Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)

2012-11-28 / 275. szám

BELPOLITIKA. Kifogásol az MSZP Budapest Eljuttatta a válasz­tási eljárási törvénnyel kap­csolatos kifogásait az állam­főnek az MSZP elnöke. Mesterházy Attila a szocialis­ták jogi érvelését tartalmazó petíciót a Köztársasági Elnö­ki Hivatal főigazgatójának, Haszonicsné Ádám Máriá­nak adta át kedd délelőtt a Sándor-palotában. A pártel­nök - kifogásolva a többi kö­zött, hogy előzetes regisztrá­cióhoz kötötték a választójog gyakorlását - azt kéri Áder Jánostól, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje meg az Alkotmánybíróság­nak előzetes normakontroll- ra. Az alaptörvény szerint az elfogadott törvényt az Ország- gyűlés elnökének öt napon belül kell megküldenie az ál­lamfőnek, akinek ugyancsak öt napja van aláírni és elren­delni a kihirdetését, vagy al­kotmánybírósági vizsgálatot kezdeményezni. Mesterházy Attila felidézte, hogy személyes találkozón szerette volna ismertetni a választási eljárási törvény­nyel kapcsolatos aggályait Áder Jánossal, aki ezt nem tette lehetővé. Most azt kez­deményezte, hogy a köztár­sasági elnök - ha a legna­gyobb ellenzéki párt vezető­jével nem akar külön meg­beszélést folytatni - még a héten hívja össze konzultáci­óra a parlamenti pártok ve­zetőit, hogy meggyőzhessék az eljárási törvény alkot­mányellenességéről. Az MSZP jogi érvelése szerint a választói feliratkozást beve­zető alaptörvény-módosítás el­lentétes a nemzetközi jogi sza­bályozással, például az Embe­ri Jogok Európai Egyezményé­vel, a létező lakcímnyilvántar­tás miatt a regisztráció felesleges. Ugyanakkor véle­ményük szerint a részletsza­bályok is indokolatlanul szi­gorúak, hiszen bár a névjegy­zékbevételre két nap is ele­gendő lenne, a feliratkozási időszak mégis lezárul 15 nap­pal a szavazás előtt. Pazarló­nak és jogkorlátozónak tart­ják, hogy a regisztrációt négy­évente meg kellene ismételni. A szocialista párt szerint kor­látozza a politikai versenyt a pártok kampánylehetőségei­nek szűkítése, például az, hogy a kereskedelmi médiá­ban nem hirdethetnek. Bírál­ják azt is, hogy a választási szervek vezetőinek mandátu­ma kilenc évre szól majd. Regisztrálunk a szavazáshoz Budapest A jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe. A parla­ment hétfőn este név szerinti sza­vazással - 251 képviselő egyetér­tésével, 91 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett - fogadta el a kormánypártok által kezdemé­nyezett új választási eljárási tör­vényt, amely a korábban már az alkotmányba emelt előzetes re­gisztráció részletes szabályait tartalmazza. A feliratkozás a következő cik­lus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs időszak a sza­vazást megelőző 15. napon lezá­rul, majd a voksolás után újrakez­dődik. A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél sze­mélyesen kezdeményezhetik fel­vételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítél­tek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetősé­gét. A határon túli magyar állam­polgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a vá­lasztásokra. A parlament alkotmányügyi bi­zottsága korábban azt kezdemé­nyezte, hogy a települési jegyzők 2013. szeptember 1. és december 31. között minden választópolgár­hoz menjenek el és tájékoztassák őket a választójog gyakorlásának feltételeiről. Ezt azonban a zárósza­vazás előtt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára tö­rölték az előterjesztésből. A jogsza­bály így mindössze azt köti ki, hogy a választókat a Nemzeti Vá­lasztási Iroda tájékoztatja a név­jegyzékbevétel módjáról. A tájé­koztatás időpontját és módját mi­niszteri rendelet határozhatja meg. A választói névjegyzékben sze­replők adatait egy központilag ve­zetett informatikai adatbázis fog­ja tartalmazni. A szavazóköri név­jegyzék az adott választásra, an­nak kitűzésekor készül el. A köz­ponti és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül majd a személyiadat- és lakcímnyilván­tartás alapján. Az ajánlószelvény-gyűjtés meg­szűnik. Az egyéni jelölteknek ehe­lyett ötszáz aláírást kell összegyűj- teniük az induláshoz. Egy válasz­tópolgár több jelöltet is ajánlhat, ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem regisztráltak. Ezért - szintén Lázár János javas­latára - az EP-választásokon a lis­taállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett. A törvény értelmé­ben a választási iroda legkoráb­ban 48 nappal a szavazás előtt ad­ja át az ajánlóíveket az igénylők­nek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell beje­lenteni az aláírások gyűjtésében résztvevők nevét és lakcímét. A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fő­városban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A listán 93 mandátum sze­rezhető, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet. Parlamenti választá­son pártok és az országos nemze­tiségi önkormányzatok, az EP- választáson csak pártok, az ön- kormányzati választáson pedig pártok és - a szakszervezetek ki­vételével - egyesületek lehetnek jelölő szervezetek. A választást a szavazás előtt leg­alább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök. A válasz­tásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem ren­dezhető a parlamenti, illetve az ön- kormányzati választás napján. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni. A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választó- polgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek. Szavazni, ahogy eddig, 6 órától 19 óráig le­het. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat. A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik- e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvé­nyesnek. A magyarországi lak­címmel rendelkezőknek fennma­rad a lehetőség, hogy ha külföld­ön vannak, voksukat a külképvi­seleteken adják le, de levélben is szavazhatnak. A határon túl élő magyar állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelőző na­pon éjfélig megérkezzen a válasz­tási irodába. Emellett leadhatják a szavazatukat tartalmazó válasz- borítékot a magyarországi szava­zást megelőző 15 napon belül, il­letve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti válasz­tási irodában is. Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon él­nek, de a lakóhelyüktől eltérő vá­lasztókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer meg­szűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérel­met kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkez­nie a helyi választási irodához. Az átjelentkezéssel szavazó vá­lasztók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei 'közül választhatnak, szavazatu­kat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze. Megújulnak a központi válasz­tási szervek is: a Nemzeti Válasz­tási Bizottságnak hét, a parlament­ben kilenc évre megválasztott tag­ja lesz, és a testület kiegészül a parlamenti frakcióval rendelkező, valamint az országos listát állító je­lölőszervezetek által megbízott ta­gokkal. A választások állami fel­adatainak megszervezéséért és le­bonyolításáért az autonóm állam- igazgatási szervként működő Nemzeti Választási Iroda felel. A központ vezetőjét a miniszterel­nök javaslatára az államfő nevezi ki, ugyancsak kilenc évre. Az eljárási törvény módosítja a pécsi, kecskeméti, miskolci, sze­gedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek hatá­raira vonatkozó rendelkezéseket is, a kormánypárti előterjesztők közlése szerint technikai pontosí­tást hajtottak végre. Könnyítenék Budapest Az Együtt 2014 j szerint gyengíti a demokrá- J ciát a választási részvétel elő- j zetes feliratkozáshoz kötése. ! A választói mozgalom ugyan- 1 akkor arra kéri a változást j akaró demokratikus pártokat j és civil szervezeteket, hogy J ne buzdítsák szimpatizánsa- ! ikat a regisztráció megtaga- ! dására. Javaslatokat is megfő- ; galmaztak a feliratkozás J megkönnyítésére, például ! azt, hogy aki rászorul, ingyen ! utazhasson el a jegyzőhöz, 1 valamint hogy a cégek tegyék j lehetővé alkalmazottaiknak, j hogy munkaidőben elmenje- J nek regisztrálni. A Bajnai Gordon vezette Ha- I za és Haladás Egyesület, a ; Milla Egyesület és a Magyar j Szolidaritás Mozgalom alkotta | választói mozgalom szerint a 1 regisztráció elleni tiltakozás 1 leghatékonyabb módja éppen j az, ha minél többen regiszt- J rálnak, és a választásokon mi- | nél nagyobb arányban zavar- ! ják el az Orbán-kormányt. Ar- I ra szólítják fel a kormányt, j hogy a regisztrációval kapcso- J latos tudnivalókról indítson ! országos, minden választópol- ! gárt elérni képes tájékoztató ! kampányt, és az állami hirde- j tésekre tervezett források J döntő részét erre használják J fel 2013-ban. Kezdeményezik, hogy 1 azok, akiknek az illetékes j jegyzőhöz való eljutás nehe- ; zen legyőzhető problémát je- \ lent, ingyenesen utazhassa- ! nak e célJtól egyalkatommal. ' Az önkormányzatokat arra ; szólítják fel, hógy'rfieghöSZ- ; szabbított, illetve rugalmas I hivatali nyitva tartással és I megnövelt kapacitással segít- ! sék, hogy senki se maradjon ; le a regisztrációról. Új fenntartó Budapest Az Országgyűlés ; elfogadta a köznevelési intéz- ; mények állami fenntartásba J vételét szabályozó törvényt. I A 236 igen szavazattal, 86 el- I lenében és két tartózkodás ; mellett elfogadott jogszabály ; alapján az oktatási intézmé- ! nyék 2013. január 1-jén ke- i rülnek állami fenntartásba '< úgy, hogy beolvadnak a ; Klebelsberg Intézményfenn- J tartó Központba. Az iskolák J feladatainak ellátását szolgá- 1 ló ingó és ingatlan vagyon í szintén a központ ingyenes ; használatába, illetve vagyon- ; kezelésébe kerül. Módosítás a közműadón Stratégiai partner a Hankook Budapest Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvény- módosítást, amelynek értelmé­ben mégsem mentesülnek a köz­művezetékek után fizetendő adó alól a földgáz-szállítási és a villa- mosenergia-ipari átviteli rend­szerirányító tulajdonában álló ve­zetékek. A képviselők 220 igen, 32 nem és 1 tartózkodó szavazat­tal hagyták jóvá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken benyújtott, kivételes sürgősséggel tárgyalt javaslatát. A tárcavezető indoklása szerint bár e közművezetékek stratégiai jelentőségűek, tulajdonosaik ké­pesek az adó megfizetésére. Érve­lése szerint az arányos közteher­viselés elvéből tehát az követke­zik, hogy e mentességek ne illes­sék meg az érintett adóalanyokat, ezért javasolta, hogy a mentes­ségről szóló két passzus (amely a Földgázszállító Zrt-t és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt-t érinti) ne lépjen hatályba. A nemzetgazda­sági miniszternek az egyes gaz­dasági és pénzügyi tárgyú törvé­nyek módosítására benyújtott ja­vaslatának elfogadásával emel­lett több más jogszabály is válto­zott. Az állami vagyonról szóló törvényben például azt rögzítet­ték, hogy az állam nevében tulaj­donosi jogokat gyakorló szerve­zet közérdekből, kivételesen in­dokolt esetben, a lakosság alapve­tő közszolgáltatásokkal való ellá­tása érdekében olyan követelésvásárlással összefüggő - jogügyletet is köthet, amelyben az ügylet ellenértékének megha­tározásakor a lakosság ellátásbiz­tonsághoz fűződő érdekét is fi­gyelembe veszi. Változik a stabilitási törvény is: az ötezer lakosúnál kisebb telepü­lések adósságát az állam még az idén teljes egészében rendezi, így likvid hiteleiket is kifizeti. Az ezeknél nagyobb települések adósságát 2013 első felében kon­szolidálja az állam, addig is azon­ban szükség van arra, hogy azok az önkormányzatok, amelyek a fennálló likvid hiteleiket az idén nem tudják visszatörleszteni, kormányzati engedély nélkül meghosszabbíthassák ezek fu­tamidejét. Ezt a hosszabbítást leg­később 2013. június 30-ig tették lehetővé, mivel eddigre fog lezá­rulni az érintett helyhatóságok adósságának rendezése. Budapest Lee Sang II, a Hankook Tire Kft. ügyvezető igazgatója és Orbán Viktor miniszterelnök stra­tégiai partnerségi megállapodást írt alá. A kormány állami és magántőke bevonásával egy budapesti angol nyelvű üzleti felsőoktatási intézmény megalapítására tett vállalást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom