Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)

2012-11-07 / 257. szám

Noha a világ figyelmét Sir David Attenborough hívta fel olyan végveszélybe ke­rült fajokra, mint a hegyi gorilla, a panda és a tig­ris, a híres biológus most új kedvenceket keres, hogy más fajok is hasonló figyelmet kaphassanak. Ezúttal tíz kevésbé ismert és szokatlan teremtény túléléséért harcol a 86 éves természettudós. fogságban szaporítják őket, hogy némi reményt nyújtsanak a megmara­dásuknak. A lista leglégiesebb képviselője egy pillangó, mivel a tu- dós a brit ; Madárpillangó London. Újkori „bárkájára” el­sőként egy újvilági majomfajt, a Brazíliában honos fekete orosz­lánmajmot (Leontopithecus chrysopygus) vinné fel. A faj olyan ritka, hogy már kihaltnak hitték, mígnem a hetvenes évek­ben Sao Paulo mellett fel nem fe­dezték egy aprócska populáció­ját. Ma vadon élő egyedeinek számát nagyjából ezerre becsü­lik. További jelöltjei között van egy akár száz évig is elélő szala­mandra, egy békafaj, amelynek hímjei szájukban költik ki az utódokat, és egy ősi emlős, amelynek harapása halálos mér­get juttat az áldozatába. darwinii) nevez­ték el. Ma a i legfőbb ellen- I sége az a vul- I káni hamu, I amely erdei r élőhelyeinek közelében száll fel a kör- tűzhá­kutyák | HS és a macskák, i B| amelyek az Bl embert kísér- Bl ték el az Új- I B< világba. B-A patkányva- ■ kondok páratla- 1 nők a maguk nemé- 1 ben. Ha elveszítjük őket, sosem látha­tunk semmi hozzájuk hasonlót a Földön - ki zölte Attenborough. alap elnö­ke. A megszámlálhatatlan lepke közül azért esett a vá­lasztása az Ornithoptera pri- amus (Priamosz madárpillan­gója) nevű, Új-Guineában élő fajra, mert szívet lelkesítő a szépsége. A pillangót egy sokkal kevés­bé színpompás emlős követi. Olyan különleges emlős, amely közvetlen leszármazottja min­den emlősök ősének. A patkány­ig'Aj „ nyezo ■ nyékből. B \ugyonfigye ■ lemreméltó béka, V mivel a hímek köl - Sf tik ki a/ utódokat a szájukban. A petéket az apák a hangot adó torokzsákjukban tartják, itt fej­lődnek ki a kisbékák. A hamu azonban kiszárítja és megöli azt a vegetációt, amely a békák ott­honául szolgál, ezért kerültek végveszélybe - indokolta dönté­séta tudós. aiMM Attenborough különleges tör­ténettel szolgál következőválasz­tottjáról, egy furcsa, pikkelyes emlősről is. Pályafutásának kez­detén egy ázsiai forgatás alkal­mával ugyanis megmentette a hátsó-indiai tobzoska (Manis javanica) egy példányát - egyene­sen a serpenyőből. A hangyá­szokra emlékeztető tobzoskák ke­mény keratinpikkelyeket növesz­tenek a testükön: az anyag lénye­gében megegyezik az emberi haj és köröm építőanyagával. A kis különcöket nem csak gasztronó­miai értékük, hanem állítólagos gyógyerejük miatt is vadásszák.- Az egyik legaranyosabb ál­lat, amellyel valaha találkoz­tam. Nagy számban exportálják őket illegálisan, különösen Kí­nába. Az elmúlt 15 évben a tobzoskák több mint fele tűnt el - tárta fel Attenborough. jSit David Attenborough Bárkáján ezért helyet kapott a barlangi vakgőte (Proteus anguinus), amely föld alatti vi­zekben, barlangi folyókban él többek között Horvátországban, Montenegróban és Olaszország­ban. A természettudós szerint a titokzatos kétéltű egyike a termé­szet legtökéletesebb specialistái­nak, mivel alkalmazkodott a tel­jesen sötét élőhelyhez, és akár tíz évet is kibír élelem nélkül.- Régen azt hitték róluk Hor- vátország­iatsó-indiaí tobzoska Rózsaszínű, vak, féregszerű- Sok olyan állatot ismerünk ma, amelyre hasonló sors vár, mint korábban a dódóra. Felkér­tek, hogy nevezzek meg tíz fajt, amelyet magammal vinnék a saját bárkámra. Választhattam volna olyanokat, amelyek job­ban illenek a szalagcímekbe. A királyi tigrist, a látványos jeges­medvét, a gyönyörűséges hópárducot vagy a pompás he­gyi gorillát. Ezek olyan ál- ^ latok, amelyeket sem- : miképpen sem s/e ■ -I v < './Mein mondta ; i ■ ............ i" h. / B hogy azért vá- fl B| ' B tfcC i B \ s/.m ns l ^ ■ 11s.111 reiulkix iili ^B lém él, amelyek nin ^Bel­esének reflektorfényben. Ez a pár példa bepillantást enged a természet egyedülálló változatosságába - húzta alá. f Az erszényes, a Darwin-béka és az ínyencfalat . Nem nagyon látvá­nyos az egérszerű er- JB szényes, a törpe erszé- ■V nyesnyest (Dasyurus hal- W lucatus). Az utóbbi tíz év- f ben azonban populációja több mint a felére csökkent, aminek elsődleges oka az Ausztráliába behurcolt óriásva­rangy, amelynek mérgező bőre megöli az apró ragadozókat. A helyi természetvédők most az­zal kísérleteznek, hogy fogság­ban nevelnek erszényesnyes- teket, amelyeket méregtelení- tett, de rosszullétet okozó va­rangyokkal etetnek abban a re­ményben, hogy a kisemlősök megtanulják nem zsák- ^ mányállatnak tekinteni a békákat, amikor vissza- engedik őket a termé- szetbe. A „békaellen- ségek” után Sir Da­listá­jánisegybé- ka következik. A kétéltű azért is kü- ^BB lönleges, mert Charles Darwin írta le először, amikor 1834-ben Chilébe érkezett, ezért később Darwin hegyes­orrú békájának (Rhinoderma Kismadár és szivacs a végén A lista utolsó előtti tagja egy különleges kolibri, amely az Andok perui lábánál él. A levél- farkú csodakolibri (Loddigesia mirabilis) a farktollait használ­ja arra, hogy látványos, ám igen kimerítő módon párt találjon magának. A15 cm körüli madár hímjének farktollai nagyon hosszúak, líraszerűen hajlottak két tollpamaccsal a végükön. Attenborough utolsó jelöltje sem kevésbé különleges: a vénuszkosár (Euplectella asper­gillum) a mélytengerben él, tes­tének vázát az üveg alapanyaga, a szilícium-dioxid - köznapi ne­vén kova - alkotja.- Összetett üvegszerkezete a dizájn csodája. A szivacs úgy építi fel, hogy nincsen ban, hogy sárkányköly- ^ kök. Valóban igen különös a külsejük. Nagyon vékony a lá­buk, a testük rendkívül el­nyújtott, de talán a leg­különösebb, hogy akár 100 évig is elél- I hetnek - magya- |nfek rázta Atten­PP|ÍB| borough. Ám a kü­gpB lönleges állatok élő­helyén tapasztal- , BBUe ható vízszennye­ÁpBB /('s fenyői a túl­IrBMr élésüket. vakondfélék családjának képvi­selői leginkább a cickányokra emlékeztetnek. Egyikük, a hai­ti patkányvakond (Solenodon paradoxus) harminc centiméter körüli, éjszakai életmódot foly­tató állat, főként a Dominikai Köztársaság területén él. Nyála - és ezzel harapása - mérgező, mégis súlyosan veszélyeztetik a Sir David listájának legna­gyobbja a szumátrai orrszarvú - noha ez a faj az orrszarvúfé­lék családjának éppen a legki- sebbike. A világ öt orrszarvúfa­ja mind veszélyeztetett, a szumátraiakból azonban mind­össze 200 él vadon, jelenleg BHNHszük­sége vörö­sen izzó hutá­ra, mint nekünk, embereknek ­Barlangi vadgőte 2012. NOVEMBER 7., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHIVIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRC ■ ÉRTÉKŐ: ♦ I » ♦ I * « * Tíz faj Attenborough -I rkáién”

Next

/
Oldalképek
Tartalom