Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)
2012-12-15 / 290. szám
KULTÚRA 2012. DECEMBER 15., SZOMBAT Bűn és bűnhődés Dumas módján Irodalom gyertyafényben Csongrády Béla Aki olvasta Alexandre Dumas 19. századi francia író 1845/56- ban papírra vetett „Monte Cristo grófja” című regényét, látta az ebből készült valamelyik - pláne az 1955-ben Jean Marais-val a címszerepben forgatott - filmet vagy netán turistaként járt a Marseille melletti If sziget azonos nevű várában, tisztában van vele, hogy milyen nehéz feladatra, mondhatni kihívásra vállalkozott a veszprémi székhelyű Pannon Várszínház, amikor műsorra tűzte a klasszikus regény Vándorfi László által dramatizált és rendezett színpadi változatát. A cselekmény nemcsak, hogy évtizedeket fog át, bonyolult, sokszálú is, ennélfogva még szimbolikusan sem könnyű beszorítani egy adott négyzetméternyi díszlet közé. Dumas - mint általában - ebben a művében is eleve arra törekedett, hogy valós történelmi tényekre alapozva - a napóleoni idők bonapartizmusának és ki- rálypártiságának kíméletlen szembenállását - romantikus, izgalmas, fordulatokkal teli történettel kösse le az olvasók figyelmét. Nem véletlen, hogy az alig tizenkilenc éves tengerésztiszt, Edmond Dantes kilátásba helyezett szakmai karrierjét és Mercedes katalán leányzóhoz fűződő vi- szonzott, házasságot sejtető szerelmét elirigyelők azzal vádolják meg, hogy a királyság elleni ösz- szeesküvés céljából kereste fel az Elba szigetére száműzött császárt. Holott csak a hajóskapitány végrendeletét teljesítette. A megtorlás sem volt akármilyen: a legembertelenebb körülmények közé, az If szigeti hírhedt várbörtönbe zárják, ahonnan lehetetlen élve kikerülni. Edmond azonban szerencsés véletlen folytán kapcsolatba kerül a szomszéd cellában raboskodó Faria abbéval, akitől sokat tanul, mérhetetlen kincs birtokába jut s akinek végül is csodával határos menekülését is köszönheti, minthogy a bölcs pap halálakor becsempészi magát abba a zsákba, amelyet az őrök a tengerbe dobnak. Egyébiránt e lénye; ges mozzanat nem kap elég hangsúlyt az előadásban. Pedig ez teszi lehetővé, hogy Edmond - megtudván az igazságot - rejtélyes, dúsgazdag idegenként, magát Monte Cristo grófjának nevezve visszatérjen és belemerülvén az előkelő párizsi társas életbe, módszeresen leszámoljon ellenfeleivel Fernand-al, akiből nemcsak Mercedes férje lesz, hanem Morcerf grófja is, a jogot saját céljai szerint alkalmazó Villefort államügyész- szel és Danglars-al, a bankárrá lett számtíszttel, akik egykoron a véglegesnek gondolt eltávolítását kitervelték. Sőt apáik bűne miatt gyermekeiknek is felelniük kell... Vándorfi László rendezése jól érzékelteti - mondhatni leplezi le - a korabeli társadalmi viszonyok, politikai konfliktusok erkölcsi visszásságait, amelyek azonban nem korspecifikusak. A személyes sorsokra vonatkozó végső tanulság is általános érvényű: a vérbosszút semmilyen sérelem nem igazolhatja, az emberhez igazán méltó a szenvedéseken való felülemelkedés, a bűnök megbocsátása. Az igazi bölcsesség - mint kis mondatik - a várakozásban és a reményben testesül meg. Az előadás időben és térben egyaránt két osztató. A első rész a hamis vád megszületését és Edmond raboskodását, a második a húsz évvel későbbi, a bosszú által vezérelt történéseket meséli el egyrészt a színpad síkjában, másrészt a még inkább jelzésszerű és sok helyszínt imitáló emeleti traktusban. A cselekmény kibontakoztatása azonban helyenként lassú ritmusúnak, vontatódnak, feleslegesen részletezőnek tűnik. Érdemes lett volna jobban fókuszálni néhány hangsúlyos elemre. A zene jól segíti az atmoszférateremtést, de Kmmer György táncai - bár van gondolati és érzelmi funkciójuk - éppen a rövidítés, a lényegkiemelés érdekéhen akár elhagyhatnak is lettek volna. A szereplők közti feszültség, az indulat valamelyest magyarázza, de egyértelműen nem indokolja a beszédet és az énekbetéteket egyaránt jellemző túlzott hangerőt. Pedig Stefancsik Annamária mint Mercedes altja halkabban még szebben szólt volna. A nagy létszámú színészstábból feltétlenül kiemelendő Gazdag Tibor, akinek szerepálma volt Monte Cristo alakjának megformálása. Ráadásul Edmond édesapját és Farina abbét is ő személyesíti meg. A produkció díszlettervezője Kovács Ivett, a jel- mezeket Justin Júlia álmodta meg. A tizenkettedik évadjában járó Pannon Várszínház társulata nyilván nem így, nem ilyennek tervezte első salgótarjáni vendégszereplését, minthogy az előadás kezdete előtt derült ki, hogy az egyik színész rosszullét miatt nem tudja vállalni a fellépést A többiek nagy lélekjelenlétről tettek tanúbizonyságot, amikor színpadra léptek s különösen dicséretes Vándorfi László igazgató bravúros beugrása: civil ruhában, szövegkönyvvel a kezében, de - lévén előadóművész -*» szépen hangsúlyozva mondta el Fernard szerepét. „Adj nekünk békét, adj kegyelmet!” - mondta együtt a nyolc szereplő Zalán Tibor karácsonyi versének refrénjét a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház évbúcsúztató összejövetelén, a záró számot, a „Csendes éj"-t pedig már mindenki együtt énekelte a gitározó balassagyarmati vendéggel, a művésztanár, Csábi Istvánnal Addig azonban elhangzott számos magyar költő és író gyönyörű verse és kedves prózai írása, amelyek ívét Sándor Zoltán előadóművész, négy tételben szerkesztette meg. Az elsőben Győré Imre, Fekete István és Mikszáth Kálmán volt a főszereplő, a másodikban betlehemi ihletésű művek szerepeltek Illyés Gyula, Rónai György és Nagy Gáspár tollából, a harmadik kicsit kesernyés hangulatú karácsonyi verseket Heltai Jenőtől, Kányádi Sándortól és Ady Endrétől tartalmazott, míg a negyedikben a már említett szerzőkön kívül Szabó Magda, Juhász Gyula ésKeresztáry Dezső kellemes érzésvilágú művei szerepeltek a Zenthe Ferenc Színház tagjainak - Fogarassy Péter, Kovács Anna, Kovács Gábor, Krista Zsolt, Patakiné Kerner Edit, Tamóczi Jakab és Sándor Zoltán - ihletett tolmácsolásában. A József Attila Művelődési és Konferencia-központ belső klubjában rendezett „Verskarácsony” című est ünnepváró, családias atmoszférájához nagymértékben járult hozzá a félhomályban imbolygó gyertyafény melege, a vendégváráshoz megterített fehér asztal kínálata. Mint dr. Csongrády Béla a Palóc Parnasszus szerkesztősége képviseletében elmondta, a 2007-ben alakult Szerdatársaság Irodalmi Kávéház közelít a százötvenedik rendezvényéhez, s ez az adventi volt az idén a tizedik összejövetel. Ennek éppen felét a „90 éves Salgótarján” jubileumi évhez való kapcsolódás, a város művészeti és kulturális élete egy-egy területének áttekintése tette ki, de folytatódott a Szépírók Társaságának sorozata is. Az irodalmi kávéházat rendszeresen látogatók és az alkalmilag érdeklődők egyaránt köszönték a nívós, élménygazdag programot és reményüket fejezték ki a jövő évi folytatást illetően. Adventi előhang az újévhez... A figyelmes olvasók már tudják - hiszen a „Tarjáni műsor” decemberi számában megtalálható az információ - hogy az önkormányzat immár hagyományos újévi hangversenyén az egyik közreműködő Pándy Piroska lesz. A még figyelmesebbek viszont azt is észrevették, hogy az énekművész a minap jótékonysági koncertet adott a Nógrádi Történeti Múzeumban. A mindig szívesen hazatérő, a Baglyasaljáról elszármazott vendég ezúttal már negyedszer lépett fel a múzeum falai között. Önzetlenségét, emberségét dr. Szirácsik Éva intézményigazgató joggal méltatta és köszönte meg a műsor előtt. Elmondta, hogy a bevételt a rászorulók belépődíjaira fogják fordítani. Pándy Piroska a salgótarjáni zeneiskolában Gáthy Éva növendékeként kezdte tanulmányait s Budapesten végzett konzervatóriumot. A fővárosban Vályi Évától tanult különösen sokat. Az operettszínházban 1986-ban Lehár Ferenc „A mosoly országáénak Lizájaként debütált. 1990-től magánénekes, ekkor lett alapító tagja az Interoperettnek. A Magyar Állami Operaházhoz magánénekesként leginkább a Traviata főszerepe köti. 1993-ban kezdődött német- országi karrierje: rendszeresen szerepelt Münchenben, majd Hof város operájában volt vezető szoprán. Fellépett belgiumi, francia, izraeli, osztrák és svájci városokban, turnézott Amerikában és Kanadában is. Karakteréhez különösen Verdi, Mozart, és Puccini zenéje áll közel, de szívesen énekel Wagnert és A. L Webbertis. Utóbbi musicaljében, „Az operaház fantom” -jában stílusosan egy operaénekesnőt alakított a Madách Színházban , ahol szólistaként részese a jelenlegi nagy sikernek, a „Mary Poppins”-nak is. Az elismerések sorában megkapta a Bajor Kritikusok Ezüst Rózsa-díját, Salgótarján Pro Arte-díját, a Szent Lázár Lovagrend pedig dámájává választotta. 2011-ben Nógrád megye a Madách Imre-díjjal honorálta munkásságát, Pest megyében pedig Príma-díjas lett. Adventi műsorát három úgymond klasszikus örökzölddel kezdte, köztük volt a „Santa Lucia” című olasz dal is. A második gyertyagyújtás adta az aktualitását az Ave Maria-válogatás, amely keretében J. S. Bach, G. Caccini, Schubert és egy kortárs magyar zenész, Wolf Péter gyönyörű szerzeménye is elhangzott. Szívszorítóan szép volt, amint Pándy Piroska saját zenéjével és szövegével a jelenlévő édesanyjának - és nagynénjének - énekelt: „...Mama mondj még egy mesét, úgy mint régen...” A „Kiskarácsony...” és a „Mennyből az angyal...” műsorra tűzését ugyancsak nem kellett indokolnia. Bravúrszámként szólaltatta meg Webber rekviemjét, a Pie Jesu-t. Jó volt hallani a jól ismert „Jinlge Bells”- t Pándy Piroska és Berentei Péter magyar szövegével. S a végére egy különleges ajándék került: a cappella, azaz zenei kíséret nélkül szólalt meg Kodály Zoltán - aki 1882. december 16-án, azaz 130 évvel ezelőtt született - csodálatos „Esti dal”- a, az „Adjon Isten jó éjszakát!” refrénnel. Pándy Piroska az est programját a szeretet és a hit erejére apellálva állította össze és e mély érzések munkáltak benne akkor is, amikor újra viszontláthatta, megölelhette a szülőföldjén élő számos barátját, jó ismerősét, néhány gyermek- és ifjúkori társát, zenei pályája kezdetének tanúját. Műsora - az említett érdemek mellett - remek előzetesnek is bizonyult újévi salgótarjáni hangversenyéhez. Cs. B. Pándy Piroska énekművész újabb jótékonysági koncertet adott a Nógrádi Történeti Múzeumban JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ugye nem baj, hogy a kisöcsémet is elhoztam a kirándulásra?” Szerencsés nyertesünk: Kazinczi Mlklósné, 3143 Mátranovák, Balassi út 1. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. december 20-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Kassai sor 6.). APÓÉN r~ PAPÍRDARAB r HAZAI ZENEKAR r~ LOMBOS NÖVÉNY T~ PAJTÁS, BARÁT r~ TŰZNYELV MAGYAR KUPA, RÖV. RÓMAI EGYES r~ NEDVSZÍVÓ PAPÍR FELHŐSZAKADÁS MÁJUS ELEJE! VÁLTÁS IDILLI, BÁJOS Lm f Y + u h ? Y ■—■-J FENYEGETŐ SZÓ ► ARCFESTÉK SAVMARADÉK! Y SERLEG BIZALOM ISKOLAI FÜZET L DADOG, AKADOZIK OLASZ SPORTJEL ►Y PARANCSNOK, RÖV. LESÚJT LÁSD OTT, RÖV. ► ÉLÉNK SZÍN Y ► KIRÁLYI SZÉK ►Y JELLEM NEM ENGED L DÍJSZABÁS LANKAD, FONNYAD ►Y r Y A MÉTER JELE RÉGI FÉRFINÉV ► ' VBALATONI ÜDÜLŐHELY A SZABADBA ►Y eV ELLENŐR, RÖV. KÓR r Y v n ŐSZI HÓNAP MUZSIKA MINDEN RENDBEN! ESZMÉL V“ I L Y TELEFON, RÖV. CSÖND! ► HEGYI, HAVASI TÁPLÁLÉK ► ’ KERESZTÜLJUT ÁS T CITROM NEDVE ~1 TREZOR CSÁBÍTGAT ►f TÚLÉL, KIÁLL RUHÁT HORD SAINT, RÖV. MÓKUS (RÉGIES) L Y Y Y RITKA BETŰ ► VOLT, RÖV. SZÍNHÁZI ELŐADÁS SZÁLAK CSOMÓJA HITELKEZDET! MELLÉFOG ► Y KÖNYVESPOLC Y KISKIRÁLY RITKA FÉRFINÉV TELE, TÖMÖTT L ’ LEVELET POSTÁZ Y KÖZPONT, FÉSZEK ► PIAC. BAZÁR ÁLARC, MASKARA ELKÉPZELÉS ► Y TÁGAS HELYISÉG Y KETTŐS BETŰ ► ÍRÓV. (FERENC) REDŐNY FIATALOS KÖSZÖNÉS L Y ÉGIMESZELŐ Y AZ OXIGÉN VEGYJELE ViZPARTI NÖVÉNY SZTRÁDA ETETÉS, ELLÁTÁS LOPAKODIK Y KŐZÉÉKEL ► Y OLASZ FOLYÓ SZINTÉN NE f T ROSTA GYÚRÓTÁBLA _ 0 ■ Jelenet a veszprémi székhelyű Pannon Várszínház salgótarjáni „Monte Cristo grófja” című előadásából
