Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)

2012-12-24 / 297. szám

NOGRADMTäRm 2012. DECEMBER 24., HÉTFŐ Táskájába rejtette Ságétejáa Egy 37 éves helyi nő a táskájába rejtve próbált meg áruvédelmi eszközökkel ellátott ruhaneműket eltulajdo­nítani - csaknem hétezer forint értékben - az egyik áruházból Salgótarjánban. Az üzlet alkal­mazottja azonban észrevette, hogy mire készül a „vásárló”, és értesítette a rendőrséget A nőt - előállítását követően - gyanúsítottként lopás vétség kí­sérlete miatt gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök - tájé­koztatta lapunkat Horváth Zsó­fia, a Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányság sajtóügyeletese. Szent-Györgyisek Losoncon Balassagysn A Ba­lassagyarmati Szentgyörgyi Al­bert Gimnázium és Szakközép- iskola, valamint a Losonci Peda­gógiai és Szociális Akadémia magyar és szlovák nyelvű kóru­sa huszonkét éve ápolja azt a kapcsolatot, amely során a két intézmény képviselői minden év decemberében egy kórusta­lálkozó keretében a fogadó vá­ros valamelyik templomában közös hangverseny során talál­koznak. Ez évben december kö­zepén Losonc volt a házigazda, a soros találkozó helyszíne. A kórusok karvezetői magyar részről Hajdúm Hegedűs Szil­via, szlovák részről Gaál Ildikó és prof. Erika Kuráková voltak. Az énekkarokat Lávárdi Beáta kísérte zongorán. A két intéz­mény három kórusának közös fellépését Kalocsai Frigyes a Szent-Györgyi Albert Gimnázi­um és Szakközépiskola nyugal­mazott tanára vezényelte. A szeretet ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) A misére sietők sötétben indulnak út­nak, de nagy fényességgel a szívükben térnek haza. Karácsony evangéliumát, örömhírét hallják meg, amelyet Isten üzent számunkra. Ha ezt az örömhírt megértik és megélik, még sokáig áraszt­ják majd a szeretet fényét a világban. lónak lenni jó, hangzott mostanában Böjté Csaba atyával kapcsolatban, és valóban így van, ezt mindannyian tapasztalhattuk. A sikeres médiakampány tanúbizonyság a sokszor szidott médiáról: ha jól használják, az égi áldás is rajta lesz. A postákon feladott cipősdobozok már célba értek, valahol messze, a Székelyfóldön, Böjté Csaba atya otthonában egy középiskolás fiú kibontja a mi két csomagunkat is. Valahol egy magyar gyermek szemében öröm lesz, valahol a szeretet sugárzik be a gyermekotthonba, mert a messzi távolból - ahogyan ők hívják: az Anyaországból - gondoltak rájuk. A pa­pír-írószer hasznos lesz számukra, a ruhá­kat nyilván örömmel fogják hordani. Apró ajándék, de jó azt tudni, hogy valakinek nagy örömet szerezhettünk vele. Ez a kará­csony lényege: szeretetet adni, szeretettel. Az egyik kedves ismerőstől kapott körbe- küldős levélben Tormay Cecile-t idézik, amelyben az emberek megfásultságát, a ki­üresedett karácsonyt írja le. Szinte hihetetlen, hogy a szöveg a múlt század első felében író­dott, ugyanis sajnos napjainkban is aktuális. Szerinte karácsonykor „Az öregek gondola­ta visszafelé fordul, az ifjaké rohan előre a messzibe, a karácsonyfa alatt csak a gyerme­kek élik az órát És ők boldogok: A magyar boldogság ilyen volt hajdan. Gyermekek bol­dogsága volt, az idők pedig, melyek alatt egy egész világ készült fel ellenünk, számunkra csak a tegnap és holnap közének tudat nél­küli órája volt Ezért vehették el a múltunkat, ezért áshattak árkot a jövőnk elé, melyen át csak a szenvedésünkkel verhetünk hidat" Ezek az igen mély tartalmú szavak az idei év karácsonyának üzenetei. Ha hidat építünk, sok-sok kis hidat, azaz szeretettel és bizalom­mal lépünk előre, az előttünk lévő kisebb-na- gyobb árkot, azaz feladatainkat és megpró­báltatásainkat sikeresen teljesíthetjük. Ezt üzeni a múlt nagyasszonya, aki majdnem az első magyar irodalmi Nobel-díjasunk lett. Amikor ezeket a sorokat írom, még szer­da este van. Messze van még a péntek, ren­geteg ajándékot kell még bevásárolni, és lát­va a boltokat, az utcát, bizony az emberek sem vesznek tudomást a vüágvégéről. Lesz, ami lesz, az ajándékokat meg kell venni, hát­ha tévedtek a maják... és igen: a világvége- hisztéria elmúlt, mire az olvasók a kezükbe veszik a lapot, eljött a hétvége. Tüdtuk, hogy eljön. Isten eljövetelét, a világvége időpontját senki sem tudja. Jézus is megmondta, hogy készüljünk fel, mert nem tudjuk sem a na­pot, sem az órát Most témává vált a maja vi­lágnaptár hisztije, készült film, szerveztek világvége-partikat, ezer kérdéssel a fejében tekintett fiatal és öreg erre a péntekre. S lám: elmúlt Megnyugodhat mindenki, nem lett világvége. Dehogynem... Hányszor elmorog­tuk már, hogy ez a vüág megérett a pusztu­lásra? Nem így van? Erkölcsileg teljesen szét­hullott, nincs már érték, pontosabban: amit értéknek nevezünk, az nem az, a valódi ér­tékeket pedig hagyjuk elveszni. Emlékezhe­tünk 1999-re, amikor hasonló világvége-hisz- ti volt, és akkor is megnyugodtunk, hogy megy tovább minden. Csak közben azt nem vettük észre, hogy a világvége már javában elkezdődött, és éppen az emberiség volt az, aki elindította. Halepusztul-elpusztul a világ, mi magunk is elpusztulunk. Az évtizedek óta egyre mélyülő szegénység, és vele együtt az egyre emelkedő gazdagság, a jelképes ol­ló kinyílása, a kiszámolt pénzek, az aluljáró­ban könyörgő emberek pontosan jelzik: elin­dult a világvége. Ha azok nem tesznek sem­mit, akik tehetnének ellene, a tempó gyorsul, és hamarosan elérkezünk a befejezéshez. 2012 karácsonyán ezt a pusztulást, visszatér­ve Tormay Cecile gondolatához: az előttünk álló egyre több, nagyobb és mélyebb árkot kell megfékeznünk, hogy elkerüljük a teljes erkölcsi pusztulást. Karácsony üzenete a ma élő ember számára az: szeressétek egymást Jézus születésekor az angyalok békét hirdet­tek a földnek” - halljuk a mai szentmisén. Az éjféli szentmise halk orgonaszója, a feldíszí­tett fenyőfáink, tiszta lelkünk, békés szívünk egy-egy pillanat az ünnepből. Olyan, ame­lyet ha másoknak megmutatunk és mások is megéreznek, akkor máris adtunk valamit, és nem hagytunk elveszni értéket a világ­ban. A béke és a szeretet, a karácsonyi ünnep fénye, a szeretet jelképes lángja jusson el minden család otthonába, hogy beteljesül­hessen karácsony igaz üzenete, ami Ady Endre szavaival élve: „Imádni az Istent / és ''egymást szeretni’”. ,J Veszelovszki Balázs Melegétellel kedveskedtek a rászorulóknak ~ mi r: L» 1 ' . * I íl,* Hesna Alghaui ahol csak teheti, mindig szívesen segít... Salgótarján. A Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete, dr. Nádim Alghaui és családja támogatásá­val 250 főnek biztosított meleg ételt a hétvégén. Babgu­lyás, rántott hús, banán, szaloncukor került az ünnepi asztalra. Az ebédet Hesna Alghaui és Bobrovics Árpád, a Magyar Vöröskereszt alelnöke szolgálta fel. A szerve­zet ifjú önkéntesei, Kiss Gyuláné, Gyimesiné Balázs Aranka, Hámor István és Domonkos Tamás vezetésével az előkészítő munkát végezték.- A már harmadik éve szervezett kezdeményezéshez sok adományozó, önkéntes csatlakozott. A kenyér támoga­tással került az asztalra, a sátrat a Palóc mentőcsapat ál­lította, Németh Gábor mentőtiszt gyermekeivel önkéntes munkával, szaloncukorral vett részt az adományosztáson - tudatta Juhászné Kincses Helén, a Vöröskereszt megyei szervezetének vezetője. Az emberek fegyelmezetten, jó hangulatban fogyasztot­ták el az ebédet. A szervezők legnagyobb vágya és kíván­sága ezen a napon megvalósult, ezúton is kívánnak min­denkinek áldott, szép ünnepet! Németh Gábor mentőtiszt gyermekeivel önkéntes munkával, szaloncukorral vett részt az adományosztáson Mintegy 250 fő kapott melegételt a hétvégén A A I

Next

/
Oldalképek
Tartalom