Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)

2012-12-19 / 293. szám

2012. DECEMBER 19., SZERDA N06RADMTWP Egy sikeres kamarai pályázat.... Nógrád megye-Pozsony. a Nóg­rád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara a szakképzésben betöl­tött szerepét igen fontos terület­nek tartja, ezért szívesen együtt­működik az Európai Unió külön­böző programjaiban más országok iskoláival. Idén sikeresen pályáztak a Le­onardo partnerség: „Tanulási stí­lusok ismerete - a tanulói teljesít­mény javítása érdekében” című programban, amelynek koordi­nátora Németország, partnerei: szlovák, spanyol (baszk), angol és svéd szakképző iskolák. A tanulás, az ismeretek elsa­játításának, az információk fel­dolgozásának összetett rend­szere egyre inkább az általános érdeklődés középpontjába ke­rül. Ez nem véletlen, hiszen az „élethosszig tartó tanulás” vagy a „kompetencia alapú oktatás és tanulás” már nemcsak a ku­tatók és a pedagógusok, hanem a szülők és a tanulók számára is ismert fogalmak. A partne­rek örömmel üdvözölték sora­ikban a kamarát, hiszen eltérő mértékben ugyan, de ezen szer­vezetek minden országban irá­nyító szerepet töltenek be a szakképzésben. Az idei projekt találkozó a szlo­vák Nővé mesto nad Vahom tele­pülés Stedna Odborna iskolájá­ban volt. A 22 000 lakosú kisvá­ros iparilag fejlett környezetben található, szakiskolájában 400 ta­nuló - elektrotechnikai és infor­matikai ismereteket szerezhet. A jól felszerelt iskola azonban már túlságosan nagy a tanulólétszám­hoz képest, ezért egy részét le kel­lett zárniuk. Azonban pompás méretű uszodával és két hatal­mas sportcsarnokkal és kollégi­ummal is rendelkeznek.- A találkozón a magyar part­nert Balogh Zoltánná szakképzési tanácsadó, Tamóczi Lajos, Tar- nóczinéLennen Katalin, Boruzs Im­re kamarai tagok és Tomis Eszter, Rácz Dorotthy, valamint Demeter Viktória tanulók (Balassagyarmat Mikszáth) képviselték - számolt be a projekt koordinátora Bocsok Józsejhé szakértő. A kiválóan szervezett program első napján az aktuális tennivaló­kat beszélték meg, hiszen az első találkozón nem tudtak részt ven­ni, mivel tartaléklistáról, szep­tember végén kapcsolódhattak be a munkába. Most tudták be­mutatni a Nógrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara szakkép­zéssel kapcsolatos tevékenységét is. Minden partner 50 tanulóval töltetett ki egy angol nyelvű, tanu­lási stílust felmérő kérdőívet, majd elemezték a válaszokat. A tanulók többsége a vizuális és a gyakorlatorientált tanulási módot választotta. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok különféle mód­szertani segítséget kapjanak a ta­nulási kudarcok okairól, ame­lyekbe az is közrejátszik, hogy meg kell találni azt a tanulási/ta- nítási módszert, amellyel a tanu­lók motiválhatók és sikeresebben kapcsolódnak be a munkába. Éppen ezért az elméleti tudni­valókat egy szlovák szakértő fog­lalta össze számunkra és mind­annyian kipróbálhatták milyen feladatokat kell a különböző mó­don gondolkodó és az informáci­ókat észlelő tanulóknak készíte­nünk. Hiszen mindenkinek sa­ját tanulási stílusa van, a tanulás hatékonysága (és élvezete) an­nak függvénye, hogy mennyire sikerül ezt megtalálni, tudatosí­tani és összehangolni a tanítás­sal. Több különböző módszer használatával hatékonyabbá te­hető a tanulás, mintha csak egy módot alkalmaznának. A csopor­tos munka, a közös probléma- megoldás, a gondolattérképek segíthetnek a tananyag rendsze­rezésében és megtanulásában. Bemutatták azt leginkább a „monopolyhoz” hasonló társas­játékot, amellyel - életkortól füg­getlenül - a pénz beosztását, il­letve befektetési módokat, koc­kázati tényezőket lehet megtaní­tani a tanulóknak. A tanulók a ta­nári workshopok alatt megis­merkedtek egymás iskolájával és szórakoztató programokon ve­hettek részt. A hideg ellenére azonban mindannyian élvezték a pozsonyi kirándulást, a karácso­nyi vásárt és a vidám, színes for­gatagot. A következő találkozón, Angli­ában minden partner elkészít egy „minta” tananyagot, amely az álláskereséssel kapcsolatos infor­mációkat bontja le a különböző tanulási módokkal rendelkező ta­nulók számára, valamint kidol­gozzák a program hatékonyságát mérő kérdőíveket. Karácsonyköszöntő hangverseny a patikában ■ ■ Otven év Salgótarján szolgálatában Salgótarjái Karácsonyköszön­tő ünnepi hangversenyre hívták Salgótarjánba, a Pécskő gyógy­szertárvezetője, dolgozói azokat, akik gyógyítóként, gyógyult vagy gyógyuló betegként nyitottak be a patikába hosszú éveken át A szíves invitálásra sokan eljöttek, a patika megtelt emberekkel. A padsorokban orvosok és betegek, önkormányzati képviselő és civi­lek, idősek és fiatalok ültek meg­hitt közösségben. Kerekesné dr. Vörös Erzsébet gyógyszertárvezető köszöntőjé­ben azt hangsúlyozta, az adventi koncerttel Salgótarján, a 90 éves város előtt tisztelegnek. Emlékez­nek arra, hogy 45 esztendeje ad­ták át Salgótarjánban a gyógy­szertári központot, amely most a Pécskő patika, Nógrád megye leg­nagyobb gyógyszertára. Aztán az ünnepi díszbe öltözött „kon­cert teremben” egymást érték a kedves meglepetések. Kreicsi Má­ria, a Magyar Rákellenes Liga Salgótarjáni Csoportjának veze­tője fellobbantotta az adventi ko­szorú harmadik gyertyáját, hogy a várakozás csendes békessége, szeretete költözzön a szívekbe. Kán Istvánná Juhász Gyulát idéz­te: Szeretetnek csillagára nézek, /Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet /Ilyenkor decemberben. Kerekesné dr. Vörös Erzsébet szép szóval, virággal köszöntötte dr. Peresi Klárát, aki az idén kap­ta meg Arany diplomáját. Aján­dékkal köszönte meg Kőházi Gyuláné munkáját is, aki több mint 40 évig volt a patika aktív dolgozója, de most is szívesen segít, ha szükséges. S köszönte mindenki munkáját, akik segítették a rendezvény létreho­zását. Közben a teremben Mozart muzsikája szólt, ünnepi hangu­latba ringatva a jelenlévőket. A Váczi Gyula Művészeti Iskola ta­nárai és tanítványai ajándék­ként hozták, „tették” a kará­csonyfa alá, Tóth Tibor igazgató vezetésével. Egy leányka és fiúcs­ka a közelgő karácsonyról, a ki­sült kalácsról énekelt, s a patika dolgozói karácsonyt idéző finom­ságokkal, bejglivel, mézeska­láccsal, naranccsal, mandarinnal kínálták a vendégeket. Csendes nyugalmat adó, szép este volt. A koncert összehozta az embereket PROMÓCIÓ Referencia intézmény szerepre készül a központi óvoda Balassagyarmat A Központi Óvoda sikeres pá­lyázatot nyújtott be a „Referencia intézmények or­szágos hálózatának kialakítása és fejlesztése” cí­mű felhívásra, amelyen 2.999.870 forintot nyert. Pályázata a kompetencia alapú nevelésre épül, a néphagyományok továbbvitelével és a palóc mese­világ életben tartásával egészül ki. Ehhez kapcso­lódnak „Jó gyakorlataik”, amelyek betekintést SZÉCHENYI TERV nyújtanak a palóc néphagyományokba, az óvoda mindennapjaiba. A pályázati összegből óvodape­dagógusaik továbbképzéseken vettek részt, s a to­vábbi pedagógiai munkájukat segítő, IKT- eszközöket kaptak. Az intézmény a felsőoktatási gyakorlóhely funkcióit is betölti, és további cél, hogy az elkövetkezendő években segíteni tudják az óvodák szakmai, módszertani megújulását. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség J www.ujs2echenyiterv.g0v.hu t 06 60 630 638 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. ARORSMG MEGUJUt Legalább tíz évet letagadhatna életkorá­ból dr. Peresi Klára, akit 1962-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen avattak doktorrá. A Salgótarjánban kö­zel fél évszázada körzeti, illetve család­orvosként dolgozó doktornővel orvosi aranydiplomájának kézhez vétele után beszélgettünk. Dr. Baráthi Ottó Salgótarján. - A szocializációban a családnak döntő szerepe van. Ön mit kapott a szüleitől szellemi örök­ségként?- Ősi, szittya-palóc nemesi csa­lád késői leszármazottja vagyok. Apai ági örökségem többek között a munkaszeretet, a teherbíró ké­pesség, az elszántság, az akarat­erő, talán még a vakmerőség is. Édesanyámtól a kíváncsiságot, a segítőkészséget, embertársaim tiszteletét és megbecsülését, a mindig többre és jobbra vágyást, a jó íráskészséget örököltem. Erős katolikus Isten­hitem minden nehézségen átsegített, a mindennap­ok küzdelmeiben helytállásra bírt.- Az egyetemre is az örökölt tudásszomja vezérel­te, hogy aztán orvosként térjen vissza Salgótarjánba. Hogyan alakult a pályája?- A két éves szakmai gyakorlatomat a KÖJÁL Nógrád megyei intézetében töltöttem, majd pályá­zati úton elnyertem a 6. számú körzeti orvosi állást. Az első nő voltam körzeti orvosként a városban az 5600 lélekszámú körzetben. Ugyanis az első nyolc évben nem volt külön gyermekorvosi ellátási kör­zet, a teljes lakosságszám pedig azért is volt ilyen magas, mert a körzethez tartozott az akkor gyors ütemben kiépülő Schuyer Ferenc úti lakótelep is. Embert próbáló feladat volt, ami egy életre tartást adott. Orvosi munkám közben sorra tettem le a szakvizsgákat: általános orvostanból, üzemegész­ségtanból és családorvostanból. Pályám során az alapellátás minden ágát műveltem.- Másodállásban és mellékfoglalkozásban is dol­gozott.- Igen, öt évig a Nógrád Megyei Pályaválasztási Intézet orvosa voltam, nyolc évig felülvizsgáló főor­vosként tevékenykedtem. Tíz éven át a SOTE Családorvosi Tanszékének megyei oktató-orvosi te­endőit is elláttam. Negyedévenként kellett elvégez­ni a körzet közegészségügyi egységeinek higiénés ellenőrzését. Ezen kívül elsősegély nyújtó tanfolya­mokat, légó gyakorlatokat, felvilágosító előadáso­kat tartottam, elláttam a városi ügyelet, a helyette­sítéseket. Elmondhatom: egész orvosi pályám alatt a város egészségügyének jobbításán dolgoztam.- Szívesen jótékonykodik is. Mikor, kit és hogyan támogatott?- 1993-ban adománnyal segítettem a Bányamúze­umot. 1994-ben szülőhelyem tehetséges fiataljainak megsegítésére „Peresi Alapítvány a Mátranováki Bányász-leszármazot­takért” címen hoztam lére egy ala­pot, amelyből eddig is több diák ré­szesült támogatásban. 1995-ben a körzetemben lévő II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola tanulói er­kölcsi nevelését támogatandó ala­pítottam a „Gizella-díjat”. Tavaly a bátonyterenyei II. János Pál Pápa Katolikus Általános Iskola részé­re „Hit, remény, szeretet” díjat ala­pítottam, amit a ballagási ünnep­ségen adunk át.- Helytörténeti, köz- és szépírói munkásságáról is tudni lehet.- 1998-ban és 1999-ben magán­kiadásban jelent meg a „Nógrádi szénbányászat rö­vid története - Mátranovák-Bányatelep” című mun­kám. 1999-től tagja vagyok a Magyar Orvosírók és Képzőművészek Körének. Szépirodalmi írásaim a kör által kiadott antológiákban jelennek meg rend­szeresen. Ezekben is igyekszem szülőföldem jó hí­rét kelteni, Nógrád megye értékeit bemutatni.- Ismerik, szeretik a városban, kitüntetésekkel is elismerték a munkáját.- Az előbbinek jobban örülök, de az utóbbi is fon­tos. Több kitüntetést is kaptam, amelyek közül Nóg­rád Megye Perliczi János-díjára vagyok a legbüsz­kébb. Tudomásom szerint többször is felterjesztet­tek már Salgótarján Egészségügyéért Díj kitüntetés­re is, amit azonban eddig még nem kaptam meg.- Néhány éve nyugdíjas, de ma is gyógyít, adako­zik, utazik.- 1996-ban nyugdíjba mentem, de ma is aktívan dolgozom. Hetente kétszer a rendelőmben foga­dom a betegeimet. Öt világrész 75 országában is megfordultam és ha tehetem ma is járom a me­gyét, az országot, külföldre is utazom. A közel­múltban a Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesület programjában indiai élményeim kerültek bemutatásra. Igyekszem továbbra is hasznos és tartalmas életet élni, segíteni ember­társaimnak, ahogy eddig is tettem, s hogy tehet­tem azért hálát adok a Teremtőnek. Dr. Peresi Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom