Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-31 / 253. szám

HIRDETÉS „Uram, álld meg ezt a földet” A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közmű­velődési Intézet, a Nógrád Me­gyei és Salgótarjáni Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, valami a Nógrád-Hevesi Szlo­vákok Egyesülete november 3- án, szombaton 17 órától a Jó­zsef Attila Művelődési és Kon­ferencia-központban rendezi meg a IX. Regionális Szlovák Nemzetiségi Napot. A magyarországi szlovákok „Uram, áld meg ezt a földet” kezdetű himnuszának elhang­zását követően köszöntőt mond Komjáthi Gáborné, a Nógrád Megyei Szlovák Önkormány­zat elnöke, a megnyitóbeszédet Nagy Mária, a Komárom-Esz- tergom Megyei Szlovák Önkor­mányzat elnöke tartja. A kitün­tetések átadása után művésze­ti műsorra kerül sor. Szent magyarság - Magyar Szentek A múlt hétvégén nyi­tották meg azt a kiállítást, ame­lyet a Rétsági Egyházközség és az alakuló Mindszenty Baráti Társaság szervezett meg. A Mindszenty József bíboros, her­cegprímás jelmondata, vagyis a „Pannónia Sacra” ihletette, Bajcsy Lajos esperes által elké­szített „Szent magyarság - Ma­gyar Szentek” című kép, a rét­sági római katolikus templom­ban tekinthető meg. Hétvégi olvasmányok, avagy Kultúra szombaton Nógrád megye. Lapunk Kultúra rovatá­ban ezen a hétvégén is több érdekes, szí­nes cikk jelenik meg a kulturális, művé­szeti élet területéről. November 3-án, szombaton a 4. oldalon az egyik írás a Turay Ida Színház október 30-i, „Cigány­báró” című előadásával foglalkozik. Re­cenzió keretében mutatjuk be a számos Nógrád megyei szerzőt is felvonultató Pa­lócföld című irodalmi, művészeti, közéle­ti folyóirat 2012/4-es számát. AntalJózsef salgótarjáni alkotó festményeiből és szob­raiból nyílt kiállítás a minap Baglyasalján a Baglyaskő Galériában. A megnyitóbe­szédet BobályAttila szobrászművész tar­totta. A tárlatról ugyancsak lehet olvasni a hétvégi számunkban. Továbbá taglaljuk a Nógrád Tánc- együttes nagyszerű sikerét, a minap el­nyert örökös Kiváló együttes címét. Táblaavatás hősi halottak emlékére Salgótarján. A határőrség hősi halottjainak tiszteletére avattak emléktáblákat a közelmúltban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányságon. Még dr. Mihály István rendőr dandártábornok, rendőr­ségi főtanácsos, a korábbi megyei főkapitány kezdeményezte az idén nyáron, hogy a mementókat a Balassagyarmati Határőr Igaz­gatóság egykori épületéből he­lyezzék át Salgótarjánba. Tisztelegve a határőrség hősi halottjai, Kocsis János határőr százados, Nyikos Sándor határ­őr törzsőrmester és Sipka József határőr törzsőrmester emléké­nek, Némedi Gábor rendőr ezre­des, rendőrségi főtanácsos a Nóg­rád Megyei Rendőr-főkapitány­ság megbízott vezetője avatta fel az emlékhelyet. Mások mellett a Balassagyarmati Határőr Igazga­tóság egykori igazgatói, PóderPál nyugalmazott határőr ezredes és FerencsikPál nyugalmazott dan­dártábornok is elhelyezték a megemlékezés koszorúit. APOLLÓ MOZI 15.30,17.45 LORAX színes, szmhromzalt amerikai animációs Ilim 20.00 A SÖTÉT LOVAG: Felemelkedés színes, szinkronizált amerikai angol akció krimi JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT A jegypénztár nyitva tartása: hétfőtől péntekig 12-18 óra Már kapható jegyek: November 8. Kovács Magyar András előadása és könyvbemutatója Decemberi Zorán koncertre December 19. Halász ludit koncertre SALGÓTARJÁNI IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÍS TANÁCSADÓ mOBAISITH ___ 14 .00: Pressley csoport 16.30: Ninjotso 18.30: Aerobic VÁROSI TANUSZODA nyitva tartása 06.00-21.00 óráig Szauna 18.00-21.00 á nroaramaiánló a Salgótarjáni KazmüvelMési nonprofit KA támogatásival készük TmttM programit a www.stkult.lnfo ymaiav juv/ru f ff RÍJ * RVP't» + (Folytatás az 1. oldalróL) Halottak napja. Ilyenkor jó, ha az ember a rosszat, a sértőt feledve a szépre és a jóra gondol, csendben emlékezve vissza az együtt töltött szép napokra, évekre, még, ha ezt jobbára már a múlt palástoló köde fedi is el. Halottak napja. Családtagjaink, eleink, őseink emléknapja. Költőnk szavaiból idézve: „Hol­tak napján ébred a múlt, feltámad sok régi emlék, az elmúlás leple fosz­lik, hisz ők velünk éltek nemrég!” Röviden erről az ünnepről: Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a bencések hatására. A katolikusok november 2-án tart­ják, Mindenszentek napját követő­en. Az ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katoli­kusok között is. Ünneplése sok ke­resztény országban elterjedt a pro­testánsok közt is és ünnepük az anglikánok is. Az ortodox keresz­ténység naptárában több halottak napja is szerepel. Az ünnep már az ókori Rómában is létezett. A katoli­kus egyházban először 998-ban ün­nepelték meg, és az ünnep kimon­dott törekvése azóta is az, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, megemlékezzünk valamennyi el­hunytról, akit szerettünk, akire em­lékezünk, aki hiányzik. Viszont míg a halottak napja a keresztény tanítás szerint melan­kolikus szomorúsággal társul, a természeti népek másként, talán praktikusabban értelmezik a túl­világot, amikor nem csak a bánat, hanem a némi vidámság is kíséri a régiek emlékét. Tehát az egysze­rűbb, vagy egyszerűbbnek hitt ter­mészeti népek az életmódjukból fakadóan ember közelibb materia­lizmussal viselkednek a halál gon­dolatával. A halálban ők sem az el­múlás általi megsemmisülést, ha­nem ők is egy másik szintre, má­sik életbe való továbblépést látnak. Itt szólnék röviden arról is, amikor valaki nem egy em­bert veszít el, hanem szere­tett állattársát. Gondoljanak a 12 éves gyermekre, akinek részben nevelője a vele egy idős állat, vagy az idős emberre, akinek hűséges és egyetlen őszin­te barátja a kutya. De az állat életciklusa természe­ténél fogva rövidebb, így óhatat­lan az állatnak, az emberi életen belül bekövetkező pusztulása, ho­lott az emberek a kutyájukat sok­szor családtagként szeretik, és gyászolják meg. Ebben az esetben tudatosan nem használtam a „ha­lál” kifejezést, mivel az kizárólag az emberre vonatkozó fogalom. Egy újság lapjain mindenesetre. A halál gondolatköre megfog­hatatlan és az élők által meg nem tapasztalható dolog, ami renge­teg töprengésre ad okot. Miszti­kus feltevéseken kívül még nem bizonyított, hogy mint élmény, milyen volt, amíg nem éltünk, és milyen lesz, amikor már nem le­szünk az élők sorában. Emlékezzünk Rájuk, akik már nincsenek, márpedig ők sokan vannak. Érdekes adat, hogy Föl­dünk mostani lakossága már kö­rülbelül annyi, mint az eddig meghaltak összessége. Tehát em­lékezzünk rájuk, gondolkodjunk a tetteiken, azok okán, eredmé­nyein, tanulságain. Addig is gyújtsunk gyertyát ér­tük, és azokért is, akikért más már nem gyújt! Gondoljuk rájuk szeretettel és megérdemelt tisztelettel, hiszen a Halottak napja: „visszapillantó tükör, vizsgája szemnek, ember­ségnek, ...mindnyájan fehér bá­rányok vagyunk, virágot hintünk az útra, fejünkre hamut, miköz­ben őket ünnepeljük, ...hisz nin­csen visszaút....” Békés ünnepet kívánok mind­nyájuknak! Manga János búcsúztató szónok Halottak napjára JEGYZET Szeriográdi Ferenc A bennünk élő csoda Az élet egyszeri és megismételhetetlen. Az élet csodála- i tos, de csak akkor, ha megtanulunk csodálatosan élni, fel- : fedezzük azt a csodát, ami bennünk lakik. Mi ez a csoda? j Maga az élet a sokszínűségével A munkánk, szorgalmunk, ) kitartásunk; hitünk; az a képesség, amely a legkritiku- : f sabb percekben is erőt ad; azaz adottság, hogy örülni tu- \ \ dunk az élet apró sikereinek; az a felismerés, hogy nem hor- \ \ dunk magunkban gyűlöletet, mert az megmérgezi életűn- j két, szétrombolja emberi kapcsolatunkat; ha tudjuk, hogy \ l emberek vagyunk és másokat is emberszámbaveszünk; ha j : tisztában vagyunk azzal, hogy az igazi öröm másoknak is \ örömet szerezni; ha a legnehezebb percekben is megtud- I juk őrizni emberi méltóságunkat Ilyenek vagyunk? Vagy egészen mások? Rohanunk, úgy gondoljuk, hogy teljes jó szándékkal ül- : dözzük az életet, és közben nem jut időnk a legközelebbi hoz­zátartozóinkra, ismerőseinkről már nem is szólva. Minder­re akkor döbbenünk rá, amikor már késő. Nagyon késő. Tu­dunk örülni mások sikerének? Dühöngünk, miért velünk történt mind ez meg, és ha már megtörtént, másokkal mi- i ért nem. Nemrégiben egy testi fogyatékos emberrel beszél- \ gettem, nem kesergett, nem szidott senkit, nem ágálta sor- \ sa ellen. Csodáltam az akaraterejét, ami tetteit motiválta, j az életbe vetett hitét, optimizmusát, azt, amilyen szeretettel ; beszélt környezetéről, másokról Tanulni lehetett tőle. Tanulni. Eszembe jut az iskola, ahol ki-ki kevesebb vagy \ több évet tölt el. Több mindent megtanul, bővül a tudása, j látóköre, fejlődik készsége, képessége. Vajon megtanulja, hogyan tudja felfedezni önmagában azt a csodát, ahogyan j élni kellene és élni érdemes? Tudom, vannak pedagógu- | sok, akik az oktatás mellett nagy súlyt fektetnek a neve- j lésre, minden elismerésem az övéké, de azt is látom, az í élet bizonyítja, hogy ez nem elég, ennél több kell. A szülők sok-sok különórára és egyéb, a gyermekük \ számára szervezett foglalkozások mellett megtanítják-e \ őket, úgy élni, hogy legyen önismeretük, kialakuljon i bennük az a képesség, hogy felfedezzék önmaguk szá­mára az élet igazi értelmét? Tudják, hogyan kell böl- \ csen, okosan élni, hiszen csak egy életünk van? Kérdések sokasága, amelyre keressük a választ Optimis­ta, bizakodó ember vagyok, abban reménykedem, eljön az ; az idő, amely megnyugtató választ ad a kérdésekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom