Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-10 / 236. szám

NÓGRÁDIT mcVífr 2012. OKTÓBER 10., SZERDA Ifjúsági találkozó HifflÓC. Az ezotéria és az ok­kultizmus lesz a témája a köz­ségben október 13-án szom­baton a helyi plébánián tar­tandó ifjúsági találkozónak, amit az Ipolymenti Nagybol­dogasszony Közösség szer­vez. Fél kilenckor köszöntik a résztvevőket, akik tíz órától előadást hallgatnak, majd kis csoportokban beszélgetnek a hallottakról. Ebéd után a Pa­lóc olimpián tehetik próbára ügyességüket a résztvevők, végül a fél ötkor kezdődő szentmise zárja a találkozót. Nyitott órák Salgótarján. A város polgár- mestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda október 10-én, szer­dán 17 órai kezdettel lakossá­gi fórumot tart a Bolyai János Gimnáziumban (Kissomlyó út 1.). A fórumra - amelyen részt vesznek a közszolgálta­tók képviselői is - várják az érdeklődő állampolgárokat. Élet a várkastélyban Srécsány. A Kubinyi Ferenc Múzeumban, a Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából október 13-án, szombaton 11 órakor „Élet a várkastélyban a reneszánsz jegyében” címmel a szécsényi színjátszósok, Garamvölgyi Andrea tanárnő szerkesztésében és rendezé­sében rendhagyó korrajz eti­kett órát tartanak. Vízfüggöny az Ipoly felett Sziovákgyannat - Nógrád me* Szezonzáró rendezvényt szervez pénteken délután a Nagykürtösi Járási Önkéntes Tűzoltó Szövetség Szlovák­gyarmaton, a volt határállo­más területén. A 16 órakor kezdődő programban rajz- és főzőverseny, tűzoltó-, mentés­technikai és mentőkutyás be­mutató, este pedig tábortűz szerepel. A rendezvény egyik leglátványosabb eleme az a vízfüggöny lesz, amelyet az Ipoly fölé varázsolnak majd a magyar és a szlovák tűzoltók sötétedés után, és amelyet ref­lektorokkal fognak megvilá­gítani. A találkozóra minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők! Szlovák nemzetiségi nap Rétság. Jubileumi, immár ti- j zedik alkalommal szervezett szlovák nemzetiségű együtte­sek számára találkozót a rét­sági Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzat. A szlovák hagyo­mányokat híven tükröző mű­sorukkal nagy sikert arattak a bánki és legéndi csoportok és ez alkalomra ismét össze­állt a rétsági szlovák kórus is, míg Glück Laura és Glück Vanessza pilisszentkereszti dalokat adott elő. A program­ból nem maradhattak ki a rét­sági táncosok sem. A magyar kultúra kincseit, táncait, vala­mint dalait a Kereplő és a Zú­gófa Együttesen kívül, a felvi­déki Palást ízes, magyar ha­gyományőrző nyelven előa­dott műsora jelentette. A gála­műsor keretében oklevelet adtak át Szikora Istvánnénak, így ismerve el a szlovák kul­túra érdekében évtizedeken át kifejtett munkásságát. Szent István király ereklyéje Maconkán Bátoi^renye-MaconkaJk éve 2007. október 7-én került a maconKöPTÖlttpförfibä 'Sfcéfrit Ist­ván király ereklyéje. Személyes emlékeim segítet­tek abban, hogy szent királyunk tiszteletét előmozdítsam. A Szent István bazilika, ahol a Szent Job­bot őrzik mély benyomást tett rám. Ott lehettem az első körme­neten, melyet még a bazilikában tartottak Lékai bíboros úr idején. A Szent Jobb országjárása idején Egerben mint szeminarista vol­tam jelen az eseményen. A Mária Légió Lelkiségi mozgalom a Szent lohb ^ápolnában imádkozik jés engesztel minden héten nemze tfln kért .‘ATáH) raljaújhel vhS-zeTÍ t István templomban voltam káp­lán két esztendeig. Megérlelődött az elhatározás, hogy nemzetünk szentélye mellett szent királyunk közbenjárását kérjük nemzetün­kért, városunkért, egyházközsé­günkért. A Magyar Milleneum éve ugyancsak erősítette ezt az elhatározást. Ezekben az évek­ben több egyházközség részesült abban a megtiszteltetésben, hogy Szent István ereklyét kaptak. Sza­bó Géza protonotárius kanonok úr a Szent Jobb őre birtokában volt még ereklye. A középkori maconkai templomunk számára, mely mindig Szent István király tiszteletét hirdette, kértem erek­lyét, hogy közelebb érezzük ma­gunkhoz a szent király életszent­ségét, Krisztus követésében, nemzeti múltunk megbecsülé­sében magyarságtudatunk erő­sítésében legyen segítségünk­re. Eszembe jut Tamási Áron gondolata: „Aki embernek hit­vány, magyarnak alkalmatlan.” Nagy öröm volt számomra ami­kor 2007. augusztus 11-én a ka­nonok úr átadta az ereklyét. Ezt tanúsító iratból idézve: „A hajdani nagyszakácsi pálos kolostorban fellelt és a Bazilika Plébániáján őrzött dokumentu­mok szerint Szent István király csontereklyéje, melyet az illeté­kes kaposvári megyéspüspök, Balás Béla úr tiszteletreméltónak minősített, a Szent István Lovag­rend tulajdonába került. A rend illetékesei az esedékes vizsgálatokat teljesíteték. E so­raimmal Főtisztelendőségednek a Bazilika plébánosaként, a Szent Jobb őreként ezennel átadom.”/Iktsz: 158/2007 A Keresztény Élet hetilap 2001. január 7-i számában bő­ven írnak a Nagyszakácsiban megtalált ereklyéről. Felidézve a 2007. október 7-i nap esemé­nyét , mely a Nógrád Megyei Hírlap október 8-i számában je­lent meg, a szentmisén Szabó Géza kanonok úr szentbeszéd­ében felidézte államalapítónk relikviájának történetét. „Első királyunk kezének kö­zépső ujjcsontja Nagyszakácsiból származik, ahol a magyar pálos szerzetesek hosszú időn keresz­tül őrizték azt. A szerzetesrend feloszlatása után a pálosok el­hagyták a kolostort, de ezt meg­előzően a csontereklyéket elrej­tették a templomban. Évekkel ké­sőbb, az Isten háza felújításra szo­rult, s a renoválás közben megta­lálták az ereklyéket, s mellettük azt az írott kódexet, amely magá­ba foglalta a ránk maradt emlék történetét. így vált világossá, hogy az ujjcsont Szent István ki­rályé, azonban - hogy a feltétele­zés teljesen bebizonyosodjon - a Szent István Lovagrend egyik mestere atomfizikai kutatásokkal is megállapította: a csontok ál­lamalapítónktól származnak. Hosszas kérelmezés után vé­gül megyénkbe is került egy a Szent István-ereklyék közül. Sza­bó Géza protonotárius kanonok úr hangsúlyozta:- Ha ránézünk az ereklyére, emléke­zünk! Emlékezünk arra, hogy István ki­rályunk megmutat­ta számunkra a he­lyes utat történel­münk hajnalán. Szolgáljon ez példá­ul mindannyiunk számára, hogy a zűrzavarok közepet­te is megtalálhas­suk a lelki üdvössé­get, az összetartó szeretetet és azt a hi­tet, amelyet soha nem szabad elve­szítenünk! A kano­nok úr a relikvia megáldását köve­tően első kirá­lyunk közbenjárá­sával kért áldást nemzetünkre. Öt év távlatában elmondhat­juk, hogy ezen az ősi helyen va­lami szép és magasztos elindult, összefogott a közösség, rendsze­resen imádkozunk nemzetün­kért, a magyarságért. Sikerült fel­eleveníteni és élővé tenni a népi hagyományt. A tánc, az ének, a környezet szépítése, a színpad, Szent István magyarjainak ke­resztje és a vármegyekert meg­valósulása újabb összefogásra az értékek mentésére és továbbadá­sára serkentsen minket. Mit kér­hetünk a közelgő hit évének megnyitása kapcsát? Kérjünk Szent István királytól lángoló szívet és élő hitet, amely tegye naggyá, értékessé nemze­tünket és városunkat. Zahar Béla Plébános, püspöki tanácsos Népi iparművészek remekei Érdekesen meg­munkált fazekas tárgyak, szemreva- ló köcsögök,tarka szőttesek látható­ak mostanában a balassagyarmati Palóc Múzeum leg­újabb kiállításán, amelyen egy or­szágos vándortár­lat kellékei között barangolhatnak az érdeklődők. Hegedűs Balassagyarmat, a huszadik „születés­napját” ünneplő dr. Kresz Mária Alapít­vány hívta életre ezt a „Mesterségünk dicsé­rete” címet viselő ván­dorkiállítást, hogy a fazekasközpontjukban dolgozó-alkotó, és a ré­gi motívumokat, ha­gyományokat büszkén felhasználó keramiku­saiknak a műveit or­szág-világ előtt bemu­tassa. Elsősorban olyan tájakra akartak ezzel eljutni, ahol ko­moly múltra tekinthet vissza a népi iparmű­vészet, s ilyen a palóc vidék is. A szép textilmun­kák és remekbe sza­bott, ugyanakkor oly­kor-olykor humoros, meghökkentő formá­kat felvevő cseréptár­gyak tárlatának meg­nyitóján a rimóci Holecz Istvánná szép felvezető énekét köve­tően a házigazda intéz­mény igazgatója, dr. Lengyel Ágnes, vala­mint Török János, a Pa­lócföldi Népi Iparmű­vészek Egyesületének elnöke szólt arról, mi­lyen feladatot töltöttek be a múltban, és mi­lyen jelentőséggel bír­nak manapság ezek a házilag, otthon, a két kéz munkájával elké­szített alkotások. Ré­gen mindezek a min­dennapok részei vol­tak, ma viszont már különlegességeknek számítanak. Az alapítvány nevé­ben pedig Halmai Krisztina tért ki arra, milyen állomáshelye­ken ismerkedhetnek meg a mester művei­vel az érdeklődők. I Szemrevaló fazekas tárgyak csábítják mostanság a múzeumbarátokat az intéz­ménybe HIRDETÉS_____________________________________________________________________________________________________ PÁLYÁZATI KIÍRÁS Az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészete az alábbi erdórészletek fatömegét „lábon” értékesítésre meghirdeti: Erdőrészlet _______Terület (ha) Fafaj Vágásméd Katömeg(m3) I N ógrádmarcal 17-B \ | Akác 1 TRV | 1.510 | Limitár: nettó 10.000 Ft/ m3, bruttó (27% ÁFA-val növelt): 12.700 Ft/ m3. A pályázati részvételhez köthető információk:- Az erdőrészletek előzetesen megtekinthetők: 2012. október 15-ig (kér. vez. érd. Bemáth István, telefon: 06-20/4687-126).- A termelés ideje: 2012. október 24-től - 2012. március 31-ig.- Az erdőrészletekre tett írásbeli ajánlatot 2012. október 15. 14.00 óráig lehet leadni zárt borítékban az erdészet irodájában (3170 Szécsény, Rákóczi út 34.).- A nyilvános versenytárgyalás időpontja: 2012. október 15. 15.00 óra, helye: Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészete.- Az érvényes pályázat feltétele 100.000 Ft kaució előzetes letétbe helyezése az erdészet pénztárába. (A nem nyertes pályázók a kauciót a tárgyalás végén visszakapják. A nyertes pályázónak beszámitásra kerül a foglalóba.)- A pályázat értékelése az ajánlott nf nettó egységár alapján történik.- Foglaló: minimum 1.000.000 Ft.- A versenytárgyalás nyertesének közzétételére a versenytárgyalást követően kerül sor.- Egyéb feltételek a tárgyban megkötött szerződésben kerülnek szabályozásra. A pályázatnak tartalmaznia kell: ■ pályázó nevét, címét, telefonszámát, ■ m3-enkénti nettó vétel árat, ■ foglaló mértékét, ■ termelés és értékesítés kezdetének és befejezésének várható idejét. Bővebb információt ad személyesen vagy telefonon az erdészet műszaki vezetője, Gregán Zoltán (3170 Szécsény, Rákóczi út 34.) telefon: 06-20/4687­063 vagy 06-32-370-547. t .

Next

/
Oldalképek
Tartalom