Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-06 / 233. szám
um DAT ITT1TA DIjJLi vilii J. JLJÜlA Orbán: az informatikának komoly a múltja. ígéretes a jövője Orbán Viktor miniszterelnök, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Carl Biktt svéd külügyminiszter, William Hague brit külügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter és Kim Szung Han, a Koreai Köztársaság külügy- és kereskedelmi miniszterhelyettese beszélgetnek a Külügyminisztérium által rendezett kétnapos kibertér-konferencián a budapesti Millenáris Parkban Budapest A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) azon fog dolgozni, hogy legyen pedagógusbér-emelés 2013 őszén - reagált a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője a nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett intézkedéscsomagra. A KDNP azzal egyetért, hogy a közfoglalkoztatási munkabért nem haladhatja meg a segély összege. Hernádi Péter egy más témában tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: első hallásra nem tudnak örülni a program pedagógus életpályamodellre vonatkozó elemének, miszerint a béremelést 2014. januárjára halasztaná a kormány. Megjegyezte: ugyanakkor arra Matolcsy György nemzet- gazdaság miniszter is tett célzást, hogy ha a helyzet javul, akkor már 2013. őszén lehet béremelés. A kereszténydemokraták parlamenti frakciójának vezetője kiemelte: az egész oktatási rendszer átalakításának szerves része a pedagógus életpályamodell. Leszögezte, mindent meg kell tenni, hogy ez a béremelés megtörténjen, és azon fognak dolgozni, hogy a helyzet javuljon, és 2013 őszén valóban megkapják a pedagógusok a megemelt bérüket Harrach Péter jelezte, azzal egyetért, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási munkabért nem haladhatja meg adott esetben a segély. Szintén egyet kell érteni a hiánycél megtartása érdekében megfogalmazottakkal - mondta a KDNP-s politikus. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány jövőre 397 milliárd forintos egyenlegjavító programról döntött, ezek révén 2013- ban az államháztartás hiánya 2,7 százalék lehet. A kormány eltörli a társadalombiztosítási járulékplafont, a pedagógusok bérének emelését pedig jövő szeptemberről 2014 januárjára halasztja. Emellett felső korlátot vezet be 2013-tól a kormány az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra, az európai uniós társfinanszírozás mértéke pedig 15-ről 5 százalékra csökken jövőre. ftr*:K5H/MTVA3*6-tafiiM«d*w»/irn | j Qj j LMP: vélemény az elbocsátási hullámokról Budapest Az LMP szerint a jó és hatékony államot nem lehet az elbocsátástól rettegő közszolgákra építeni - jelentette ki Szél Bernadettel közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Szilágyi Péter. A két politikus azokra a hírekre reagált, amelyek szerint akár még idén 6-8 ezer álláshely szűnhet meg a közszférában. Szél Bernadett hangsúlyozta, hogy a rendszerváltozás óta folyamatos elbocsátási hullámok érik a közszférát. Összegzése szerint a Bokros-csomag hatására 15-16 ezer embertől „szabadultak meg”, az első Orbán-kor- mány idején a keretszámok alakításával próbálták mérsékelni a foglalkoztatást, a Medgyessy- kormány ideje alatt pedig tízezer embert bocsátottak el. A Gyurcsány-kabinet alatt 12 ezer közszolgát küldtek el, a második Orbán-kormány pedig 2012 januárjában hétezer álláshelyet szüntetett meg a közigazgatásban. A januári döntés ténylegesen háromezer ember elküldésével járt - mondta. Szél Bernadett szavai szerint a kormányzati nyilatkozatokból még 6-8 ezer álláshely megszüntetését lehet kiolvasni, az ország érdeke viszont egy magasan képzett, stabil munkakörülmények között dolgozó, a politikai szférától függeüen közigazgatás léte lenne. Orbán Viktor szerint azonban az infokommunikációs technológia területének nemcsak komoly múltja van Magyarországon, hanem ígéretes jövője is. Bár az informatika meglehetősen tőkeigényes terület - folytatta -, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a szektorban még „egy olyan méretű, tőkeszegény ország is képes komoly teljesítményt felmutatni, mint a mi hazánk. Ez valószínűleg azért van így, mert a kibervilág nemcsak az adatállományra, hanem elsősorban a szürkeállományra épül Beszédében elmondta továbbá, hogy a magyarok nagyra becsülik azt a szabadságot is, amely csak egy virtuálisan létező, számítógépekből és kábelekből álló rendszerben, a kibertérben jelenik meg. Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor: még mindig kevés felhasználónak jut eszébe, hogy a kibertérben nap mint nap bűn- cselekménynek eshet áldozatul. Tavaly az internetes bűnözés mértéke meghaladta a világ drogkereskedelmének árbevételét - hívta fel a figyelmet, közölve: a magyar kormány álláspontja az, hogy a világ országainak különösen nagy erőfeszítést kell tenniük és együtt kell működniük a kibertér biztonságának megteremtéséért, és fel kell készülniük a kiberter- rorizmus elleni harcra, mert ma már nem elképzelhetetlen, hogy valaki csekély ráfordítással és egy aránylag egyszerű gép segítségével egy egész állam működését megzavaró támadást indítson.- A kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős információk védelmét is - árta szavait a kormányfő. A Budapesten, a Millenáris Parkban megrendezett kétnapos kibertér-konferencián az internet biztonságáról és a számítógépes bűnözésről is tanácskoznak külföldi politikai vezetők és szakemberek. Catherine Ashton, az Európai Unió küt és biztonságpolitikai főképviselője és Toomas Hendrik lives észt államfő beszélgetnek a Külügyminisztérium által rendezett kétnapos kib^jtér-konferencián a budapesti Millenáris Parkban W-----------------.............W------------------.....................................................*“......----------------r------------Vö rösiszap-katasztrofa: harmincnyolc milliárd forint helyreállításra Koiontár. Összesen harmincnyolc milliárd forintba került az államnak a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárítása.A helyreállítás teljes költségből 21 milliárd forintot fordítottak a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására - jelentette ki a Vidék- fejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Koiontár és környezetünk jövője című rendezvényen. A vörösiszap-katasztrófa második évfordulóján rendezett kerekasztal-beszélgetésen Illés Zoltán kiemelte, hogy az élővizek és a Duna védelme érdekében több ezer tonna gipszet szórtak a Marcal folyóba mintegy 100 kilométer hosszan. A környezetügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott: „világszám” volt, hogy az iszapömléskor sikerült megakadályozni azt, amit a romániai cián- szennyezéskor nem. Először leállították az ajkai tímfóldgyárat, majd hat nap után újraindították a termelést a több ezer munkahely megmentése érdekében. Illés Zoltán az egyéni és szervezeti helytállás mellett óriásinak nevezte a kormányfő személyes szerepét, mert a hasonló ipari katasztrófák külföldi példáival ellentétben, a magyar állam nem hagyta magára az embereket. Illés Zoltán hangsúlyozta, hogy a cégre kiszabott 135 milliárd forintos bírságot a kiömlött anyag mennyiségéből határozzák meg szigorú képletek alapján. Hozzátette: a Mai tulajdonosai beperelték a médiában tett nyilatkozatai miatt, a bírósági eljárásban összesen 15 millió forintot követelnek tőle. Ezt „elterelő hadműveletnek” nevezte, mert közben bírósági eljárás van folyamatban a vörösiszap-katasztrófa miatt. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a kerekasztal-beszélgetésen kijelentette: a súlyos, vüágméretű figyelmet kiváltó katasztrófa veszteségei iszonyúak voltak. Csak a kormány 38 milliárd forintot fordított a károk elhárítására, és a társadalmi összefogásnak köszönhetően a térségben élők további segítséget is kaptak. Felidézte, hogy a gátszakadás után heroikus küzdelmet folytattak a hivatásos szervek, a tűzoltók, a rendőrök és a vízügyi szakemberek egyaránt. A magyar mérnöki tudással sikerült megakadályozni, hogy a lúgos szennyezés elérje a Dunát - mondta. A főigazgató hozzátette: a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. állami irányítás alá vonásával sikerült megelőzni, hogy a cég tönkremenjen, a száraz technológia bevezetésével tovább működik a Mai Zrt. Az ipari katasztrófa tanulságai közül Bakondi György kiemelte, hogy a mentés után a fő hangsúly a megelőzésre került, újjászervezték a polgári védelmet. A veszélyes anyagok szállítására és a veszélyes üzemekre is ma már új jogszabályok vonatkoznak. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által rendezett beszélgetés résztvevői megtekintették Kolontáron, az épülő tanösvény fogadóépületében az általános iskolások rajzaiból készített tárlatot, majd az áldozatok emlékére virágokat helyeztek el az emlékhelynél. A Mai Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Fáklyás felvonulást tartanak Kolontáron a vörösiszappal elöntött és megsemmisült településrészen a katasztrófa második évfordulóján Pedagógusbér-emelésen fog dolgozni a KDNP matikus Neumann Jánosra, a beszélőgépet feltaláló Kempelen Farkasra vagy a BASIC komputernyelv megalkotójára, Kemény Jánosra gondolni. BBSS.«» ..........................S............ da pesti kibertér-konferencia megnyitóján mondta, felidézve, hogy a magyarok mindig is élen jártak az informatikai szektor fejlesztésében: elég csak a mateBudapest ígéretes jövője van Magyarországon az informatikai szektor fejlesztésének Orbán Viktor miniszterelnök szerint. A kormányfő ezt csütörtökön a bu- * *Mmmm . %
