomba: számos eszköz segít jövőre is Budapest A kormány a növekedési fordulattól és a munkaerő-állomány jelentős részét érintő munkahelyvédelmi akciótervtől azt várja 2013-ban, hogy nem törik meg a foglalkoztatottak számának növekedése - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Czomba Sándor az MTI-nek adott év végi interjújában kiemelte, hogy a még mindig bizonytalan európai növekedési kilátások miatt a foglalkoztatás további bővítésében a közfoglalkoztatásnak is szerepet kell vállalnia a következő évben. Jelezte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos fedezetét az elfogadott 2013. évi költségvetési törvény teremtette meg. Hozzáfűzte, hogy a 300 milliárd forintba beleértendő a kivállalkozásoknak felkínált kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) és a kisvállalati adóval (kiva) megtakarítható adótömeg is. Az államtitkár rámutatott: a vállalkozási és a nonprofit szférában fennmarad a bérkompenzációs adó- kedvezmény 2013-ban is: csökkenő mértékben havi bruttó 135 000 forint munkabér alatt lesz érvényesíthető az adókedvezmény, a 2012. évi 190 000 forinttal szemben. A bérkompenzációs adókedvezmény és a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei külön-kü- lön is érvényesíthetők lesznek - hívta fel a figyelmet Czomba Sándor. A közfoglalkoztatásról a Belügyminisztérium összesítésére hivatkozva Czomba Sándor elmondta: az idén a közfoglalkoztatásba bevont álláskeresők létszáma meghaladta a 314 ezret. A 2012- es büdzsében 132,2 milliárd, a 2013-as- ban 154 milliárd forint áll majd rendelkezésre a közfoglalkoztatás támogatására. Jövőre mintegy 300 ezer embert terveznek bevonni a közfoglalkoztatásba. Elindulnak jövőre az első szabad vállalkozási zónák is: az itt beruházó, fejlesztő, vagy új munkahelyet teremtő külföldi vagy magyar vállalkozásoknak a kormány adókedvezményt - például szociális hozzájárulási adó-, vagy fejlesztési kedvezményt -, illetve fejlesztési támogatást nyújt, de segít a szakmai és tudásmenedzsment tekintetében is - mondta Czomba Sándor. Hozzátette: a teljes rendszer működésének kialakulása 2014-re, a következő európai uniós programozási időszak forrásaival és fejlesztési eszközeivel kiegészülve várható. Czomba Sándor a versenyszférában történő foglalkoztatással kapcsolatban kifejtette: 2011-ben és 2012-ben összesen 966 kis-és közepes vállalkozás (kkv) jutott vissza nem térítendő munkahelyteremtő beruházási támogatáshoz a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból rendelkezésre álló 12,3 milliárd forintból. A támogatással a két év alatt 7100 új munkahely létesítéséhez és 12 ezer munkahely megőrzéséhez járult hozzá a kormány. Jövőre is az ideihez hasonló, 10 milliárd forintos keretösszeg felhasználását tervezi a kabinet, amellyel 5 ezer új munkahely létesítését és 6-8 ezer munkahely megőrzését szeretnék elősegíteni, elsősorban az ország hátrányos helyzetű térségeiben. A felnőttképzésben már 2013. január 1-jétől jelentős változások lesznek. A jelenleg hatályos felnőttképzési törvény Országgyűlés által decemberben megszavazott módosítása szerint az állami és uniós forrásból támogatott képzések esetében naprakész adatszolgáltatást kell teljesíteniük azoknak az akkreditált intézményeknek, amelyek ilyen képzéseket folytatnak - mondta az államtitkár. Czomba Sándor elmondta: a naprakész adatszolgáltatásnak az a célja, hogy ténylegesen ellenőrizni lehessen, hogy a képző intézmények betartják-e a támogatási szerződésben foglaltakat. Eközben készül az új felnőttképzési törvény is, amelyet az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon fogadhat el, és lényeges rendelkezéseit tekintve 2013 szeptemberében léphet hatályba. Az új törvény a gazdaság szempontjából fontos és állami felelősségvállalással megvalósuló, tehát az államilag elismert bizonyítvány megszerzésére felkészítő képzésekre (az Országos Képzési Jegyzék szerinti és az általános nyelvi képzések), valamint az állami vagy uniós forrásból támogatott képzésekre terjed majd ki. Az október elseje óta igényelhető lakhatási támogatás iránt az év 50. hetéig több mint 7 ezren érdeklődtek a munkaügyi központokban, közülük 407-en nyújtottak be kérelmet - mondta Czomba Sándor, hozzátéve, hogy az elbírálás folyamatos, így már 149 támogató döntés született. A támogatási forma sikerét bizonyítja, hogy ilyennel 2004-ben mindössze négyen, 2006-ban hatan éltek. A legtöbb kérelmet Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben nyújtották be, a munkavégzés helye pedig elsősorban a fővárosra, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyére koncentrálódik. A támogatást jövőre is igénybe lehet venni - hangsúlyozta az államtitkár. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében várhatóan január első napjaiban indul a „Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban” című pályázat, míg a „Fiatalok elhelyezkedésének elősegítése a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelése révén” című kiírás várhatóan már 2012 utolsó napjaiban megjelenik - mondta az NGM államtitkára. Czomba Sándor beszélt arról is, hogy a központi munkahelymegőrző program - amelynek célja a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megtartása és a csoportos létszámleépítések megelőzése volt - keretében az idén 41 vállalkozást támogatottak 567 millió forint felhasználásával. Ennek köszönhetően Közvetlenül4 1950, közvetve pecfig 4245 munkahelyet tudtak megőrizni - ismertette a foglalkoztatáspolitikai államtitkár. MSZP: tündérmese helyett rémálom Budapest Az MSZP szóvivője szerint 2012 a tündérmese helyett a rémálom éve volt, nőtt a szegénységben élők száma. Török Zsolt az MTI-nek csütörtöki sajtótájékoztatója után azt mondta: a rémálom jövőre egy 850 milliárd forintos megszorítással folytatódik. Karácsony előtt tízezrek álltak sorba meleg ételért, ajándékcsomagért - mondta az ellenzéki politikus, hangsúlyozva: mára több mint egymillióan vannak azok, akik bár dolgoznak, nem tudnak megélni a fizetésükből, szinte csak „vegetálnak”. Négymillióan élnek a létminimum, másfél millióan a szegénységi küszöb alatt - fűzte hozzá. Török Zsolt szerint a „rémálom folytatódik”, jövőre 850 milliárd forintos megszorítást hajt végre a kormány. A három „Orbán-Matolcsy-csomag” átlagosan 85 ezer forint többletterhet jelent mindenkinek - vélekedett. A szocialista párt szóvivője szerint amíg a nélkülözők száma nő, addig fideszes politikusok rokonai „zsíros állami állásokba” kerülnek. Ide sorolta, hogy Kövér László házelnök felesége a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetője lett. Török Zsolt kitért arra, hogy egy sajtóhír szerint Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke úgy vesz fel lakhatási támogatást, hogy hat éve nem járt abban a debreceni házban, ahová be van jelentve. A szóvivő ezt etikátlannak nevezte, és azt mondta: meg kell vizsgálni, hogy a kormánypárti képviselőnek járt-e az összesen nagyjából nyolcmillió forint támogatás. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy ezt a korszakot le kell zárni, a szocialisták január 2- án ezért kezdenek tárgyalásokat ellenzéki szervezetekkel „egy biztosabb jövő” érdekében. A Jobbik esküszegőnek tartja Budapest A Jobbik esküszegőnek tartja a párt volt képviselőjét, Rozgonyi Ernőt, miután a frakcióból való kilépését követően annak ellenére sem adta vissza parlamenti mandátumát, hogy arra a párt országos elnöksége felkérte. Mirkóczki Ádám az MTI- hez csütörtökön eljuttatott közleményében a független képviselő kedden nyilvánosságra hozott levelére reagált. Rozgonyi Ernő azt írta, hogy „utolsó és kemény figyelmeztetésnek” szánta a Jobbik vezetése számára, hogy december elején távozott az ellenzéki pártból és annak parlament frakciójából. A Jobbik szóvivője közölte, hogy az elmúlt két napon - karácsony lévén - nem foglalkoztak Rozgonyi Ernő „vagdalkozá- saival”. Egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy az „esküszegő” politikus ilyen közlemények kiadásával töltötte karácsonyát. A megvesztegetéssel és egyéb vádakkal kapcsolatos gondolatainak értékelését a Jobbik átengedi a nála kompetensebbeknek, Rozgonyi „új szövetségesének, Pősze Lajosnak és új pártjának, a Fidesznek, amellyel mostanság folyamatosan együtt szavaz” - jelenti ki. Mirkóczki Ádám kitér arra is, hogy Rozgonyi Ernő hetek óta, „kérlelésünk ellenére” sem nézett választói, tagtársai és frakciótársai szemébe, és nem adott magyarázatot „Pősze Lajoshoz való kiüléséhez”.- Rozgonyi Ernő esküszegő lett, hiszen a Szent Koronára tett, aláírt esküjében azt vállalta, hogy visszaadja mandátumát, amennyiben a Jobbik országos elnöksége erre felkéri. A felkérés pedig már a kiülése napján megtörtént - jelenti ki a szóvivő. A parlament 201(>es megalakulása óta már öt képviselő hagyta el a Jobbik frakcióját: Pősze Lajost 2010-ben, Endrésik Zsoltot 2012 áprilisában zárták ki a frakcióból, Lenhardt Balázs pedig 2012 novemberében lépett ki a képviselőcsoportból, amelynek létszáma most Rozgonyi Ernő kilépésével 43 fősre csökkent December elején Bödecs Barna jelentette be, hogy kilép a Jobbik frakciójából, azonban később visszavonta ezt a nyilatkozatát, de mivel „magánéleti okok miatt” parlamenti mandátumáról lemondott, helyére Suhajda Krisztián, a párt Bács-Kiskun megyei elnöke került Mintegy száz párt működik Budapest Mintegy száz párt működik Magyarországon, miután a legutóbbi választások óta körülbelül félszázat a bíróságok az ügyészség kezdeményezésére megszüntettek, viszont ugyanezen idő alatt létrejött húsz - közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI érdeklődésére. A pártokról szóló 1989-es törvény szerint két esetben van lehetősége a bíróságnak az ügyész kezdeményezésére pártot megszüntetni. Egyfelől akkor, ha a párt két egymást követő általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Ez esetben a párt tovább működhet egyesületként. Másfelől pedig, ha a párt a tevékenységével felhagyott és vagyonáról sem rendelkezett. Ez esetben a bíróság jogerős ítélete alapján nem csak a pártként való működés szűnik meg, de maga a társadalmi szervezet, mint jogi személy is. Az ügyészség - az Országos Választási Bizottság tájékoztatása alapján - a 2010. évi általános ország- gyűlési képviselői választást követően összesen félszáz párttal szemben kezdeményezett megszüntetési eljárást a bíróságokon, amelyek ez év októberéig összesen 46 párt működésének megszűnését állapították meg jogerősen. Ezek közül hat párt esetében a társadalmi szervezetként való megszűnés megállapítása is indokolt volt - közölte az ügyészség. A bíróságok 2009 óta, az ügyészi keresetek alapján, további 15 párt megszűnését állapították meg azért, mert a szervezet felhagyott a tevékenységével. A 2010. évi parlamenti választás óta mintegy 20 új pártot vettek jogerősen nyilvántartásba a bíróságok. Ezek körülbelül fele a fővárosban van, köztük a Demokratikus Koalíció, a Szociális Unió, a Hiteles Párt és az Egyszerűség, Lehetőség, Sikeresség Őszinte Baráti Társaság. Csongrád megyében jegyezték be a Szegénységben Élők Pártja elnevezésű alakulatot, Győr-Moson-Sopron megyében a Kalózpártot, Heves megyében az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Pártot, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Magyar Főnix Mozgalmat, Pest megyében a Nemzeti Forradalmi Pártot és a Szövetség a Szent Korona Országáért Konzervatív Pártot. A mintegy száz, Magyarországon bejegyzett párt fele a fővárosban van, tíznél több Pest megyében, mintegy tíz Szabolcsban. A 2010-ben parlamentbe jutott Jobbik Magyarországért Mozgalom 2003-ban, a Lehet Más a Politika pedig 2009-ben lett bejegyezve a fővárosban. 2008 végén 109 párt szerepelt a nyilvántartásokban, 2011 elején 141 volt bejegyezve. A Legfőbb Ügyészség írásos tájékoztatásában felhívta a figyelmet arra, hogy 2013. január 1-jétől a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának tartalmaznia kell az egyesület különös formáját, tehát amennyiben pártként működik, ennek megjelölését is. A szabályozás szerint eddig ezt nem volt kötelező feltüntetni a nyilvántartásban, ezért azt, hogy egy szervezetre vonatkozik-e a párttörvény, egyelőre még nem lehet a bírósági nyilvántartásból teljes egyértelműséggel megállapítani. Erre csak következtetni lehet abból a körülményből, hogy a szervezet nevében a „párt" megjelölést használja, illetve cél szerinti besorolása politikai tevékenység. Vannak tehát olyan szervezetek is, amelyek pártként működnek, de a nevükben ezt a megjelölést nem használják, illetve olyanok, amelyek nevében még szerepel ez a megjelölés, de pártként való működésük már megszűnt. Továbbá a közéleti és érdekképviseleti tevékenységet végző szervezeteket a bíróság esetenként politikai tevékenység cél szerinti besorolással vette nyilvántartásba, pedig pártként nem kívánnak működni, választásokon nem indulnak - közölte a Legfőbb Ügyészség. A mintegy száz párt közül tucatnyi az elnevezése alapján baloldali - szociáldemokrata, szocialista -, de még van néhány párt, amely nevében kiáll a szegényekért, a dolgozókért, a rászorulókért. Számos, elnevezésében keresztény, konzervatív, valamint kisgazda, agrárjellegű, továbbá civil, független párt van, és valamivel kevesebb a nevében nemzeti, környezetvédő vagy éppen roma jellegére utaló párt. De volt már, hogy speciálisabb társadalmi csoportok képviseletét is felvállalták elnevezésükben egyes pártok, így például a 2004-ben bejegyzett Magyar Autósok és Motorosok Pártja, a 2005-ben bejegyzett Panellakok Polgári Párt, illetve a 2009-ben bejegyzett Mátyás Párt.
