Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)

2012-12-28 / 299. szám

NÓGRÁDIT 1 2012. DECEMBER 28., PÉNTEK PROMÓCIÓ Megújult utak és járdák az árvízmosta Kozárdon Kozárd, A település önkormányzata 45 371 216 forintos uniós támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében az ÉMOP-3.1.2/E-11 pályázati kiíráson. Az összesen 47 759 175 forint értékű beru­házásnak köszönhetően a 2010. évi má­jus-júniusi esőzések okozta árvízkárok után utak és vízelvezető árkok, valamint a Fő úti járda újult meg. A két évvel ezelőtti tartós esőzések számos településen okoztak jelentős károkat a Cserhát­ban, így Kozárdon is, ahol több utca burkolata és vízelvezető rendszere erősen megsérült, valamint a Fő úti járda is közlekedésre alkalmatlanná vált A pályázat benyújtásakor megfogalmazódó elsőd­leges cél a károk helyreállítása volt, de a későbbiek­ben hasonló helyzetet eredményező időjárási hatá­sok kivédése, a tartós védekezés is előtérbe került. A helyi lakosság komfortérzetének növelés mellett a jár­da esetében a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése és a közintézmények megközelíthető­ségének javítása is szerepet játszott. Ez a helyreállí­tás és az időközben elkészült Nagymező-Szarvasgedei út nagyon sokat segít a település turisztikai arculatán, a helyi látnivalók megközelíthetőségén. A lakossági szemléletformálás szempontjából a vé­dekezés és a kármegelőzés fontosságá­nak tudatosítása, a lakók együttműködé­si hajlandóságának fokozása is hozzá­adódott a projekt céljaihoz. A fejlesztés eredményeként a Petőfi út és a Bem utca új burkolatot kapott, vala­mint a vízelvezetés megoldására folyó­kákat építettek ki a Kozárd patakig. A Damjanich utcában egy kritikus állapotú árokszakasz került felújításra, valamint a párhuzamosan folyó Kozárd-patakkal össze­kapcsoló átereszek rendezése valósult meg ebből a projektből. A Fő úü járda felújításával a falu teljes hosszában biztonságossá vált a gyalogos közlekedés és kényelmessé a főbb célpontok elérése. A projekt eredményeinek fenntartása az önkor­mányzat feladata lesz a jövőben. Közvetlen bevételt nem termel majd a beruházás, de a kármegelőzés ré­vén mérséklődő kiadások és a településkép javulása hozzájárul a turisztikai forgalom növekedéséhez, ami a falu számára fontos cél. A projekt megvalósítása során jó szakmai kapcsolat jött létre a kivitelező, az ellenőrző szervek és egyéb szervezetek között, ami­nek köszönhetőén az önkormányzat kapcsolati rend­szere is bővült, lehetőséget biztosítva a további együtt­működések kiszélesítésére. SZÉCHENYI TERV Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 04 40 4M 63« ÍRORSZÁG MEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatáséval, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A gondolatok szárnyán A tudás a gazdaság motorja Salgótarján. Forró tea, mézeskalács, sült­alma, zene és festmények, ezek voltak a kellemes délelőtt kellékei. A napokban Föl­di Gergő festőművész, tanár nyitotta meg a Nyitnikék Tagóvoda épületében Rácz Erik fiatal festő képeinek kiállítását. Földi Ger­gő beszédében méltatta Rácz Erik művésze­tét, amely nyitott a nagyvilág aktuális folya­mataira, egyfajta stílusbéli sokszínűség jel­lemzi: a naiv ábrázolásmódtól a klasszikus gyökerű figuratív festészeten át a legkülön­bözőbb avantgárd irányzatokig sok min­denre találni példát. Az eseményre számos tagintézmény pedagógusai eljöttek, akik, mind a Shoshoj (Nyuszika) ovis csoport, mind pedig a Kalyi chiriklyi (Fekete mada­rak) autentikus roma zenét játszó együttes muzsikáját élvezhették. A nap különleges­sége volt, hogy délelőtt a gyerekek közösen rajzolhattak karácsonyfát az alkotókkal. Salgótarján. - A tudomány napja nekünk ünnep, mondta dr. Rozgonyi József, a Budapesti Gaz­dasági Főiskola Pénzügyi Szám­viteli Kara Salgótarjáni Intézeté­nek vezetője a főiskola konferen­ciáján, amely a tudomány Nóg- rád megye gazdaságának és tár­sadalmának fejlődésében betöltött szerepét tekintette át. Szólt az intézetvezető a negyven éves főiskola további sorsáról, fi­gyelemre méltó eredményeiről, köztük arról is: a négy évtized alatt több mint ötezren szerez­tek itt diplomát. A tudomány motorikus kulcs­szerepének bemutatását meg­előzően az előadók tényszerűen feltérképezték a gazdasági hely­zetet, s ezzel mintegy rámutat­tak, hol, mely területeken kell tudással, innovációval ráerősíte­ni. Becsó Zsolt, a megyei közgyű­lés elnöke az utóbbi évtizedek területfejlesztési időszakait, ezek jellemzőit vázolta számok­kal érzékeltetve, s kiemelten fog­lalkozott az előttünk álló, 2014- el kezdődő hét év tervezésével, ennek szakaszaival. Mint mond­ta, az előkészítésen túl vannak, s elkészült a mindenre kiterjedő, alapos helyzetértékelés anyaga is. Az elmondottak jelezték: a gyenge pályázati aktivitás a me­gyék országos átlagánál jóval ki­sebb, Nógrádnak ítélt támogatás is a leszakadásunkat gyorsította fel. A kedvezőtlen tényezőkhöz sorolandó a gazdasági élet sze­replői közötti gyenge együttmű­ködés, a kreativitás alacsony szintje. A 2014-el induló területfejlesz­tési fázisban összességében ke­vesebb forrás fog rendelkezésre állni, s ez is egy más hozzáállás­ra, személetre kell, hogy ösztö­nözzön a megye jövője érdeké­ben. Az elkövetkezendőkben in­tegrált, átfogó, végiggondolt, programokat várnak tőlünk, s az az érdekünk, hogy érvényesít­sük a megye terveit.- Innen szép felállni - fogal­mazott dr. Nagy Andor, ország- gyűlési képviselő, egyértelműen utalva, egyben biztatva a nehéz helyzetből való felemelkedés szükségességére. A fenntartható fejlődés lényegét, feltételeit számba véve előadásában hang­súlyozta egyebek mellett: fontos, hogy hosszú távú gondolkodás legyen az alap a feladatok meg­határozásához. Ezután az ehhez elengedhetetlen erőforrásokról szóló gondolatait tolmácsolta, s rámutatott, hogy a gazdasági nö­vekedés feltétele a tudás, ezért érdemes figyelnünk Finnország­ra, ahol legversenyképesebb az oktatási rendszer. A legmarkán­sabb hazai problémák közé so­rolta azt, hogy a gazdasági növe­kedés fő hajtóereje nem a fejlesz­tés, hanem a tőRébé%1Rtfetés volt az elmúlt két évtizedben. Termé­szettudományos felkészültsé­günk elmarad más országokétól. A konferencia további szak­emberei a következő témákat boncolgatták: új társadalmi ki­hívások Európában, a helyi tu­dás szerepének átértékelődése a tervezési irányelvek szerint, tu­dásigény egy multinacionális vállalat szemszögéből, tudomá­nyos és szakmai együttműködés a magyar ipar kiemelkedő kép­viselőivel. Az előadók: Professzor dr. Miszlivetz Ferenc, (intézetigazga­tó egyetemi tanár), Sándor Rdikó (Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazga­tó), Carvalho Goncalves Jósé, (Delphi Thermal Hungary Kft. ügyvezető igazgató), professzor dr. Illés Béla, (Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar, dékán), pro­fesszor dr. Schindele Wendel, (Wentech Kft, tulajdonos), dr. Háry András, PhD, (szakértő, Pannon Fejlesztési Alapítvány), Paróczay Péter (BGF salgótarjáni intézete). PROMÓCIÓ GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ Rektorváltás a Károly Róbert Főiskolán Gyöngyös. 2013 sok szempont­ból változást hoz a Károly Ró­bert Főiskola (KRF) életében. A főiskola az idei évben elkészí­tett felsőoktatási intézményi lis­ta előkelő helyét szerezte meg az oktatók kiválóságának rang­sorában, s más képzési jellem­zők tekintetében is jó eredmé­nyeket ért el. 2013-ban a cél a stabil intéz­ményi háttér megtartása mel­lett a képzés fejlesztése, a kuta­tás-fejlesztés további bővítése, Dr. Magda Sándor a nemzetközi kapcsolatok élén­kítése. A felsorolt tennivalókat azonban már az intézmény új vezetője fogja irányítani. A főis­kola leköszönő rektora, dr. Mag­da Sándor mindent megtett an­nak érdekében, hogy olyan in­tézményt adjon át utódjának, a korábbi oktatási rektor-helyet­tes Helgertné dr. Szabó Iloná­nak, amely európai színvonalú, képzési kvalitásai kiválóak, nemzetközi viszonylatban is el­ismertek. 2012. december 20-án búcsú­estet tartott a KRF leköszönő rek­tora, dr. Magda Sándor. Az intéz­mény 2003-as önállóvá válását követő első rektor szakmai mun­kája alapozta meg a mai korsze­rű főiskola hírnevét, az ország egyetlen Zöld Főiskoláján folyta­tott képzés magas színvonalát. Dr. Magda Sándor munkássá­gának 35 éve szorosan összefor­rott Gyöngyös város nevével, az itt folyó felsőoktatási képzéssel, érdeme az önálló főiskola létre­Helgertné dr. Szabó Ilona hozásában elvitathatatlan. A le­köszönő és az új rektor, több mint 25 éve dolgozik közösen a főiskola érdekében, számos kö­zös tudományos publikációjuk bizonyítja az itt folyó munka szakmai színvonalát, a képzési fejlesztések megalapozottságát. A főiskola további irányai éppen ezért várhatóan nem térnek el a hagyományoktól, s azt az utat folytatják majd, amelynek sike­rességére számos bizonyíték áll rendelkezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom