Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)
2012-11-10 / 260. szám
FOTÓ: GYURKÓ PÉTER KU LTÚRA 2012. NOVEMBER 10., SZOMBAT „ Egy fröccs tisztán..." „A világban megjelenő szépség csak a pusztulás elfedésére szolgál, az élet megragadásának érzett pillanatok csak a válság elodázását jelentik..a válság bármelyik pillanata érdekesebb és emberi fogyasztásra alkalmasabb, mint az úgynevezett életben bármilyen „pozitív érzelem, életérzés” - mondja meglehetősen keserűen Zalán Tibor költő, író, dramaturg és sok minden másnak is nevezhető jeles személyisége a kortárs magyar művészeti életnek. Csongrády Béla E vitatható, egyszersmind mélyen elgondolkodtató véleménye azonban úgymond egy az egyben jelen van, tükröződik az „Amese marad” című, ugyancsak nem szokványos - jelenetek egy kocsmai teraszról - műfajú darabjában, amelyet a salgótarjáni KiViSzI Színházi Műhely „Terasz” címmel, az eredeti írás nyomán vitt színpadra s mutatott be a minap a Hibó Tamás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - a játékot eleve korlátozó s a közönség számára sem ideális - kényszerű „színháztermében”. Az érzékelhetően szociográfiai megalapozottságú, sok külső jegyében életízű, Háy János, Parti Nagy Lajos, Egressy Gábor (lásd: „Portugál” ) drámáiból is ismerős magatartású, beszédstílusú figurákat felvonultató darab ugyanakkor erősen szürreális, abszurd vonásokkal teli már a nyitóképtől - a falusi kocsmáros, Vendel teraszavatásra készülődésétől, s a két felkért férfi „nem- e szívességből” végzett asztalösz- szerakásától - kezdve. S erre utal' á jószerivel cselekménytelen történet fő szála is. A kocsmáros lakásában él ugyanis egy menekültként befogadott - soha senki által nem látott, csak „szaxafonozni” hallott - kamaszlány, aki iránt epekednek s aki miatt egymásra is féltékenyek a férfi szereplők. S miután Amese szülei - amint egy telefonhírből kiderül - a délszláv háborúban meghalnak, az árvát a színen megjelenő falusi nők is kinézik maguknak: mindenáron örökbe akarják fogadni. Persze nem felebaráti szeretettől indíttatva harcolnak érte. Irmus, a parókián dolgozó vénkisasszony - bár tagadja - édesanyja mellé szeretné betegápolónak Amesét, s Piros - akinek nem lehet gyereke hites urától, a mindenes - ezért asztalszerelést is vállaló - Sándortól, ugyancsak saját gondjain szeretne enyhíteni az örökbefogadással. Vendel azonban ez ügyben erkölcsösebb s inkább viszszakí- séri pártfogoltját a határon túlra, minthogy illetéktelen kezekbe kerüljön a leány sorsa. Egyébként pedig ő is megéri a pénzét, hiszen volt már dolga az álszent Irmussal éppúgy mint a cserfes, kikapós Pirossal. És bizony a házasember Sándort is képes rá, hogy „szerelőtársa”, a traktoros Janika kedvesét, a fiatal Vicát ő ismertesse meg a testi szerelemmel. E hat ember egy névtelen - sehol nincs és mégis van - falu sajátos miliőjét hordozza magán, tudatukon kívül is egy kiüresedett hangulatot, kiábrándult, céltalan életérzést, alkohollal, pletykával „kezelt” túlélési stratégiát közvetítenek. A nyelvi hibák, a különös, kifacsart szófordulatok - például „egy fröccs tisztán”, „Mi az a kaszinótojás? Nem lehet rossz, hacsak nem jó..." - folyamatosan nevetésre ingerük a közönséget, de a könnyed látszat mögött Zalán Tibor - a bevezetőben is jelzett - érdes, kilátástalan valósága húzódik meg. A műsorválasztás némileg váratlan vállalkozása az inkább zenés, látványos, sok embert - szó szerint is -megmozgató darabokra „szakosodott” KiViSzI-nek. A terem már említett szűkössége behatárolja az előadás lehetőségeit, de ügyes jelzéssekkel sikerült a mondandót hitelesítő, illúziókeltő környezetet teremtem. S ami ennél is fontosabb: a szerepbéli koruknál általában fiatalabb szereplők - nagyjában-egészében azonos szinten - képesek élvezhető, a figyelmet jó két órán keresztül is megtartó előadást produkálni. Miután a színlap - nyilván tudatosan - nem tünteti fel a nevüket s az összehangolt, együttes munkára teszi a hangsúlyt, a krónikás sem tehet mást, minthogy egységben ke- zeü a színre lépett kollektívát. A rendező - Jakubovics Judit - neve persze ismert és nemcsak a színpadra állítás konkrét szakmai tffljesítménye, hanem alássan harminc éve létező csoport életben tartása, tagjainak lelkesítése miatt is elismerést érdemel. Több mint orgonamuzsika „Szuper volt a salgótarjáni hangverseny, köszönjük! Sikerült minket ezen a napon is feltölteni energiával', jókedvvel...” - írta azonnal, már a koncert estéjén egy kommentelő Rákász Gergely internetes vendégkönyvébe. S e vélemény sokat nevében mondatott ki, mert az orgonaművész „Organ magic” című produkciója - amelyet a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény hangversenytermében tartott - valóban varázslatos volt. Azzá tette a bemutatott műsor, de nem kevésbé a vendég vonzó személyisége, előadókészsége. Karakterének utóbbi vonása hangszeres tudására és ismeretterjesztő szövegeire egyaránt vonatkozik. Rákász Gergely 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett művésztanári diplomát, de akkor már régen, tizenöt éves korától - mint az ország legfiatalabb koncertorgonistája - hangversenyezett. 1998-tól két éven át vezette a Magyar Rádió „Intermezzo” című műsorát. Tanult és turnézott az Egyesült Államokban s fellépett számos európai országban is. 2005-ben tért haza végleg, s azóta tart tematikus koncerteket, gyakran szerepel iskolaprogramokban, különböző életkorú diákok körében. Nem először járt már Salgótarjánban sem, a minapi műsora azonban eltért minden korábbitól. Egyedivé tette mindenekelőtt az eljátszott repertoár, amelyben Vivaldi, Csajkovszkij-, Bach- , Hdn-del-mmek mellett hangsúlyosan szerepeltek a százötven évvel ezelőtt született francia impresszionista zeneszerző, Claude Debussy szerzeményei. A számok ezúttal nem a zeneiskola szép hangú klasz- szikus orgonáján szólaltak meg, hanem azon a művész tulajdonában lévő, olasz szakemberek által tíz éven át kikísérletezett digitális találmányon, amely képes mintegy harminc zenekari hangszert is imitálni. Ettől lesz a hangzás rendkívül sokszínű, különlegesen varázslatos. És persze Rákász Gergely virtuóz technikájától. Az élményszerű esthez végül - de nem utolsósorban - nagymértékben járult hozzá az információ-gazdag s egyszersmind könnyed mód, ahogyan Rákász Gergely az általa interpretált művészekről és művekről beszélt, amilyeft zenetörtéheti kuriózumokkal rfiegismertette a közönséget. Kiérdemelte a vastapsot, megérdemli a köszönetét... > i cs • & Jelenet a KiViSzI Színházi Műhely „Terasz” című előadásából Négy évtizednyi kórusmúlt A kétszáz éve született Liszt Ferenc életműve, szellemi öröksége tiszteletére Magyarországon a 2011- es esztendő emlékévnek nyilváníttatott és megszámlálhatatlanul sok megemlékezést, műsort, koncertet eredményezett. A jeles, nemzeti és nemzetközi rangú zeneszerző nevét viseli az a salgótarjáni kamarakórus, amely 1969-ben alakult az ötvenegy éve a pályán lévő Gúthy Éva zenetanár, énekművész vezetésével és immár több négy évtizede működik gyakorlatilag folyamatosan, sok hazai és külföldi sikert elérve önmaguknak s egyszersmind öregbítve a város jó hírnevét. Erről tanúskodik a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet Bóna Kovács Károly Galériájában rendezett „A zene szava” című kiállítás is, amelynek megnyitóünnepsége a kórus által bemutatott Kodály-művel, az „Esti dal”-al kezdődött. A köszöntőt Szilasi András mondta úgymond tiszteletbeli kórustag minőségében. Ez a címet azért érdemelte ki, mert aktív korában, megyeházi hivatalnokként, népművelőként sokat tevékenykedett a kórus érdekében, gyakran volt személyesen is részese, tanúja a városon, Nógrád megyén, sőt országhatáron túli eredményeiknek is. Felidézte 1969 őszét, amikor tíz-tizenkét ember - zömében hölgy és néhány férfi - úgy döntött, hogy saját örömére elkezd együtt énekelni, méghozzá a klasszikus zeneirodalomból válogatva a számokat. Hamarosan kiléptek azonban a nyilvánosság elé s új, üde színfoltot képeztek Salgótarján kulturális, művészeti életében, amelyben eladdig elsősorban a munkáskórusoknak voltak nagy hagyományai. Fokozatosan bővült repertoárjuk, szaporodtak szerepléseik, meghívásaik. Egyre többször léptek fel nemcsak közreműködőként, hanem önálló koncertek keretében is. Szilasi András megemlített néhány rangos szólistát (így Szelecsényi Norbert és Lantos István zongoraművészt) is, akivel a Liszt Ferenc Kamarakórus együtt lépett pódiumra, színpadra s utalt azokra a nevezetes magyarországi - budapesti, debreceni, soproni - és külföldi - cseh-, finn-, francia- és spanyolországi - helyszínekre, rendezvényekre, fesztiválokra, ahol illetve amelyeken a kórus megfordult és nagy sikerrel szerepelt neves zeneszerzők, karnagyok, szakemberek (mások mellett Fasang Árpád, Karai József, Medveczky Ádám, Sapszon Ferenc, Szokolai Sándor) elismerésétől, támogatásától is övezve. Szilasi András hangsúlyozta, hogy a kamarakórus mindig is kiemelt figyelmet fordított névadója munkásságának megismertetésére, népszerűsítésére. Énekelték már a „Koronázási misé”-t és a tavalyi Liszt-emlékév tiszteletére bemutatták a zeneszerző tizennégy tételes, mintegy negyvenperces ugyancsak szakrális, „Via Crucis” („Keresztút”) című művét is. A kiállítás nyilván csak ízelítőt adhat a programokban, élményekben gazdag negyven évről, de a tárlókban, a falakon látható emléklapok, oklevelek, fotók, meghívók, plakátok, prospektusok, sárguló újságcikkek és egyéb dokumentumok így is egyértelműen bizonyítják, hogy milyen termékeny négy évtizedet tudhat magáénak a salgótarjáni Liszt Ferenc Kamarakórus. - csébé Az 1969-ben alakult Liszt Ferenc Kamarakórus dokumentumaiból készült kiállítást Szilasi András, az együttes tiszteletbeli tagja nyitotta meg Salgótarjánban, a Bóna Kovács Károly Galériában JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem adhatom meg magam védekezés nélkül ” Szerencsés nyertesünk: Sándor Ferencné, 3073 Tar, Sallai út 16. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. november 15- ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Kassai sor 6.). I ALKALMI I ÖSSZE- 1 JÖVETEL ISTVÁN, BECÉZVE ~1 VONALZÓ VÉGE! ...PONTSZÁM r~ LÁNGOL BARANYA MEGYEI TELEPÜLÉS r~ PÉNZINTÉZET 1~ IMITT* FUTÓMADÁR NŐI BECENÉV ELEMÉR, BECÉZVE KÖRÜL- I TEKINTŐ 1 1 MM ¥ 1A GYÓGYSZURI MUNKAKERÜLŐ LÁBBAL TIPR ÁS 1 ¥ SPANYOL EXKk RÁLYNÉBÚTORFAJTA ¥ SZOMJOLTÓ ... LAKE CITY KEVERT SZÍN r SZOBRÁSZ (ERNŐ) ►¥ ¥ AZONOS BETŰK ÍRÁSJEGY FRANCIA FOLYÓ KÖNYÖRÖG ► ! 8 PONTOS BETŰ ¥ KIPLING KÍGYÓJA RÉZFÜVÓS HANGSZER KÁRKYAJÁTÉK MADRIDI LAP: EL ... r SZENT ... TÜZE; FILM f PRECÍZ, PONTOS ¥ DAUDET MÜVE VEGYÜLETFÉLE ELLENTÉTES KÖTŐSZÓ DIPLOMATA ►¥ ¥ BETAKARÍT RÉGI, KOPOTT, ÓCSKA VERSET MOND ÉPÜLETSZÁRNY r f PÉPES ÉTEL ¥ RIPORTER (GYÖRGY) ► ¥ BARANYAI KÖZSÉG ARGENTÍNA, RÖV. FOGADALOM ► ÉDES BOR ►¥ ¥ MARÓ ANYAG SZIGET RÉSZE! PAN TÁRSA V. KÖVÉR CSÖRTE MEGFIL► ¥ B AZ M. KÖZSÉG ¥ BÁRIUM VEGYJELE MESÍTETT MUSICAL KIEGÉSZÍT BOLGÁR VÁROS L FRISSÍT PEREGNI KEZD! ►¥ KÖLTÖZŐ MADÁR ¥ TE ÉS Ó DÉLIG YÜ- MÖLCS *f ¥ ÁZÓ LAKÁSÁN JORDÁN KIKÖTŐ L RUHADARAB KATONAI ALAKULAT ¥ bdl AZ UDVARON¥ HÓGÖRGETEG r ANGOLNA, NÉMETÜL MŰVÉSZ DOLGOZIK ► ¥ 5-------’ ID EGEN NŐI NÉV ÓKORI ORSZÁG ► ¥ KICSINYÍTŐ NEMDE? AMERIKAI EGYETEM Wb r ¥ ¥ RÓMAI ÖTÖS TÖLTÉNYTARTÓ ► jig ( FONÁSHOZ HASZNÁLT ESZKÖZ ► KOVÁCS Énekesnő ¥ — ->-s, _ ? / „ó m-va PÁRJA re*— ro 7 DUDVA íir ITTRIUM, NITROGÉN VEGYJELEKORMÁNYKERÉK CELSIUS, RÖVIDEN ►¥ 1 ÉS A TÖBBI, LATINUL¥ t I I
