Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)

2012-12-18 / 292. szám

FOTÓ: CYURKÓ PÉTER NO GRADMTWl^ 2012. DECEMBER 18., KEDD Nemcsak gyárat, hanem üzleti környezetet is építenek * Számos találgatásra adott okot Salgótarjánban, s talán az egész megyében is, hogy mi lesz a nagy múltú Öblösüveggyár sorsa. Sokan úgy tudták, s még többen tudni vélték, hogy az épületek az enyészeté lesznek, üvegiparunk mintakollekciója a ro­mokkal együtt a szemétbe kerül. Méltatlan befejezése lett volna a megyeszékhely, sőt az egész ország büszkeségének számító gyár egykori, dicső történetének. A ta­lálgatásoknak viszont vége, hiszen a Salgótarjáni Polgári Kör (SPK) rendezvényé­re meghívott Istvanovszki Kálmán, a fejlesztési folyamat megtervezője és Brunda Gusztáv, a KRF Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. befektetési és fej­lesztési igazgatója olyan bejelentést tett, amely a salgótarjáni öblösüveggyártást és egyúttal a megyeszékhelyet is újra felteheti Európa gazdasági térképére. Nógrád megye/Salgótarján. Egy grandiózus fejlesztést jelentet­tek be a napokban, amely jelen­tősen alakítja át Salgótarján gaz­dasági életét. Istvanovszki Kál­mán elsőként elmondta, hogy rengeteg városi legenda kering a régi Öblösüveggyár sorsáról, amelyekkel nap, mint nap szem­besül. - Elkészült egy terv, egy részletes fejlesztési koncepció, ami nemcsak az Öblösüveggyár­ra, hanem annak egész ipari te­rületére vonatkozik. Ezt a tervet én készítettem, természetesen nem egyedül, hanem több kollé­gám és barátom szakmai tudá­sát bevonva. Az elkészített terv mögé egy befektetői csoport állt, s ezt már tényként tudom Önök­kel közölihf - számölfbe az ered­ményekről I^poyszki Kál­mán. Majd hozzátette: nemcsak a befektetői csoport megléte tény, hanem az is, hogy már hó­napok óta dolgozunk a kimun­kált tervek megvalósításán. Istvanovszki Kálmán azt is el­árulta, hogy a tervekhez nem volt egyszerű egy ilyen befekte­tői csoportot megnyerni. A pozi­tív döntést több hónapon át tar­tó egyeztetések előzték meg, hi­szen a befektetők rengeteg krité­riumot szabtak meg, amelyek­nek kivétel nélkül sikerült megfelelni. A fejlesztési terv koncepciójá­nak első szakasza tehát lezárult. Istvanovszki Kálmán azt is el­mondta, hogy a legnagyobb problémát a szakembergárda összeállítása okozza, majd arról is beszámolt, hogy a szakembe­rek keresésének folyamata de­ségükkel-már a konkrét megál- laj)odásoKis megtörténtek. A fej­lesztési koncepció tehát a követ­kező szakaszába léphet, ta, ez egy fejlesztési folyamat, amely egymásra épülő, egymást kiegészítő elemekből áll össze egésszé.- Óriási eredmény, hogy Sal­gótarjánban, egy ilyen fejlesztés megvalósulhat. Hiszen mind­annyian tudjuk, hogy a város je­lenleg nem túl jó vállalkozási-, és gazdasági környezet, amely befektetési szempontból kocká­zatokat hordoz. Ezen tények is­merete ellenére Istvanovszki amelynek egyszerűsített verzió­ja úgy szól, hogy egyidejűleg in­dul el a gyárterület teljes dekonstrukciója (újragondolá­sa), az ehhez kapcsolódó ingat­lan és energetikai korszerűsítés, valamint egy új vállalatirányítá­si rendszer meghonosítása. Az építési és engedélyezési tervek pedig folyamatosan készülnek.- Várhatóan 2013. március-ájv rilis környékén újra indul a ha­gyományos Öblösüveggyár üzem. A fejlesztés eredménye­képpen több új üzemcsarnok fog épülni, s lesznek olyanok is, amelyeket felújítjuk. Az üteme­zés szerint a gyártelep területén, 2014. végére 800-820 munkahe­lyet fogunk teremteni - jelentet­te*»*» iM» örömteli Is|?ap(^»»kt4fálmán. g| ; Brunda Gusztáv - aki az alap- koncepció formálásán már 5 hó­napja dolgozik - azthangsúlyoz­Kálmán óriási küzdelmet folyta­tott azért, hogy a fejlesztés még­is a megyeszékhelyen valósul­hasson meg - folytatta mondan­dóját Brunda Gusztáv. Majd hozzátette: az Öblösüveggyár 8,5 hektáros területén komoly átalakítási folyamatok történ­nek. A következő években bete­lepülő 18-20 vállalat sziner- gikusan együttműködő rend­szert fog képezni, amitől az egész koncepció igazán haté­konnyá válik. A cégek tehát nem spontán fognak betelepül­ni, hanem végiggondolt és meg­tervezett ütem szerint.- Ezért konstruáltuk meg az „Öblösüveg Vállalkozói Parkot”, amelyet az „Üvegbúra Vállalko­zói Inkubátorház” fog kiszolgál­ni. Szeretnénk megértetni min­denkivel, hogy nem egyszerűen gyárat, hanem üzleti környezetet építünk - ismertette a terveket Brunda Gusztáv. Adósságmentes lehet Bátonyterenye Ez az összeg mindent egybe­számítva közel 2 milliárd forint. Egyéb terhei mellet 480 millió forint folyószámla és 110 millió forint munkabérhitele van a vá­rosnak. Továbbá 431 millió fo­rint fejlesztési kötvénye. Ezeken túl pedig még egy 453 millió fo­rintos tétel is terheli a város uszodáját. Ez részben építési részben pedig folyószámla jelle­gű. A város elsőszámú embere azt is kiemelte: 78 millió forint az-az összeg, amit fizetniük kell a meglévő hitelállomány után. Ezen terhek csökkentésére az ÖNHIKI sem volt elég. 2011-ben 2,7 milliós hiányt ért el a város. Ezen adósságterhek miatt működési hiány lépett fel, így az önkormányzat költségvetési helyzetének stabilizálása érde­kében különféle lépesek meg­tételére kényszerültek. Ilyen a magányszemélyek kommunális adója, amelyet 2011 decembe­rében vezettek be, határozatlan időszakra, illetve a Start köz­munkaprogram. A program keretein belül az elmúlt két évben egymilliárd fo­rint befektetése történt meg. Ezt az összeget nagyobb arányban munkabérre, kevesebb összeg­ben pedig eszköz és befektetés ösztönzésre, illetve értéknöve­lésre használták fel. A Start programban 2012-ben ötszáz ember számára biztosítottak munkalehetőséget. Ez jelentő­sen csökkentette a városban a munkanélküliségi rátát, illetve növelte a segélykeretet. - Bátonyterenye hitelállományá­nak tetemes része az előző vá­ros vezetésétől örökölt. 2010- ben Bátonyterenye vezetése a hitelállomány további növeke­désének megállapítása érdeké­ben sikeres erőfeszítéseket tett. Helyi adókat vetettek ki annak ellenére, hogy tudták mindezek után nem lesznek népszerűek.- A mostani sikeres tárgya­lásnak köszönhetően a város hónapokon belül megszabadul­hat az örökölt adósságtehertől - hangsúlyozta Fónagy János. A mostani tárgyaláson szó volt a 21-es út négysávosításá­ról is. Ez a beruházás ténylege­sen bekapcsolja Bátonyterenyét az ország „vérkeringésébe”.- Nemcsak Bátonyterenye, ha­nem a teljes palóctérség a kor­mány megkülönböztető figyel­mét élvezi. Tisztában vagyunk az­zal, hogy az anyagi segítség túl kevés, különféle eszközökkel is támogatni kell ezt a térséget- mondta a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium államtitkára. A tárgyalás végén Becsó Zsolt arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy a kormány december 31-ig eltörli az öt­ezer fő alatti települések adós- ságterheit. Az elmúlt időszak­ban sikeres tárgyalásokon vannak túl, harminchét Kelet- Nógrádi település nyújtott be pályázatot a hitelállomány csökkentésére. Ennek teljes összege meghaladja az egymil­liárd forintot. Az érintett ön- kormányzatokat napokon be­lül értesítik és megkapják a pályázott összeget is. Az adósságátvállalásról Nagy-Majdon József, Fónagy János és Becsó Zsolt számoltak be A városba látogatott Fó­nagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, hogy az adósságátvállalósáról tárgyaljon, Becsó Zsolt­tal, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökével, va­lamint Bátonyterenye polgármesterével Nagy- Majdon Józseffel. Bátonyterenye. a megbeszé­lések céljáról és eredményei­ről elsőként Nagy-Majdon Jó­zsef tájékoztatta a sajtó jelen lévő képviselőit. A polgár- mester elmondta, hogy az ál­lamtitkárral folytatott kon­zultáció egyik kiemelt témá­ja volt, a város adósságának kormány általi átvállalása, il­letve annak módja, mértéke és időpontja.- Bátonyterenye a rendszer- váltás nagy vesztese, hiszen a szénbányák, illetve nagy állami cégek bezárásával emberek ez­rei kerültek utcára. Ez tapasz­talható a munkanélküliségi rá­ta aranyában is, amely tartósan 25-30 százalékos - nyilatkozta Nagy-Majdon József, a város polgármestere. Majd hangsúlyozta: - Mind­ezeken felül a város előző szoci­alista vezetése is felelős a mos­tani helyzetért. Hiszen nem te­remtettek munkahelyeket, nem éltek azokkal a gazdaságélén­kítő megoldásokkal, amelyek a várost pozitív irányba vihették volna. Továbbá saját önös, illet­ve politikai érdekek is közreját­szott az óriási hitelállomány ki­alakulásában. * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom