Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)

2012-12-04 / 280. szám

NOGRADMTäum 2012. DECEMBER 4., KEDD Ki mint vet... Egy gazdátlan személygépkocsit találtak egy mezőgazdasági területen a na­pokban Galgagután. A rend­őrök a beszerzett adatok alap­ján megállapították, hogy az autóval egy 19 éves balassa­gyarmati férfi hajtott a vetés­be, ahol a kocsi megállt és már nem lehetett beindítani.- A fiatalember a jármű ve­zetéséhez szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkezett. A Balassagyarmati Rendőrka­pitányság munkatársai ezért a szabálysértés miatt negyven- ötezer forint összegű helyszí­ni bírságot szabtak ki rá - kö­zölte Dankóné Nagy Éva rend­őrségi szóvivő. Rajtuk maradt... Az egyik ba­lassagyarmati áruház alkal­mazottja kérte a rendőrség se­gítségét néhány napja, miután két tolvajt értek tetten. Egy ló éves cserháthalápi lány és egy 17 esztendős szügyi fiú eltávo­lította az áruvédelmi eszközt egy-egy kabátról, majd felvet­ték azokat saját ruházatuk alá. így hagyták el fizetés nél­kül a kasszát, az alkalmazot­tak azonban felfigyeltek a cse­lekményükre és hívták a rendőröket. A nyomozók az eltulajdoní­tott - hozzávetőleg tízezer és ti­zenháromezer forint értékű - termékeket lefoglalták. Küzdelmekről a körben A magyar nem­zet és a szervezett magánha­talom küzdelme címmel dr. Drabik János jogász, publicis­ta, közíró tartott előadást az Erdély-kör és a Magyarok Vi­lágszövetsége helyi csoport­ja rendezvényén a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár és Köz- művelődési Intézetben. Osszecsendül sok pohár... ­üveggyári emlékeink Különösen jóleső az olyan emlékezés, amely nem me­rül ki a múltidézésben, mert szálai a jövőbe mutat­nak. Ilyen élménynek lehettek részesei mindazok, akik a salgótarjáni öblösüveggyártás alapításának 120. évfordulóját ünnepelték meg. A Nógrádi Történe­ti Múzeum és az Öblösüveggyártás Hagyományápoló Egyesület nemrégiben a múzeumban megtartott, kö­zös rendezvényén ugyanis a kézi üzemmel hamarosan induló, új öblösről is tudomást szerezhettek azok, akiknek eddig esetleg nem volt erről értesülése. Zsúfolásig megtelt érdeklőkkel a múzeum — inuft » fPRf-* új** Viui tarjánban készült üveg-ajándék­tárgyak kerülhetnek a karácsony­fák alá - fogalmazta meg. Érintette a muzeális értékű öb­lös-termékek bemutatásának ter­veit, az elismerés hangján szólt az iparág teljesebb körű bemutatását segítő tanulmányok készítéséről. Felelősség és tisztelet mutatko­zik meg ebben a gyűjtőmunká­ban, összefogásban azok részéről, akik a gyárban dolgoztak, hiszen csendül sok pohár, sokak jó akara­ta azért, hogy ne csupán hagyo­mány maradjon az üvegipar. S összecsendült azok lelkesedése is, akiknek köszönhető a gyári emlé­kek ez alkalomra készült kiállítá­sa. A rendezvény közönsége öröm­mel tekintette meg az ötletes és fi­nom megmunkálású használati, illetve dísztárgyakat. A látványos szemléltetés után az előadók vet­ték át a stafétát a százhúsz év át­tekintéséhez. A városvezetés is támogatta a gyár történetét bemutató DVD ki­adását, ennek forrásértékére dr. Szirácsik Éva mutatott rá előadá­sában. Honnan és hogyan nyer­tek helyi nyersanyagokat az üze­mi termeléshez? Erre adott vá­laszt Prakfalvi Péter geológus, az alapítás és fejlődés históriáját Sar­ló Béla Andortól hallhatták a je­lenlévők. Dr. Fodor Miklós Zoltán kiemelkedő személyiségek port­réjával, dr. Ravasz Csilla a gyártás újraindításáról, dr CsongrádyBé­la pedig az üzemi színjátszás száz évéről szóló előadásával já­rult a konferencia jó színvonalá­A megjelent érdeklődőket Fenyve­si Gábor, a megyeszékhely alpol­gármestere köszöntötte hoz. Terítéken volt az is, hol tanul­tak a gyáriak gyerekei (So- mogyiná Quallich Lenke), hogyan működött a tanoncképzés, (Bódi Györgyné dr.) miként festett itt a művelődés (Balogh Zoltán), s mi­lyen volt az üzemi sportélet (Sza­bó lános). (Mihalik J.) Salgótarján. A város - illetve a nagy múltú gyár vonzáskörzete - nagyon szereti, ma is büszkén em- • legeti az öblösüveggyárat. Ez kö­szönt vissza a hagyományápoló egyesület lelkes, partneri közre­működésében, a csaknem nyolc­száz, kiállításra szánt üvegipari termék egybegyűjtésében - fejez­te ki elismerését dr. Szirácsik Éva, megyei múzeumigazgató. Fenyve­si Gábor alpolgármester köszöntő­je két születésnapot kapcsolt egy­be: - A százhúsz éve alapított üveggyár olyan múltat, iparkultú­rát hagyományozott ránk, amit nem hagyhattunk veszendőbe menni. Bár a nagyüzemi tevékeny­ség a különböző gazdasági körül­mények miatt megszűnt, azon he­lyi vállalkozók mellé álltunk, akik küldetésüknek tekintették az újra­indítását. Az önkormányzat közös céget alapított velük, s pályázott a régi gyár megvételére. Miután ez nem járt eredménnyel, de a vállal­kozók tántoríthatatlanok marad­tak, kormányzati segítséget kér­tünk a nagyüzemi gyártás elindí­tására. Nagy örömünk, hogy de­cemberben felfűtik a kemencéket, s az idei ünnepre már újra Salgó­hitelesen kell bemutatni, megőriz­ni a jövőnek a volt öblös értékes, egyedi darabjait. A jubileum alkalmából rende­zett, Üveggyári emlékeink című kiállítást egyebek mellett ezzel a gondolattal nyitotta meg Saríó Bér la Andor, egyesületi elnök. Mind­az, amit elmondott, jelezte, hogy a megtekintésre kihelyezett hasz­nálati és dísztárgyak, kötetek, ki­tüntetések és más dokumentu­mok a gyártás fénykoráról, sikere­iről, a jó kollektívákról, és az egyé­ni teljesítményekről is szólnak. Ez az ünneplés jelezte: össze­Zsúfolásig megtelt érdeklőkkel a múzeum PROMÓCIÓ Az önkéntes tűzoltó egyesület ismételt megalakítása és működésének elindítása a szécsényi városvezetés és a ka­tasztrófavédelem közös célja. Erre jó bázisul szolgál a már több településen is, sok éve, eredményesen működő polgár­őr egyesület, amelynek átalakí­tása és az önkéntes tűzoltótago­zattal való bővítése jelenthet megoldást jelen pillanatban a cél elérésének érdekében. En­nek részleteiről egyeztetett a na­pokban a két fél. A megbeszélésen a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről Juhász László tűzoltó alezredes, tűzol­tósági főfelügyelő, valamint Okolenszki Gábor tűzoltó alez­redes, a balassagyarmati ka­tasztrófavédelmi kirendeltség vezetője és Virág Zsolt tűzoltó őrnagy, tűzoltósági felügyelő vett részt. A város önkormány­zatát Kissné Babinszky Andrea képviselte, de Vízi Zoltán, a he­lyi polgárőrség elnöke és a szécsényi tűzoltó egyesület szervezésében segítséget nyúj­tó Járja Ferenc nyugalmazott ál­lományú tűzoltó törzszászlós is bekapcsolódott a munkába. „Megfélemlít, me, megaláz... Salgótarján. December 7-én, pénteken 10 órai kezdettel a Nóg­rád Megyei Levéltár salgótarjáni központjában (a Bem út 18. szám alatt) az 1956-os forradalomra és nógrádi áldozataira emlékeznek a című konferenciával, kiállítás­sal, valamint a salgótarjáni acél­gyár forradalmi szerepvállalását feltáró kötet bemutatójával. A konferencia előadói - akiket Székyné dr. Sztrémi Melinda, a megyeszékhely polgármestere, országgyűlési képviselő köszönt - a forradalmat követő megtorlás­ról értekeznek. Szakolczai Attila levéltáros (Budapest Főváros Le­véltára) Forradalom és elnyomás című előadása a megtorlás lélek­tanát, általános összefüggéseit vázolja fel, Á. Varga László főigaz­gató (Budapest Főváros Levéltá­ra) a Nógrád megyei igazságszol­gáltatás forradalom leverése után keletkezett forrásait elemzi, Szederjesi Cecília igazgatóhelyet­tes (Nógrád Megyei Levéltár) az 1957-es nógrádi sajtócikkek el­torzított forradalomképét re­konstruálja „Szemelvények a fe­hérterroristák gaztetteiről” cím­mel, végül Tyekvicska Árpád igaz­gató (Nógrád Megyei Levéltár) ad számot annak a hosszas feltáró- és kutatómunkának az eredmé­nyeiről, amelyekkel a levéltár a forradalom és az azt követő meg­torlás emlékének megőrzéséért fáradozik. A konferenciát követő kiállításmegnyitón Ravasz István hadtörténész (Hadtörténelmi In­tézet és Múzeum), a december 8- ai sortűzben életét vesztett fiatal költő családtagja mond köszön­tőt, Rátfai Emese versmondó pe­dig Ravasz-költemények szavala­tával emeli a rendezvény fényét. A megtorlás nógrádi eseményeit tizennégy tabló idézi fel, bemutat­va az áldozatok szenvedését, a megaláztatás stációit. A kiállítás abban a levéltári helyiségben tekinthe­tő meg, amely a december 8-ai salgótarjáni sortűz idején az ide­iglenes bányakórház proszektú­rájaként működött. Kiss András lános: A salgótar­jáni acélgyár története 1956-ban című könyvét, a levéltár legújabb kiadványát Szakolczai Attila le­véltáros méltatja, a kötet kapcsán pedig Széky Miklós, az acélgyár nyugalmazott vegyészmérnöke idézi fel forradalmi emlékeit. Á i V f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom