Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-24 / 247. szám
Egymást lövik Róma Tragédiák sorozatával indult a mostani olaszországi vadászszezon: szeptember elseje óta tizenhárom ember halt meg, harminchármán pedig megsebesültek - mindegyiküket vadász találta el. Az Enpa állatvédő szervezet a belügyminisztériumhoz fordult, részben a vadászok érdekében, s a vadászok szigorúbb ellenőrzését szorgalmazta. A szervezet szerint évente egyszer fizikaipszichikai vizsgálatnak kell alávetni őket a tragédiák elkerülése érdekében. Meg kell akadályozni, hogy fegyvert szórakozásból viselő vadászok lepjék el a vidéket. A szervezet szerint vannak olyan térségek, ahol már házaikból sem mernek kimozdulni a lakók az egyre gyakoribb súlyos, vagy halálos balesetek miatt. Tömegkatasztrófának nevezte az alig két hónapja indult idényt a vadászat áldozatait képviselő szövetség is arra emlékeztetve, hogy az ál-, dozatok között vadászok és nem vadászok is vannak. Az utóbbi hetek áldozatai között volt egy udvaron játszó nyolc éves kisfiú, akit egy eltévedt golyó talált el. De vadászgolyó talált el egy kerékpárost és egy erdőben gombászó férfit is, akit vaddisznónak hittek. Gyakori, hogy a vadászok egymást találják el, vagy a vadász fegyvertisztítás közben saját magát. A halálos balesetek gyakoriságát a Coldiretti agrártermelői szervezet az olasz vadásztársadalom előrehaladott életkorával magyarázta. A vadászok többsége ugyan1 is 68-75 év közötti. Következetlenség a határozatlanság ellen Mitt Romney, a kihívó és Barack Obama ezúttal a külpolitikai kérdésekről vitázott Washington. Barack Obama következetlenséggel vádolta republikánus kihívóját, Mitt Romneyt, aki viszont határozatlannak állította be a Fehér Ház jelenlegi lakóját hétfőn, az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó televíziós vitájában, amelynek fő témája a külpolitika volt. A vita során, amelyet a CBS szerint 53:23 százalék, a CNN szerint pedig 48:40 százalék arányban Obama nyert meg, a felek olykor most is egymás szavába vágtak és kétségbe vonták egymás állítását, de a polémia hevessége jóval alatta maradt a már-már a durvaság határát súroló második szópárbajnak. A vitapartnerek a másfél órás polémia során ugyanakkor a globális problémákról többször is a bel-és a gazdaságpolitikára terelték a szót. Obama felrótta riválisának, hogy a közelmúltban nem az al-Kaidát, hanem Oroszországot nevezte az Amerikát fenyegető első számú veszélynek és hogy az irakitól az afganisztáni kivonulásig egy sor kérdésben folyamatosan változtatja az álláspontját. Romney pedig a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikáját hibáztatta Amerika presztízscsökkenéséért, Obama határozatlanságát pedig azért, hogy a kezdetben biztató közel-keleti változások az iszlamista szélsőségesek befolyása alatt negatív irányba fordultak. Noha Romney kétszer is megpróbált rápirítani vitapartnerére azzal, hogy az ő személyes támadása nem visz közelebb a világpolitikai problémák megoldásához, Obamának sikerült bevinnie két tiszta ütést azzal, hogy'a valóságtól elrugaszko- dottnak állította be a riválisát. Először arra hívta fel a republikánus elnökjelölt figyelmét, hogy a hidegháborúnak immár 20 éve vége és így fordult hozzá: - De ön, kormányzó úr, amikor a külpolitikáról esik szó, úgy tűnik, hogy a külpolitikáját az 1980-as évekből akarja importálni, csakúgy mint a szociális politikáját az •1950-es, a gazdaságpolitikáját pedig az 1920-as évekből. Másodszor akkor ért el találatot az elnök, amikor Romney azzal érvelt, hogy az amerikai hadiflotta kisebb, mint amilyen a 1917- ben volt; Obama kijelentette, hogy az amerikai haderőnek hasonlóképpen kevesebb lóra és szuronyra van szüksége, mint korábban. Romney - Obama legnagyobb sikerére, Oszama bin Laden likvidálására utalva - azzal próbált meg ellenfele fölé nőni, hogy kijelentette: a közel-keleti válság kezelésére világos stratégiára van szükség, mert, mint mondta „nem tudjuk üléssel megnyitni magunknak a kiutat ebből a zűrzavarból”. Az elnök azt hangoztatta, hogy ezt a stratégiát a jelenlegi kormány a partneri kapcsolatok építésével, a demokratikus erők támogatásával és szélsőséges erők elleni fellépéssel már rég megmutatta. A republikártus kihívó bírálói várakozásaira rácáfolva nem héjaként mutatkozott és nem sürgetett azonnali katonai fellépést sem Szíria, sem Irán esetében, és azt hangoztatta, hogy célja a béke és a biztonság megteremtése, aminek alapja az amerikai gazdaság és a hadsereg ereje. Obama azt igyekezett bebizonyítani, hogy riválisa, noha nála hangosabban próbálja hangoztatni az amerikai érdekek védelmének és az ország ellenfeleivel szembeni fellépésnek a szükségességét, a külpolitikában voltaképpen semmit sem csinálna másképp, mint a jelenlegi kurzus. A két politikus nem értett egyet abban, hogy Amerika számára mi jelenti a legnagyobb jövőbeni fenyegetést. Obama az iszlamista szélsőségesek terrorizmusát, Romney pedig a nukleáris fegyverekkel rendelkező Iránt nevezte meg fő ellenségként. Ugyanakkor, kisebb hangsúlykülönbségekkel ugyan, de mindkét politikus kijelentette, hogy az amerikai csapatokat 2014-ben kivonná Afganisztánból, hogy egy iráni támadás esetén Izrael segítségére sietne és hogy megakadályozná Teheránt a nukleáris fegyverhez jutásban. Egyetértettek abban is, hogy folytatni kell a terroristák elleni dróntámadásokat. Romney külpolitikai programjában újdonság volt, hogy kijelentette: a holokauszt megkérdőjelezése miatt, a népirtás elleni ENSZ-konvenció alapján vádat kell emelni Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ellen. Obama az Egyesült Államok jelenlegi nehézségeiért az előző, republikánus kormányzat felelőtlen és meggondolatlan külés gazdaságpolitikáját okolta, Romney pedig ellenfele kormányzását. Kína ügyében Romney ismét azzal fenyegetőzött, hogy Pekinget valutamanipulátornak foglya bélyegezni, Obama pedig azt hangoztatta, hogy több eljárást indított és nyert meg az ázsiai nagyhatalom ellen, mint az előző két kormány együttvéve. A republikánus elnökjelölt megismételte, hogy 12 millió új munkahelyet kíván teremteni, Obama pedig azt, hogy ellenfele a tíz év alatt ötezer milliárdos adócsökkentéssel és a hadsereg büdzséjének senki által nem kért kétezer milliárdos növelésével tovább súlyosbítaná Amerika eladósodottságát. Az elnök szerint az oktatás és az alapkutatás támogatásának Romney által tervezett csökkentése visszavetné Amerika versenyképességét. HIRDETÉS Mozgásban az üzlet Azt gondolhatnánk, hogy egy hentes holt nincs kitéve a válság okozta veszélyeknek, azonban az emberek mára inkább a tömegárut részesítik előnyben. Mégis, hogyan tartható életben egy húsbolt? Lesték István 18 éve működteti családi vállalkozási] húsboltját a XXII. kerületben. Boltja működését nagyban nehezíti, hogy két nagy multi hipermarket és egy piac között található a húsbolt. Ettől függetlenül, mondhatni az árral szemben úszva a 18 éve működő vállalkozás a mai napig sikeresnek mondható. „Próbálunk emberbarátiak maradni. Csak minőségi termékeket árulni és nem bármi áron. Törődünk a vevőkkel, bár ez inkább pszichológiai munka, de szeretik, ha meghallgatják gondjaikat, bánatukat, ezért is megtisztelnek a vásárlásukkal.” A gazdasági világválság szele természetesen a húsboltot is elérte, melynek eredményeként jelentősen visszaesett a bolt forgalma. „Az emberek inkább az olcsó, igénytelen tucat árut keresik. Nem a minőségi, hanem a mennyiségi vásárlás került előtérbe, mindegy milyen, csak olcsó legyen.” - meséli a tulajdonos. A forgalom visz- szaesése miatt több megszorítást is kellett eszközölnie a vállalkozásnak. Sajnos első lépésként meg kellett válniuk alkalmazottjuktól, majd a közüzemi számlákat vizsgálták át. Az áttekintéseknek köszönhetően a telefon és internet számlákon is tudtak spórolni. Az eddigi energiaszolgáltatójukkal is felmondták a szerződésüket és a kedvezőbb feltételeket és árakat kínáló E.ON Energiaszolgáltató Kft-vel kötöttek szerződést, melynek eredményeként éves szinten egy egész havi villanyszámlát tudnak megspórolni. A tulajdonos tudja, hogy a megspórolt összegeket érdemesebb visszaforgatnia a vállalkozásba, ezért próbálják az igényeknek megfelelően bővíteni az árukínálatot, továbbra is a minőségre törekedve. Illetve befektettek egy „mozgó húsboltba” is. „Vásároltunk egy mozgó húsboltot, hiszen ha a vevők nem jönnek be hozzánk, nekünk kell elmenni hozzájuk. Még idegen a mozgó árusítás nálunk, de az idősek körében egyre népszerűbb. Ezzel az újítással reméljük, hogy hosszútávon sikereket könyvelhetünk el.”- mondta Lesták István. A vállalkozás jelenleg stabilan áll, csak éppen egy helyben, de Lesták úr úgy gondolja, hogy ez a kivárás időszaka. Energiát adunk a sikerbe*. www.u/letiene rgia.hu Budapestet is érinti a Depeche Mode 2013 tavaszán kezdődő világkörüli turnéja: az elektronikus zenét játszó világhírű brit csapat május 21-én ad koncertet a Puskás Ferenc Stadionban. Dave Gahan, Martin Gore és Andy Fletcher 25 európai országban összesen 34 koncertet ad jövőre, az előzetes becslések szerint mintegy 1,5 millió néző előtt. A turné május 7- én Tel-Avivban kezdődik, május 21-én játszik a Depeche Mode a Puskás Ferenc Stadionban, az utolsó európai állomás július 29-én Minszk. Ezt követően a koncertsorozat Észak-Amerikában folytatódik. Az európai turné során a Depeche Mode fellép a berlini Olimpiai Stadionban, a párizsi Stade de France-ban, a moszkvai Lokomotiv Stadionban és a római Olimpiai Stadionban is. A zenekar legutóbb 2009-2010-ben turnézott, kirobbanó sikerrel: 142 koncertet adtak a világ minden táján több mint 2,5 millió néző előtt. A Depeche Mode új, sorrendben tizenharmadik stúdióalbuma 2013 áprilisában jelenik meg. A tekintélyes magyarországi rajongótáborral is rendelkező zenekar először 1985-ben járt hazánkban (a Volán-pályán lépett fel), három évvel később dupla koncertet adott a Budapest Sport- csarnokban. A Depeche Mode 1993-ban, 2001- ben, 2006-ban, 2009-ben és 2010 januárjában is játszott a magyar fővárosban. A 2013-as koncertre belépőjegyeket október 2ó-án reggel 7 órától lehet kapni. Zágráb. A megkérdezettek 64 százaléka tervezi, hogy két éven belül külföldre távozik Horvátországból - derül ki a MojPosao.net portál felméréséből, amelyet több mint ezer fő megkérdezésével készítettek. Az álláskereső portál arra volt kíváncsi, hogy hányán és mikor szándékoznak Horvátország helyett külföldön vállalni munkát. A megkérdezettek 84 százaléka válaszolta azt, hogy tervezi a külföldre távozást, 64 százalék két éven belül. A válaszadók 16 százaléka, főleg egyetemisták 2-5 éven belül akar elmenni amennyiben nem tud végzettségének megfelelő állást találni Horvátországban, 4 százalék pedig öt éven túl. A közvélemény-kutatásban részt vevő horvátok mindössze 16 százaléka nem tervezi, hogy elhagyja Horvátországot. Közülük legtöbben családi kötődéssel indokolták nemleges válaszukat, úgy vélik, hogy a rokonok közelsége biztonságérzetet ad nekik. Horvátország előrehaladott tárgyalásokat folytat európai uniós tagfelvételéről, amely akár már 2013. júniusában bekövetkezhet. t 1
