Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)

2012-12-14 / 289. szám

NOGRAD 2012. DECEMBER 14., PÉNTEK Nem csak a kalyhara valót lopják... Bár egész évben előfordu­ló bűncselekmény, a téli időszakban azonban meg­növekedhet az illegális fa- kitermelések száma. A ta­pasztalat az, hogy gyak­ran előfordul a kis meny- nyiségben, saját haszná­latra, szabálysértési ér­tékre történő fa kivágása és eltulajdonítása - hívta fel a figyelmet Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitány­ság szóvivője kitermelése is - fejtette ki Dankóné Nagy Éva. A Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság és a városi rendőrkapi­tányságok munkatársai a téli idő­szakban a falopások megelőzése és a tettenérés érdekében az erdé­szeti szakhatóságokkal, földtulaj­donosokkal, polgárőrökkel és va­dásztársaságokkal közös akció­kat szerveznek. Ezek során ellenőrzik az erdő­ket, az oda vezető földutakat, közutakat, illetve információk alapján azokat a lakott területe­ket, ahol az illegálisan kitermelt fát árusítják.- Ilyenkor, a karácsonyi ünne­pekhez közeledve azonban foko­zottan kell figyelni a fenyőfával beültetett kertekre, hétvégi tel­kekre és ültetvényekre is, ahon­nan ebben az időszakban gyako­ribb a falopás, mint bármikor az évben - mutatott rá Dankóné Nagy Éva. A szóvivő tájékoztatá­sa szerint a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra például azért tett bejelentést egy férfi, mert a rendelkezésére álló mező- gazdasági területéről, amelyen fe­nyőfaültetvénye van, ismeretlen tettes tíz darab ezüstfenyőt tulaj­donított el. - Nem csak a magán- tulajdon, de az erdők és termé­szet értékeinek megóvása érde­kében is kérjük, hogy soha ne vá­sároljanak olyan személytől fát, fenyőfát, aki annak származását nem tudja bizonyítani hitelt ér­demlően bizonyítani! - zárta sza­vait Dankóné Nagy Éva. Nógrád megye. Az elmúlt hét­vége is szolgáltatott példát falo­pásra: a járőrök szombaton, a reggeli órákban, Nógrád- megyerben ellenőriztek két fér­fit, akik kerékpárral szállítottak tizenhét szál juharfát, amelyet a község külterületén lévő erdő­részből vágtak ki. Mivel ehhez nem volt engedélyük, a 33 és 36 éves helybeli fiatalembereket előállították a Szécsényi Rend­őrkapitányságra, a fát pedig - a náluk lévő eszközökkel együtt - lefoglalták. A hatóság mindket­tőjüket szabálysértési őrizetbe vette és kezdeményezték elle­nük a gyorsított bírósági eljárás lefolytatását.- Szőkébb hazánkban kis számban, de előfordul a nagy mennyiségű, eladásra szánt fa Gyakran előfordul a kis mennyiségben, saját használatra, szabálysértési értékre történő fa kivágása és eltulaj­donítása KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ Újjáéledő Röpke ívek Balassagyarmaton találkoztak a Komjáthy Jenő Társaság tagjai Sokáig hiába keresték az emberek a könyvespolcokon a Röpke ívek című antológiát. A balassagyarmati Kom­játhy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság tagjainak műveiből össze­állított füzetet most „haló poraiból” emelik fel újra a szerkesztők. Hegedűs Balassagyarmat A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság nem éppen a komo- ran-komolyan bölcselkedő, a világ forgásáról elmélyülten értekező személyiségek klubja. Sokkal inkább kedélyes, életvidám, a min­dennapok örömeit kereső, derűs férfiak és hölgyek „asztaltársasága”. Akiknél egy-egy találkozó alkalmával nem csupán az újabb és újabb versek-strófák, emlékező prózák kerülnek ki a táskákból és jegyzettartókból, hanem a hagymás zsíroskenyér is megszo­kott étek, egy-egy pohár jófajta boldogi, vagy felvidéki borral „lekísérve”. Az utóbbi időben azonban nagy csend lengte körül a társaságot. Az egyik vezér­alak, Adám Tamás fővárosba költözésével megdöccent az alkotó munka, most azonban Szabó Endre vette kézbe a gyeplőt. Az állan­dóan sürgő-forgó, a gyarmati közéletben fe­lettébb ismert férfiú most, november har­mincadikára ismét összetoborozta a tagokat - már aki el tudott jönni a Madách Imre Vá­rosi Könyvtárba. És nem is maradtak el a friss művek: Tresó Gábor feleségéhez írott megható, rövid versét hozta, Annus Antal pedig egy keserű, ám annál tanulságos, so­katmondó címet viselő történetet: a Bosszú- t. De a távollévő dr. Zonda Tamás „poémáját” is felolvasták a társak. Szabó Endre büszkén mondta, mennyi írás - huszonöt próza és öt­ven vers - érkezett hozzá különböző alkotók­tól, így például Csáky Károlytól vagy Hrubík Bélától. A kilencvenedik esztendejébe lépett Réti Zoltán festőművész pedig tizennégy rajz-illusztrációt küldött a kötethez. Már csak az anyagiak hiányoznak, de szépen gyűlnek a forintok, hogy legkorábban jövő nyáron már nyomdafestéket lásson a vado­natúj Röpke ívek. _____________ PROMÓCIÓ Me galakult a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Nógrád megye 2012 októberé­től a Nógrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (NKIK) szakképzési feladatai kibővül­tek. Október végén megalakult a Nógrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB), amelynek a munkaszervezetét a kamara biztosítja. A bizottság egy hét tagból álló, véleménye­ző, javaslattevő, tanácsadó tes­tület. A szakképzésért és fel­nőttképzésért felelős miniszter által felkért tagok megbízása három évre szól. A bizottság el­nöke Hajdúné Bodor Zsuzsa, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara képviseletében. Tagjai Halmosi György az ÁFEOSZ, Plantek Lászlóné a Munkásta­nácsok Országos Szövetségé­nek képviseletében, Tamási Ildi­kó a Nógrád Megyei Kormány- hivatal Munkaügyi Központjá­nak igazgatója, Híves Márta a Nógrád Megyei Kormányhiva­tal Oktatási Főosztály főosztály- vezetője, Csank István Csaba a Nógrád Megyei Önkormányzat közgyűlésének delegáltja, vala­mint Borkő István a Magyar Ag­rárkamara képviseletében. A bi­zottság kiemelt feladata a me­gye szakképzés-fejlesztési irá­nyainak a meghatározása. Tevé­kenysége körében javaslatot tesz a gazdaság által igényelt szakképzési szükséglet megha­tározására, a támogatott és nem támogatott képzések körének, valamint a szakképző évfolyam­okra történő beiskolázási irányok-ará- nyok, ösztöndíjas szakmák meghatározására. A frissen megalakult bizottság első ki­emelt feladataként 2012. no­vember elején a Nemzeti Foglal­koztatási Alap képzési alaprész 2012. évi decentralizált kereté­ből finanszírozandó, a szakkép­zés tárgyi feltételeinek fejlesz­tésére irányuló beruházások tá­mogatására kiírt pályázat nyer­teseire vonatkozó döntési javas­latának elkészítése volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztéri­um a napokban véglegesíti a nyertes pályázók körét. Ennek a forrásnak a segítségével Nóg­rád megyében közel 100 millió forintos forráshoz jutnak a pá­lyázaton nyertes szakképző is­kolák a tanműhelyek fejleszté­séhez, valamint a szakképzés­ben résztvevő gyakorlati okta­tást nyújtó vállalkozások, akik tanulókat képeznek tanulószer­ződéses formában. Az MFKB következő feladata a 2014/2015-ös tanév szakkép­zési irányainak-arányainak a meghatározása. Az erre vonat­kozó javaslatot 2013. március 31-ig kell meghoznia a bizott­ságnak. A beiskolázási szerke­zet meghatározásának az alap­ját egy kérdőíves felmérés adja. Decemberben és januárban az NKIK megbízásából több vállal­kozást és pályakezdő szakmun­kást keresnek fel. Megkérdezik a 2011/12-es tanévben szak­munkás végzettséget szerző pá­lyakezdő fiatalokat a munkaerőpiaci elhelyezkedé­sük alakulásáról. A vállalkozá­sokat pedig a szakképző iskolát végzettek iránti keresletéről. A kamara bízik abban, hogy a megye gazdálkodó szervezetei válaszaikkal segítik a kutatást, így a jövőben1 ötyan szákképzé­si struktúra alakulhat ki Nóg­rád megyében, amely várható­an a munkaerőpiaci-keresleti igényeknek megfelel. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Tizenketten nyertek Salgótarján. Az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatósá­ga által - közel százhúszmillió forint összértékben - meghirde­tett felhívásra Nógrád megyéből tizenkét önkéntes tűzoltó egye­sület nyújtott be sikeres pályáza­tot. Az így elnyert felújított légző­készülékek, tűzoltótechnikai- és védőeszközök nagyobb önállósá­got biztosítanak az egyesületek számára, ezáltal hatékonyabbá válhat a beavatkozás, javítva a lakosság biztonságérzetét. A nyertesek ünnepélyes keretek között vehetik át pályázati sike­rük jutalmát december 14-én, pénteken 11 órakor Salgótarján­ban, a Nógrád Megyei Katasztró­favédelemi Igazgatóságon. Fókuszban a felvidéki magyarság esélyei „Soha nem mondunk le magyarságunkról” - ezt hangsúlyozta Csáky Pál felvidéki magyar politi­kus író nemrégiben Ba­lassagyarmaton, az Örök­ség Kulturális Műhely legutóbbi összejövetelén. Hegedűs Henrik Balassagyaimat. a szlovákiai magyar kisebbség egyik legis­mertebb szószólója - aki egyéb­ként a Gyarmattól mintegy há­rom kilométerre elterülő Kőváron (Koláre) nevelkedett - elmondta, komoly okok húzódnak meg a háttérben, amiért a négy legna­gyobb határon túli magyar közös­ség közül épp a Szlovákiában élők nemzettudata csökkent a legnagyobb mértékben. Ennek megváltoztatása érdekében az egykori miniszterelnök-helyettes szerint elsősorban az oktatás és a kultúra területén lehet a legtöb­bet tenni. Hiszen ahhoz, hogy egy felvidéki magyar fiatal érvénye­sülni tudjon a mai, válság sújtot­ta világban, a nyelvhatáron túl kell iskolába járnia, munkát vál­lalnia, ahol előbb-utóbb, ha nem figyel oda, vagy rákényszerítik a körülmények, bizony szembe kell néznie az asszimiláció, az önfel­adás veszélyeivel. Éppen ezért rendkívül fontos a magyar értel­miség, az írók számára, illetve e tekintetben felelősségük is nagy, hogy példát adjanak a szülőknek, miként is irányítják a gyerekek nevelését, hogyan őrzik meg ben­nük a nemzettudatot, és mutat­nak számukra jövőképet. Csáky Pál vallja, az ifjú generá­ciónak meg kell találnia a saját he­lyét, egyéni esélyeit a társadalom­ban, de úgy, hogy nem szakad el a bölcsőtől, az őt felnevelő közegtől, szellemiségben, nyelvben, kultú­rában. Ebben segíthet az oktatás, az iskolarendszer, és a közszerep­lőknek kiemelt feladata hogy min­den követ megmozgassanak az ügyben, párbeszédet kezdemé­nyezzenek hivatalos központi és helyi szinteken a szlovák állam képviselőivel. Ezzel pedig komo­lyabb esélyek teremtődhetnek a felvidéki magyarság előtt. Az előadó beszélt még nógrádi kötődéseiről, illetve a nemrégi­ben megjelent „Álom a szabad­ságról” című könyvéről is. Hf I Ik- I *á& É 1 Tudástár a Károly Róbert Főiskolán Gyöngyös. A Károly Róbert Fő­iskolán (KRF) működő Fenntart­hatósági Innovációs Technoló­giai Centrum (FITC) a TÁMOP- 4.2.1-09/1-2009-0001 pro­jekt keretében regisztrálási lehetőséget hirdet az úgyne­vezett tudástár használatába való bekapcsolódásra. A fő­iskola célja, hogy az intéz­ményben összegyűjtött tu- I dásvagyon minden érdeklő- ! dő számára elérhetővé vál­jon. A KRF Tudástár egy olyan rendszer, amelynek se­gítségével könnyen meg lehet találni, hogy az adott szakterü­leten kik és milyen szakmai kompetenciákkal rendelkez­nek. A megfelelő keresőszavak megadása után rámutat arra a publikációra, projektre, szelle­mi termékre, amely tartalmaz­za a keresett információhal­mazt, ily módon olyan leltár­ként is értelmezhető, amely a főiskola minden oktatójának, kutatójának képzettségéről, jár­tasságáról, tapasztalatairól szá­mot ad. A rendszer segítségé­vel könnyen megtalálható a tudás forrásaként szolgáló publikáló személy és a pub­likáció is. Az oktatói kompe­tencia-térképeken túl egyéb kompetenciákra is kiterjed a rendszer, továbbá a pályáza­ti projekt modulja összképet ad a Főiskola kutatási tevé­kenységéről. Bővebb infor­mációért látogasson el a www.innovacio.karolyrobert. hu honlapra. KAROLY RÓBERT FŐISKOLA TUDASSÁL A jOVÖERf .1 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom