Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)
2012-12-27 / 298. szám
NOGRAD 2012. DECEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Tények, trendek, tanácsok vállalkozóknak Gazdasági fórum Salgótarjánban A témával kapcsolatban Gazsi Ferenc, a VOSZ megyei elnöke is kifejtette gondolatait Gazdasági fórumsorozatot indított a VOSZ, amelynek hetedik állomása a salgótarjáni rendezvény volt Fő témáj a a globális pénzügyi válságnak a magyar kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatása, valamint a nehéz helyzetből kiutat jelentő finanszírozási lehetőségek ismertetése volt A fórumokon résztvevők megismerhették a VOSZ érdekképviseleti tevékenységét és hasznos információhoz juthattak a kkv szektort érintő gazdasági folyamatok tendenciáiról is. A rendezvények támogatója a Széchenyi Kártya programot irányító KAVOSZ Zrt. Mára a hazai kkv szektor egyre nagyobb részét érinti hátrányosan a globális pénzügyi válság, amelynek elsődleges hatásaként a kereslet visszaesését, a finanszírozási lehetőségek beszűkülését, valamint a szállítói tartozások időbeli elhúzódását jelölik meg a vállalkozók. Egyre több megszorításra van szükség a vállalkozások működésének fenntartásához, ezek közül a legjellemzőbbek a költségek csökkentésére irányuló döntések, a beruházások elhalasztása, az elbocsátások, valamint a juttatások megnyirbálása. Mivel a vállalkozások jelentős része jelenleg legfeljebb egy éven belüli időtávon képes tervezni, a rövidebb távú, egyszerű finanszírozási lehetőségek iránt mutatkozik jelentős kereslet. Az egyes finanszírozási formák igénylését tekintve a likviditási egyensúly támogatására szolgáló forgóeszközilletve folyószámlahitelek, a lízing, és tagi kölcsönök a legnépszerűbbek. A Széchenyi Kártya Program közel 300 irodájában évente 20- 25 ezer vállalkozó fordul meg, ami lehetőséget ad a KAVOSZ Zrt. számára a közvetlen tapasztalatgyűjtésre a vállalkozások helyzetével, kilátásaival kapcsolatban. A vállalkozások visszajelzéseit folyamatosan gyűjtik és elemzik, hogy az igényeiknek minél megfelelőbb termékek kifejlesztésével nyújthassanak hatékony segítséget a pénzügyi és finanszírozási problémák megoldására. Számos vállalkozó jelezte, hogy a globális gazdasági válság hatásai miatt már csak külső segítséggel oldhatók meg a gondjaik. Az eleve tőkehiányos vállalkozások az elmúlt években a válság hatására teljesen kivérez- tek, nem csak a piaci lehetőségeik szűkültek be, de a hitelezési lehetőségek is. Figyelembe véve, hogy közel 3 millió ember megélhetését biztosítja a kkv szektor, a helyzet minél hatékonyabb megoldást igényel. Ez tette szükségessé a válság okainak és következményeinek elemzését a fórumsorozat keretén belül. A túlélés és a kreatív gondolkodás a legfontosabb a vállalkozások számára, valamint a pályázati lehetőségek minél nagyobb mértékű kihasználása. Ehhez nélkülözhetetlen a kormányzati segítség is: a mai, nehezen hozzáférhető és túlbonyolított pályázatok helyett egyszerűsített adminisztrációra, és olyan célok finanszírozására lenne szükség, ami valóban forrást jelent a vállalkozások számára. A Széchenyi Kártya Program az elmúlt 10 év során bebizonyította, hogy szükség van a vállalkozások igényeinek megfelelően kialakított programokra, de fontos az elemeinek további fejlesztése, és újabb termékek kialakítása is. Mára a Széchenyi Kártya Program keretein belül kihelyezett hitelek összege meghaladta az 1100 milliárd forintot, de akár további 3000-4000 milliárd forint kihelyezése is indokolt lenne. r-------------------------------------------; Közigazgatás- és i munkaügyi i bíróság i január 1-től | .2013. január j 1. napjától a jelenlegi mun- ! kaügyi bíróságok és a tör- i vényszékéken rnűködő köz- ; igazgatási ügyszak egy szer- ; vezeti egységben, új elneve- j zéssel, közigazgatás-és mun- ! kaügyi bíróságként működik ! tovább. A közigazgatási és ; munkaügyi bíróságok a mun- ; kaügyi bíróságok