Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-10 / 236. szám

Nógrádiak nyerték az önkéntesek versenyét Öt önkéntes tűzoltó egyesület mérte össze tudását és szakmai felkészültségét Rétságon Ötödik alkalommal rendezték meg a te­rületi meghívásos önkéntes tűzoltó-ver­senyt a közelmúltban Rétságon Rétság. Öt önkéntes tűzoltó egyesület IFA-gépjár- műfecskendővel mérte össze tudását és szakmai felkészültségét Rétságon, a volt honvédségi lakta­nya területén. A résztvevó'k a hivatásos tűzoltó-pa­rancsnoksággal kötött együttműködési megálla­podásaik alapján valamennyien aktívan támogat­ják a hivatásos tűzoltók tűzoltási, illetve műszaki mentési tevékenységét. ló hangulat jellemezte a rétsági önkéntes tűzol­tó egyesület szervezésében - a Nógrád Megyei Tűzoltó Szövetség támogatásával és a Nógrád Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműkö­désével - megrendezett viadalt. A meghívásos ala­pon „rajthoz álló” indulók nagyon komoly erőfeszí­téseket tettek, ami a szoros eredményeken is meg­látszott. Több esetben másodpercek döntöttek a helyezésekről, ami nem könnyítette meg a ver­senybírók dolgát. Végül Nógrád Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete diadalmaskodott, megelőzve - sorrendben - Őrhalom, Rétság, Diósjenő és Érsekvadkert csapatait. A versenybizottságot a Nógrád Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság munkatársai - Juhász László tűzoltó alezredes, tűzoltósági főfelügyelő, Bakos Krisztán tűzoltó őrnagy, iparbiztonsági főfel­ügyelő, Szemerády Zoltán tűzoltó alezredes, ható­sági osztályvezető és Bállá Ferenc tűzoltó őrnagy, munkavédelmi felügyelő -, valamint Virág Zsolt tűzoltó őrnagy, a Balassagyarmati Katasztrófavé­delmi Kirendeltség tűzoltósági felügyelője és Tóth Gábor tűzoltó százados, a Balassagyarmati Hiva­tásos Tűzoltó-parancsnokság vezetője alkották. Több esetben másodpercek döntöttek a helyezésekről, ami nem könnyítette meg a versenybírók dolgát Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül végezhető idénymunka fontosabb szabályai Nógrád megye. Az egyszerű­sített foglalkoztatás keretein belül mezőgazdasági és tu­risztikai idénymunkára is lé­tesíthető munkaviszony. Idénymunka esetén 500 fo- rint/fő/nap közteher fize­tési kötelezettség ter­heli a foglalkoztatót munkavállalón­ként. Egy naptári éven belül ugyanazon mun­káltató ugyan­azon magánsze­mélyt akár 120 napra is alkalmazhat­ja összefüggően vagy több alkalommal együttesen. Az egyszerűsített foglalkoz­tatással létesített munkavi­szonyt a munkavégzés meg­kezdése előtt telefonon (a 185­ös telefonszámon) vagy elekt­ronikus úton kell bejelenteni az állami adóhatóságnak, melynek feltétele az ügyfélka­pun történő előzetes regiszt­ráció. Fontos a bejelentési kö­telezettség szabályszerű tel­jesítése, mert ennek hiá­Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyában a munkáltató szankcióra számíthat. Egy­szerűsített foglalkoztatásra azonban nem jogosult a 300 ezer Ft, vagy ezt meghaladó összegű, meghatározott adó­nemekben adótartozást fel­halmozó munkáltató mindad­dig, míg adótartozását ki nem egyenlíti. Mint azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyaror­szági Regionális Adó Főigaz­gatóságától megtudtuk: az őszi mezőgazdasági munkák ide­jén a bejelentési kö­telezettség teljesíté­sét és a szabálysze­rű foglalkoztatást fokozottan ellenőrzi az adóhatóság. Az egyszerűsí­tett foglalkoztatás további szabályairól bőveb­ben tájékozódhat az adóható­ság honlapján, a 46. számú információs füzetből, vagy te­lefonon a NAV Általános Tájé­koztató Contact Centerén (06- 40/42-42-42) keresztül. A Duci csapat töltött káposztája mindenkinek ízlett Roma világ címmel civil tanácskozásra hívta Karancslapujtőre a civil szervezetek képviselőit a Sréter Ferenc Népfőisko­lái Egyesület, együttmű­ködve a Vöröskereszt Nógrád Megyei Szerveze­tével. Őszinte beszélge­tésre, a jobbítás szándé­kával.- vg­_____________________ Ka rancslapujtő. Berki Judit szo­ciálpolitikus a napjaink roma vi­lágát tekintette át, hosszú évek tapasztalataira alapozva. Többek között elmondta, a roma közösség legalább olyan szétta­golt, mint a többségi társadalom. A cigányság jelentős része a tár­sadalom legalsó szintjén, mély­szegénységben él, hátrányos megkülönböztetéstől szenved. Vannak akik elvándorolnak, új országot keresnek a jobb élet re­ményében. Az alulképzettség, a munka, a lakás, a jövedelem nél­küli, adósságspirálban vergődő embereknek elérheteüennek tű­nik a változás. Kitörési pontok A kitörési pontot az egymásra épülő programok: az oktatás, a munkahely, a tisztességes jöve­delem, a lakás jelentheti. A ko­rábban indult programok a ci­gány értelmiség nevelésére, a hátrányos helyzetű családok helyzetének javítására, a gyere­kek oktatására, viszonylag sze­rény mértékben értek célt. A kormány közmunka programja is csak félmegoldást jelent a gondokra. A munka mindössze néhány hónapig tart és a fizet­ség kevés. Az önkormányzatok többnyire szegények, a rászorulók segélye­zési lehetőségei csekélyek. A hát­rányok így nem csökkennek, új­ratermelődik az iskolázatlanság, a munkanélküliség, a szegény­ség. A gettók felszámolása önma­gában nem jelent előrelépést, ha nem követi munkahelytermés,, a gyermeknevelés segítése, az egészségügyi és szociális problé­mák mérséklése. Ha a fiatalok úgy nőnek fel, hogy nem az apát, de a nagyapát sem látják dolgoz­ni, a minta számukra is ez ma­rad. Társadalmi beilleszkedésük így meglehetősen nehéz. Meg­marad a folyamatos konfliktus lehetősége azokkal a társadalmi csoportokkal, akik a romákban csak a bűnbakot látják. A tanácskozás is megerősítet­te, a települések legtöbbjében az önkormányzatok a munkanél­küliséggel, a szegénységgel bir­kóznak. Karancslapujtő 2800 lakosának több mint harmada roma, mondta Somoskői Tibor polgármester. Munkájuk nincs, a közfoglalkozásra lehetőséget kínáló Start programban kevés a pénz, s gyakran a bürokrácia is megnehezíti helyzetüket. Az 56 helyi közmunkás 60 százalé­kában őket foglalkoztatják, de ez csak átmeneti megoldást je­lent. Mátraverebélyben ugyan­csak jelentős a romák aránya a lakosságon belül és 70 százalé­kos a munkanélküliség. Az egyetlen munkalehetőséget a közfoglalkoztatás jelenti. A 303 közmunkás jelentős része még soha nem dolgozott. Minderről az önkormányzatot képviselő Nagy Edit beszélt a tanácskozá­son. S arról is, hogy az önkor­mányzat egyik legfőbb gondja munkalehetőség keresése, amelyre pályáznak is. Egyik ilyen lehetőségnek lát­ják a régi mesterségek „felélesz­tését”. Többek között 5 hónapos tanfolyamot szerveztek kosár­fonóknak. A gyerekeknél, a fel­növekvő fiataloknál a képzést, a munkára nevelést tartják a leg­fontosabbnak. Klubokat, mun­kacsoportokat hoztak létre, ahol új foglalkozásokkal, későb­bi munkalehetőségekkel ismer­kednek a résztvevő fiatalok. Ar­ra törekszenek, a felnövekvő nemzedék ne csak a munkát- lanságot, a semmittevést, a járás-kelést lássa a faluban, ha­nem az értéket létrehozó mun­kát is. Érték legyen a tudás, a szakmaismeret, mint ahogy Mátraverebélyben egyre in­kább érték a közmunka is. Oktatás és munka Salgótarján önkormányzati képviselője Turcsány László mintegy 8 ezernek mondta a vá­rosban élő romák számát. A környező településekről beköl­tözők a munkanélküliek sere­gét szaporítják. Lakásuk nincs, a felújításra szoruló kolónia la­kásokban több család is él A tervek szerint 2014-ig kellene elvégezni a szociális rehabilitá­ciót, azonban az épületekben la­kó családokat nincs hová köl­töztetni. Az önkormányzat ke­resi a lehetőséget a szociális bérlakások számának növelésé­re, esetleg a magánszféra bevo­násával is. A képviselő úgy lát­ja, nincs meg a központi akarat amely kiemelné az embereket ebből a helyzetből. Az elmúlt évtizedekben sok pénz ment el így, viszonylag kevés haszon­nal. Fontosnak mondta a sze­gény sorsban élő családok, köz­tük a romák gyermekeinek is­kolai felzárkóztatását és a mun­kahelyteremtést. A közmunka program 500 embernek ad munkát a városban. A pénz amit kapnak a megélhetéshez kevés, de a segélytől több. Juhászáé Kincses Helén a Vö­röskereszt Nógrád Megyei Szer­vezetének igazgatója a szegény, köztük a roma családok hely­zetéről szólva a legfonto­sabbnak a munkát, a lakást és a biztonságot említette, amely­re joga van minden embernek. A Vöröskereszt sajátos eszköze­ivel, önkénteseivel igyekszik segíteni. Rendszeresek azok az akciók, amelyekkel sok rá­szoruló családnak juttatnak élelmiszer csomagot, ruhane­műt. A tisztaságra, az egészsé­ges életre nevelést ugyancsak fontosnak tartják, ezért egész­ségnevelési programot, indítot­tak. Az igazgató asszony hang­súlyozta, ezek talán nem nagy dolgok, de erre van lehetőségük és a mindennapi gondokon enyhítenek. Velük együtt Az elhangzottakat a kora esté­be nyúló kötetlen beszélgetés kö­vette. Egyebek között elhangzott, hogy a roma családoknak nem a vonatra kell felülniük. Itthon kell megteremteni a jobb élet le­hetőségeit számukra is az okta­tás, a munka, a lakhatás egy­másra épülő következetes prog­ramjával. Közös országban élünk, el kell fogadnunk egy­mást előítéletek nélkül. Ezért azonban közösen kell munkál­kodni. A romáknak is felelős­séget kell vállalniuk önma­gukért, családjukért, gyermeke­ik neveléséért. Ezt erősítette zárszavában Nagy Ferencné a népfőiskolái egyesület elnöke is. Hangsúlyozta mindez a tanács­kozás egy folyamat kezdete, amelynek következő állomása a munka világa lesz. Megint csak a közös dolgok közös meg­beszélése a változás, a jobbítás szándékával. Képünkön a Duci csapat tagjai 'J i V Roma világ - nem csak Karancslapujtőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom