Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-30 / 252. szám
BELPOLITIKA Tízmilliárdos alap Budapest Az MSZP tízmilli- árd forintos pénzügyi alap létrehozását javasolja az otthoni fagyhalálok megelőzéséért. Lukács Zoltán, a szocialisták frakcióvezető-helyettese elmondta: két és fél év alatt megháromszorozódott azoknak a díjhátralékosoknak a száma, akik kiszorultak az áram-, a gázvagy a távhőellátásból, így az idei télen tízezreket fenyeget az otthoni fagyhalál. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi két és fél évben történt csaknem ezer, kihűlés miatti haláleset fele hitetlen szobákban következett be. Az MSZP ezért törvény- javaslatot terjeszt elő az otthoni fagyhalálok megelőzését célzó pénzügyi alap létrehozására. Az alap a terveik szerint novembertől februárig 20-50 ezer forintos támogatást nyújtana a védendő fogyasztóknak, illetve azoknak, akiknek az otthonát kikapcsolták a villamosenergia- vagy a földgázellátásból. Az alapot abból a tízmilliárd forintból hoznák létre, amelyet a kormány 2011. január 1-je óta a szénipar szerkezetátalakítási támogatása címén szedett be. Lukács Zoltán elmondta, hogy a pénz felhasználatlan, mivel annak kifizetéséhez az Európai Bizottság jóváhagyására lenne szükség, de ez máig nem érkezett meg. Emellett adományokkal bárki támogathatná az alapot Az MSZP azt is javasolja, hogy az eddig az áramdíjjal fizetett szerkezetátalakítási támogatás az Európai Unió felhasználást engedélyező döntéséig szűnjön meg, így minden fogyasztónak kevesebbet kellene fizetnie a villamos energiáért. Befektetések és növekedés AmCham HUNGARY American Chamber of Commerce in Hungary Budapest A jövőben a befektetésekre és a gazdasági növekedés beindítására koncentrál a magyar gazdaságpolitika - mondta Matolcsy György a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a növekedést a stabil költségvetési és politikai helyzet alapozza meg. A következő évek gazdasági növekedés szempontjából perspektivikus területei között Matolcsy György az autóipart, az elektronikai, a zöld és az egészségipart, az innovatív iparágakat, a szolgáltatásokat, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, a logisztikát, a bionikát, a kreatív gazdaságot, valamint a turizmust említette. Hozzáfűzte: a 2014 és 2020 közötti nemzeti fejlesztési programokat is ezen területekre fogják összpontosítani. Matolcsy György kifejtette: a kormány, 2010-es hivatalba lépése óta öt területen ért el áttörést: konszolidálta a költségvetést, megkezdte az államadósság csökkentését, nőtt a munkahelyek száma - amely a közmunkának is köszönhető -, a munkanélküliségi ráta pedig csökkent. A kormány elérte azt is, hogy a folyó fizetési mérleg pozitív tarto- mánybá került - mondta a miniszter. Szólt arról is, hogy államadósság csökkentéséhez és az új munkahelyek létrehozásához a kabinet nemcsak megszokott, hanem szokatlan, újszerű eszközöket is használt. Matolcsy György szerint a következő években ezeket az újszerű intézkedéseket az Európai Unió több országában alkalmazni fogják. Hangsúlyozta, hogy mindezen lépések közepette, a teljes konszolidációs folyamat során sikerült megtartani az ország politikai stabilitását, ez pedig különösen az unortodox lépéseknek köszönhető. Az intézkedések ugyanakkor a gazdaság egyes szereplőinek, például az energia és telekommunikációs szektornak nagy terhet jelentettek - ismerte el a miniszter. Elmondta, hogy a magyar gazdaság egyik problémája, hogy a befektetési ráta sokkal alacsonyabb, mint néhány más közép-európai országban; ez elfogadhatatlan, ugyanakkor a befektetési szerkezet mögé nézve az látható, hogy a feldolgozóipari beruházások ismét a válság előtti szinten vannak. A gazdasági növekedés terén pedig a miniszter szerint fordulat jöhet a következő években, mivel a kormány a pénzügyi konszolidáció lezárása után immár a növekedés beindítására Koncentrálhat. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: Magyarország mindhárom világgazdasági központtal - Ázsia, Európa, Észak-Amerika - szerves kapcsolatban áll. Az Európai Unió (EU) kulcspiacainak elérhetősége szempontjából Magyarország kedvező helyzetben van, és az ország azt szeretné, ha Közép-Európa lenne az EU gazdasági motorja - emelte ki a tárcavezető. Matolcsy György a magyar gazdaságpolitikáról szólva elmondta, hogy továbbra is cél a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása; ezt a strukturális reformok is segítik majd, emellett a kormány teljes foglalkoztatottságot szeretne elérni, amelyből a versenyszféra és a közfoglalkoztatás is kiveszi majd a részét. Az adórendszerről azt mondta: a kormány tervei szerint néhány, fogyasztást terhelő adót növelnek, miközben a jövedelmet terhelő adókat mérséklik. Az államadósság csökkentésével több pénz jut befektetésekre, és a befektetőbarát üzleti környezet kialakítására, ezenkívül a kormány azt várja, hogy az idei második félévben bekövetkezett áttörés után tovább folytatódik a következő években a magyar CDS-felárak csökkenése - ismertette Matolcsytlyörgy. Adósságátvállalás Budapest November 7-ei ülésén kerül a kormány elé az önkormányzati adósságállomány egy részének állami átvállalását tartalmazó előterjesztés. Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton jelentette be, hogy 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Nem 600 milliárd forintról van szó, hanem 600 milliárdnyi adósságról. Ennek az ösz- szegnek egyrészt az éves törlesztőrészlete ennél jóval kevesebb, másrészt az átvállalás semmilyen változást nem okoz sem az államháztartási hiányban, sem az államadósságban, mert azokba eddig is beleszámolták az önkormányzatok adósságát. Az adósságátvétellel kedvezőbb tárgyalási pozícióba kerül az érintett pénzintézeteknél az állam. Vizsgálják Már vizsgálja az Európai Bizottság a magyar Országgyűlés által elfogadott szerencsejáték törvény módosítását; a nyerőgépek azonnali betiltásáról szóló anyagokat már be is kérte a kormánytól - közölte hétfőn a Magyar Szerencse- játék Szövetséggel (MSZSZ). Az MSZSZ-t erről az Európai Pénznyerő automatákat Üzemeltetők Szövetsége (EUROMAT) tájékoztatta, amelynek a magyar szövetség is tagja. Az MSZSZ kiemeli, hogy az Európai Bizott- •ságnál külön is panasszal élt, amelyet a bizottság ugyancsak befogadott A díjhirdetési liberalizáció erősíti a szolgáltatási versenyt szolgáltatás Felértékelődik a választott, saját biztosító szerepe - állítja Ilics László, a Generali vezérigazgató-helyettese- A díjhirdetés liberalizációjával a biztosítók évente akár többször is hirdethetnek díjat. Hogyan hat majd ez a piacra, és érződik-e a hatása már az idei kampányban?- Már tavaly évvégén is, de az idén még inkább megfigyelhető az, hogy a biztosítók a kötelező mellé egyre több olyan kiegészítő biztosítást kínálnak, ami nem a harmadik félnek, azaz egy ismeretlen autósnak, hanem magának a szerződőnek szolgáltat. Erre a liberalizáció még több lehetőséget ad majd, hiszen év közben is állandósul a verseny: a biztosítók folyamatosan fejlesztik a kiegészítő szolgáltatásaikat, ennek pedig egyértelműen az ügyfelek a nyertesei. Úgy látom egyébként, egyre inkább megdőlni látszik az a szemlélet az autósok részén)!, hogy a kötelezőnek csak az ára számít, mert nem nekik szolgáltat. Ez ma már nem így van, mindezt a nemrég elkészült kutatásunk is alátámasztotta: csupán a megkérdezett autósok 11,4 százaléka mondta, hogy kizárólag az ár alapján dönt. Mindez érthető is, hiszen a potenciális károkozó a kötelezővel együtt a maga számára is számos szolgáltatást választhat. Határozottan az a véleményem, az árverseny mellé egyre inkább belép a szolgáltatási verseny, ami egy egészségesebb, érték alapú, tudatos biztosításválasztást tesz lehetővé. Ilics László, vezérigazgató-helyettes- Az, hogy a kötelező a saját ügyfélnek is szolgáltat, Európában igen elterjedt, legutóbbi hírek szerint januártól Romániában is bevezetik például a direkt kárrendezés törvényi lehetőségét. Hogy látja, erre nálunk is sor kerülhet?- Remélhetőleg igen, hiszen ez minden érintettnek érdeke lenne. A direkt kárrendezés azt jelenti, hogy az ütközésben vétlen fél is a saját választott biztosítójával rendeztetheti a kárát, függetlenül attól, a károkozónak kinél van a kötelezője, a biztosítók pedig utóbb átalánydíjak alapján számolnak el egymással. A Generali jelenleg is nyújt úgynevezett aktív kárrendezést, vagyis azon, az ütközésben vétlen autósok számára, akiknek a kötelezője és a cascója is nálunk van, kérésükre mi magunk rendezzük a kárt, majd utólag elszámolunk a károkozó kötelező biztosítójával. Ez a gyors anyagi kártalanítás mellett kényelmes ügyintézést nyújt, és mindezt olyan biztosítóval, akiben az ügyfél megbízik, hiszen maga választotta azt a szolgáltatásai alapján. így az autósok érdekeltté válnak abban, hogy a legjobb szolgáltatást válasszák maguknak, és nem „zsákbamacska”, hogy baj esetén ki és hogyan rendezi majd a kárát. Meggyőződésem, hogy a d íjh i rdetés liberalizációja és a saját ügyfélnek szolgáltató kiegészítők térnyerése az első lépés azon az úton, ami elvezethet a direkt kárrendezéshez, természetesen a kellő törvényi szabályozás mellett. A Generali erre készen áll.- Európában számos országban- például Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban - a törvények már lehetővé teszik a direkt kárrendezést. Mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban, és vajon mű- ködhet-e ez hazánkban is?- Az európai mentalitás és kultúra .sajátja, hogy döntési szabadságot ad polgárainak többek között annak megválasztásában, hogy melyik biztosító rendezze a kárát, ha vétlenül ütközik autóstársával. Véleményem szerint hazánkban is kívánatos lenne, hogy nem csak a díjak, hanem a hozzájuk kötődő szolgáltatások is megmérettessenek, és az autós ez alapján dönthesse el, melyik biztosítóban bízik. Európában egyébként az autósok egyre inkább egy csomagban kötnek gépjármű biztosítást: Spanyolországban például már alig adnak el önállóan kötelező biztosítást, míg a legtöbb országban a kötelezők több mint felét olyan kiegészítő biztosítással adják el, ami a szerződő léinek nyújt szolgáltatást.- Magyarországon továbbra is a régióban a legalacsonyabbak a kötelező díjak. Ön szerint ez a tendencia milyen irányt vesz a jövőben, és az árverseny mellett mennyire tud teret nyerni egy szolgáltatási verseny is a biztosítók között? További lényegi árcsökkentés racionális megfontolások alapján már nem tehető. Ugyanakkor úgy látom, hogy éppen a relatíve alacsony kötelező díjak miatt egyre több autósnak lehet jó megoldás, ha a kötelezője mellé párezer forintért olyan kiegészítőket is vásárol, ami ütközés esetén neki szolgáltat. Ha valaki magának választ biztosítást, tapasztalatunk szerint az ár mellett a szolgáltatás tartalmát is alaposan megnézi, ráadásul egy i lyen döntésben az ügyfelek még inkább támaszkodnak a személyes tanácsadóra. Ezzel tehát felértékelődik a választott, saját biztosító szerepe, és előtérbe kerül a biztosítóba vetett bízatom, annak megbízhatósága és elérhetősége. Optimista vagyok, mert a Generálinak jó esélyei vannak egy szolgáltatás alapú versenyben, hiszen am i kor fontos a mi nőség, a biztosító rendre a legjobbak között van. Ebben a Generáli már bizonyított: akinek már volt tapasztalata velünk, szívesen választja biztosítónkat: a tavalyi kampányidőszakban például az új autóbiztosítások 65 százalékát meglevő ügyfeleink számára kötöttük. Az ügyfeleink értékelik, hogy több évtizedes tapasztalatunknak és nemzetközi hátterünknek köszönhetően az élen járunk a termékfejlesztésben és az innovációban, hogy újabb és újabb személyre szabott szolgáltatásokkal adjunk választ a változó ügyfél igényekre. A cikk megjelenését a Generali Biztosító támogatta GENERÁLI Biztosító
