Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)
2012-12-24 / 297. szám
6 2012. DECEMBER 24., HÉTFŐ MAGAZIN! UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Szentpétervár Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva-folyó torkolatában. Korábbi nevei Petrográd illetve Leningrád, de a helyiek Pityernek nevezik szeretett városukat. Az ország második fővárosát, „Észak Velencéjét” Péter orosz cár alapította 1703. május 16-án azzal a céllal, hogy „ablakot nyisson Európára”. A város, mely több mint 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt, ma is lenyűgöző, méltán érdemelte ki az Észak Velencéje, nevet, mivel területének 10%-a vízfelület, és több száz szebbnél-szebb híd ível át a Néva és csatornái felett. A város területe az alapításkor mocsaras, lápos vidék volt, így szinte az egész város cölöpökre épült. Péter cár amszterdami mintára sok csatornát akart, de rájött, hogy a csatornákat a téli időszakban, mintegy hat hónapig jég borítja. Szentpétervár az irodalomban, a zenében és a színházban is világszerte élenjáró, a városban minden nagy vallás temploma megtalálható, és itt van a világ legészakibb mecsetje. A város a kultúra, az építészet, a természet gyöngyszeme. A világhírű építészek, szobrászok alkotásai, a hatalmas Néva, keresz- tül-kasul kis csatornák, az apró hidak, parkok, a cári rezidenciák felejthetetlen élményt jelentenek. Egyike a világ építészeti csodáinak. Szentpétervár megőrizte arculatát, 2003-ban, a város 300 éves évfordulója alkalmából pedig minden épületet felújítottak, így a látvány még elegánsabb, még pompásabb. leiképeinek egyike a rengeteg felnyitható híd. A világ egymilliónál több lakossal rendelkező városai közül Szentpétervár található a legészakabbra, város- központot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Szentpétervár a fehér éjszakák városa, mert nyáron sohasem sötétedik be teljesen, télen viszont csak körülbelül öt órán van nappali világosság. „Észak Velencéjében” nem sokan beszelnek angolul, ezzel a turista mar a reptéren szembesülhet. A hotelek recepcióin azonban biztosak lehetünk benne, hogy számíthatunk útbaigazításra. Fontos és hasznos utazásunkra beszerezni úti zsebkönyvet a biztosabb tájékozódás érdekében, ugyanis hasznos „társ”- nak bizonyulhat különféle kommunikációs helyzetekben, például metró- megállóban, bérlet vásárláskor, buszon, étteremben, múzeumban... A benne található térkép alapján beoszthatjuk a napi látnivalókat, így mindent meg tudunk találni. Érdemes előre megtervezni útvonalunkat. Ezután problémát csakis az idő szűke jelenthet, hiszen annyi sok gyönyörű épület és csoda van ebben a városban, amelyek kü- lön-külön is akár több órát, vagy napot érdemelnének. Szentpétervár belvárosa 5 kisebb részre van osztva, így szánhatunk akár minden rész bejárására egy-egy napot. A Néva-folyó szeli ketté a várost, egyik oldalán a fenséges Péter Pál Erőd és a Vasziljevskij- sziget a Kunstkamerával, a másikon pedig Sennaya Ploshchad a Yusupov Palotával, Gostiny Dvor, a vásárlók fellegvárával és a Palace Embankment a lélegzetelállító és méltán világhírű Ermitázs Múzeummal. A metróhálózat és térkép segítségével igazán könnyű eligazodni és megtalálni a látnivalókat. Belépők a legtöbb helyen szükségesek, azonban az utcaffontról is bőven akad csodálni,- és fényképeznivaló. Aurora Cirkáló Szentpétervár talán legszebb folyóparti szakaszán, a Petrovszkaja rakparton áll a világhírű Aurora páncélos cirkáló. A városban járva vétek lenne kihagyni a' föld egyik leghíresebb cirkálóját, az Aurórát, mely így, vagy úgy, de örökre bevonult a történelem- könyvekbe. A történészek a mai napig vitatkoznak azon, hogy a cirkáló forradalomhoz csatlakozott legénysége valóban tüzet nyitott-e a Téli Palota, vagy sem. Vérző Megváltó Temploma A Vérző Megváltó Temploma igazi, jellegzetesen orosz hagymakupolás templom, lenyűgöző kí- vülről-be- lülről egyaránt. Péter-Pál erőd A hatszögű erődítmény, amely teljes egészében elfoglalta a kicsi Nyulak szigetét, egészen 1740- ig maga volt „a város”. Péter-Pál erőd 1. Péter szemében szimbolikus értékkel is rendelkezett: arra a győzelemre emlékeztette, amelyet az 1700-ban a balti-tengeri kijáratért a svédek ellen indított északi háborúban aratott. A vastag, komor falakkal körülvett erőd középpontjában találjuk a Péter-Pál székesegyházat, melynek aranyozott csúcsban végződő tornya a város jelképe. A templom egyben az orosz cárok végső nyughelye is. Ermitázs Az Ermitázs a mintegy három millió darab műtárggyal, Oroszország és a világ egyik legnagyobb és leghíresebb múzeuma. gyűjtemény megalapítójának, mivel ő szerezte az első festményeket 1764-ben egy berlini kereskedőtől. A gyűjteményt eredetileg II. Frigyes porosz királynak szánták, és nagyrészt holland és flamand mesterek műveiből állt. Viszont a gyűjtés egészen Nagy Péterig vezethető vissza, aki szkíta régiségek gyűjtését rendelte el. Katalin azonban sokkal tudatosabban folytatta a gyűjtőmunkát. I. Miklós is gyarapította a gyűjteményt a 19. század első felében. A Téli Palota 1837-ben leégett. 1852-ben nyitották meg az Új Ermitázst. A gyűjtemény gazdagításához sok nemesi család is hozzájárult. 1910 és 1930 között az Ermitázs állománya megkétszereződötta rek- virálásoknak köszönhetően.1922- től áll nyitva a közönség számára. A hat részlegre osztható múzeum négy épületben helyezkedik el: a Téli Palotában, a Régi, az Új és a Kis Ermitázsban. Nevét a Nagy Katalin cárnő által építtetett ún. „Remete-lak"-ról kapta, mely franciául: Hermitage. Hosszú időn keresztül ez a palota volt a cárok hivatalos rezidenciája. (kép) A Téli Palota: Az Ermitázs főépületét, a Téli Palotát Rastrelli építette 1754-62- ben Erzsébet cárnő parancsára. Az Ermitázs gyűjteményét több épületben állítják ki. A Palota téren látható oszlopot, a Napóleont legyőző I. Sándor tiszteletére állították, talapzatán ez áll: A gránitból készült oszlop a világ legnagyobb egy kőből kifaragott emlékműve. II. Katalint tekintik a Gyönyörű és hatalmas a kert és a palota. Önmagában pár napra elegendő élményt és csodálni- valót nyújt. Nyáron csodás látvány a pompázó kert, azonban télen is lenyűgöző, igaz a szobrok el vannak csomagolva kis fabódékba a fagy miatt. A kert végéből, az Északi-tenger partjáról fantasztikus élményben lehet részünk, ha a Finn-öböl felé tekintünk. A befagyott vizen sétálhatunk csodálatos csendes magányban, ahol csak ajég pattogását lehet hallani. Szentpétervárott találkozik, és sajátságosán ötvöződik, az európai és orosz kultúra. Oroszország mindkét évszakban számos csodát tartogat számunkra. A városban nyáron nem megy le, télen pedig nem kel fel teljesen a nap. A fehér éjszakák látványa elvarázsol minden ide látogatót, inkább nappal alszanak, Petrodvorec Az orosz uralkodók Szentpétervár körüli nyári rezidenciái közül minden tekintetben első Peterhof, amelyet még Nagy Péter építtetett. A belvárostól kb 30 km-re fekvő Peterhof— Petrodvorec megér egy nap kirándulást Szentpétervárról. és éjszaka járják a várost, nem tudnak betelni a csodálatos lát- vánnyal.Télen azonban csak a hideget kedvelő turisták látogassanak el ide, hiszen néha - 30 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. Akár télen, akár nyáron, azonban mindenképpen érdemes ellátogatni a világnak ezen részére. i 4 Észak Velencéje - Szentpétervár