jogutódai, ! amelyek első fokon járnak el ! a közigazgatási határozatok ! bírósági felülvizsgálata irán- ; ti, a munkaviszonyból és a ; munkaviszony jellegű jogvi- ! szonyból származó, valamint ! a törvény által hatáskörükbe ! utalt egyéb ügyekben. Dr. BenkóAnna, a törvény- ; szék elnöke lapunknak el- ! mondta: minderre tekintet- 1 tel 2013. január 1. napjától a | Salgótarjáni Munkaügyi Bí- ; róság, mint külön bíróság, [ valamint a törvényszék köz- ! igazgatási ügyszaka megszű- ! nik, és Salgótarjáni Közigaz- ; gatási és Munkaügyi Bíró- ; Ságként működik tovább. ! Az ügyintézés rendje ettől ! az időtől az alábbiak szerint ! alakul: A Salgótarjáni és ; Közigazgatási Munkaügyi ; Bíróság székhelye Salgótar- ! ján, Pipishegy u. 1. ! A Salgótarjáni Munkaügyi ! Bíróságon 2012. december 31. ; napján folyamatban lévő ügyek ; intézése változatlan módon, ! változatlan helyszínen történik. ! A Balassagyarmati Törvény- I széken 2012. december 31. nap- ; ján folyamatban lévő közigaz- I gatási ügyek 2013. január 1. ! napjával áthelyezésre kerülnek ! a Salgótarjáni Közigazgatási í Munkaügyi Bíróságra (3100 ; Salgótarján, Pipishegy út 1.), és j új, 2013. évi ügyszámon foly- ! nak tovább. A beadványokat ! ezen időponttól a Salgótarjáni ; Közigazgatási Munkaügyi Bí- ; róságnak kell címezni, illetve a ! tárgyalások megtartására is itt ! kerül sor. Kérik, hogy a bead- ! ványokat 2013. január 1. nap- ] jától mindenki a fentiek sze- ; rint terjessze elő. Határozott lépések a levéltár irányába A levéltárak - némi leegyszerűsítéssel - a múlt megismeréséhez szükséges iratok megőrzését, feldolgozását és felhasználását biztosító intézmények. Ezek egyike a salgótarjáni központú Nóg- rád Megyei Levéltár, amelynek igazgatójával, Tyekvicska Árpád történésszel aki a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke és a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának tagja is beszélgettünk. Dr. Baráthi Ottó StdgÓiarján. - Milyen időszakban és stádiumban vette át az intézményt 1999-ben?- A magyar levéltári rendszer az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek derekáig élte a virágkorát, amikor is az elődöm, Á. Varga László vezetése alatt Nógrád Megyei Levéltár is prosperált. Elég, ha itt csak a csak a balassagyarmati fióklevétár fejlesztését, és a bá-tonyterenyei - tiribesi - részleg létrehozását említem. Utóbbinak az volt a célja, hogy a felszámolt - eredetileg állami, de időközben magánkézbe került - vállalkozások iratait átvegye, bértárolás formájában őrizze és hozzáférhetővé tegye. Mindezt sikeresen meg is valósította, ahogy más szakmai területeken is jelentős volt a fejlődés.- Mi volt az ön vezetői koncepciója? Mi valósult meg az elképzeléseiből?- A 2000-es évek elejétől-kö- zepétől érzékelhető volt az anyagi lehetőségek beszűkülése, ebből adódóan - az elért eredményekre és a szakember- gárdára alapozva is - elsősorban a tudományos teljesítményben való előrelépést fogalmaztuk meg. Visszatekintve, úgy értékelem, ezen a téren sikeresek voltunk. Az elmúlt egy évtizedben több mint 60 értékes tudományos kötettel gazdagítottuk Nógrád megye helytörténetét, ami országos elismerést is Tyekvicska Árpád kiváltott. További célkitűzésünk volt tudományos konferenciák és kulturális rendezvények szervezése, az oktatásban való szerepünk erősítése.- Megemlítené néhány fontosabb rendezvényüket?- Alig belépésem után, 2001 elején rendeztük meg Balassagyarmaton a három napos Tria- non-konferenciát, amelyen a XX. századi országhatár-változások hatását vizsgáltuk. Ebből egy kötet is keletkezett, amelynek - a rendezvénnyel együtt - ma is híre van a szakmában. 2006-ban, az '56-os forradalom 50. évfordulóján Salgótarjánban tartottunk több napos tanácskozást, amely a mintegy hatvan hazai tanácskozás közül az egyik legjelentősebb volt. Erről a Megtorlások évszázada címmel 2008-ban jelentettünk meg kötetet, amelyben a vörös, a fehér és a zöld terror teljes palettája megismerhető. Sok más rendezvényünk is volt, amelyekben valami nóvummal szolgáltunk, kiemelem a 2008. évi retro kiállításainkat, ahol az 1960-as és 1970-es évek írásos és tárgyi emlékeit mutattuk be, nagy sikerrel.- Széles körű kapcsolatrendszerük a határon túlra is kiterjed.- Igen, nagyon fontosnak tartjuk a szlovák kollégáinkkal való együttműködést. A Füleki Vármúzeummal két nagyon sikeres konferenciát is rendeztünk, amelyeknek aktuálpolitikai jelentősége is volt. Az egyiken a szlovák-magyar történész vegyesbizottság együttműködését tekintettük át Balassagyarmaton. Itt megjelent a két ország nagykövete, ami egészen unikális, politikai szempontból is jelentős volt, a sajtóban is „jól átjött”. Fontos volt a Füleken megtartott tanácskozás is, ahol a regionális szinten elért eredményeket tekintettük át.- A sok rendezvény nem megy az alaptevékenység rovására?- Nem, mert rendezvényeinket már alaptevékenységünk részének tekintjük. Ez az elmúlt évtized hozadéka, részben a nyugati gyakorlatból beszivárgott közelítés. Mi őrizzük Nógrád megye múltját, írott kincsét, de, hogy ez az érték hasznosuljon a megye polgárai számára, ki kell lépni a nyilvánosság el, ezt a kincset meg kell ismertetni. Ennek főbb - és imént is említett - eszközei a kiadványok és rendezvények, az oktatás és az internetes fejlesztés. Az utóbbi években elmozdultunk, és határozott lépéseket tettünk a szolgáltató levéltár irányába. Ez nem csupán a „kifelé való” szolgáltatásokat jelenti, hanem az iratanyag adatszolgáltatásra, kutatásra, felhasználásra alkalmassá tételét is.- Ide tartozik a tanulói csoportok fogadása és oktatása is?- ffogyne. Csupán az elmúlt évben 1500 diák látogatott hozzánk, kapott legalább egy órában ismerteket Nógrád múltjából, történelméből, a levéltárról, az iratok használatának lehetséges módjáról, igénybe vehető eszközeiről. Elmagyaráztuk, miként kutathatják többek között saját lakóhelyük és/vagy családjuk történetét, azaz saját identitásukat. Mondanom sem kell, milyen fontos az, hogy az ember fiatal korában kapjon impulzusokat, hogyan tud új és korszerű ismeretekhez jutni, élni egyáltalán az állampolgári jogaival.- Van honlapjuk, digitális levéltáruk, könyvtáruk. Bemutatná az utóbbiakat?- A honlapunk és köré épített elektronikus fejlesztések jelentős anyagi és szellemi teljesítményt hordoznak. Ma 70 ezer oldalnyi dokumentum van digitalizálva, ami interneten elérhető. Századokon át nyúlik visz- sza a múltba az elérhető információk tartalma, az 1597-es jegyzőkönyvtől a megyei pártbizottság 1980 végén készült jegyzőkönyvéig bezárólag. Természetesen törekedtünk arra, hogy olyan témák kerüljenek feldolgozásra, amelyek leginkább érdeklődésre tarthatnak számot. A digitális könyvtárban a kiadványaink egy része található, és az immár 20 ezer kötetes könyvtárunk katalógusa is elérhető elektronikusan. (A levéltár honlapja pedig a www.nogradarchiv.hu címen található.)- Hogyan látja a levéltárak helyzetét a szervezeti változások után?- Nem tudjuk még, hogyan fog működni az új szervezeti forma, amely Európában is párját ritkítja. Tény, hogy 2012. október 1-től a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára néven működünk. Jogi személyiségünk megszűnt, ami szűkíti cselekvési lehetőségeinket, például a pályázatok benyújtása csak a központon keresztül történhet. Vannak tehát veszélyek és lehetőségek is. Az előbbi lehet, ha olyan centralizáció következik be, amely a végekről vonja el az erőforrásokat. Reménykedem, hogy ez nem fog bekövetkezni, és olyan szisztéma működik a Nemzeti Levéltárban, amely megfelelő arányt alakít ki a központ és a vidék lehetőségei között is. Alapvető, hogy minden levéltár megőrizze legalább azt a kultúra teremtő és közvetítő szerepét, amit a helyi identitásképzésben és annak fejlesztésben eddig betöltött.- Köszönöm a beszélgetést. A levéltár színvonalas rendezvényeire egyre több érdeklődő kíváncsi
