Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-24 / 247. szám

NOGRAD 2012. OKTOBER 24., SZERDA Tartást adott a forradalomnak A Bér-virágospusztai nemzeti emlékhely legmagasabb pontján, a „Kereszténység hegyén”, impozáns talapza­ton álló, csaknem három méter magas Krisztus-szo­bor mintha megáldaná a mellette elhelyezett 1956-os emlékművet - amelynek központi alakja Magyaror­szág utolsó hercegprímása, Mindszenty József bíboros -, illetve történelmünk más nagyjait, akik lejjebb, fá­ból faragott alkotásként jelennek meg. De mindazok részesülhetnek ebből az áldásból, akik belépnek a parkba, mint például a hétfői avatási ünnepségen megjelent tucatnyi egyházi méltóság és politikai sze­mélyiség, s a számos érdeklődő. A csaknem három méter magas Krisztus-szobor Schveiczer Krisztián 8ér, Marti József plébániai kor­mányzó beszédében rámutatott: sajátos üzenetet hordoz az újon­nan átadott szoborcsoport, mögöt- te-mellette a történelmi egyházak, illetve Magyarországnak a Szent Koronával ékesített lobogójával. életét feláldozta - nem csak 1956 vívmányaiért, de azért is, hogy azoknak az elnyomók­nak, akik őt eltávolították, ne legyen nyugalmuk amíg ő él. Mint egy élő felkiáltójel sugá­rozta: „nem biztos, hogy a tié­tek lesz az utolsó szó”. S nem is lett az övék... egyenesen kell, hogy álljon a törzs és a lombjain ki kellene, hogy hajtson a magyar jövendő - hang­súlyozta Hegedűs Zsuzsanna. Próféták serege ostorozta a né­pet azért - hívta fel a figyelmet!). Szebik Imre nyugalmazott evan­gélikus püspök -, mert elfordul­tak az Úrtól és a törvényét nem vették komolyan. Izrael népe sok­szor fogságba kerül ezért, más­kor pedig ellehetetlenült az élete. Mert Isten örök igéje, törvénye érvényes, ellene nem lehet követ­kezmények nélkül vétkezni.- Legyen a megemlékezé­sünk tisztelet azok előtt, akik életüket áldozták, de legyen Krisztus elfogadásának és meg- vallásának az ünnepe is! - kér­te D. Szebik Imre. Harrach Péter országgyűlési képviselő, a Kereszténydemok­rata Néppárt (KDNP) frakcióve­zetője úgy fogalmazott: a szabad­ság mind az egyén, mind a nem­zet szempontjából az ember egyik legnagyobb ajándéka. A történelem során minden rend­szer igyekezett ezt megvásárol­ni, különösen a diktatúrák. Már a rómaiak is kenyérrel és cir­aránt eladósították - hangsúlyoz­ta Harrach Péter. A honatya hoz­zátette: ma a brüsszeli bürokra­ták kettős mércéje ellen is harco­lunk és ez is a szabadságunkért való küzdelmet jelenti. Saját esz­közeinkkel vívjuk az ország sza­badságharcát, és az 1956-os örök­ségből - a hősiességből, az el­szántságból és a tisztaságból - meríthetünk hozzá erőt. Az Ifjúsági Kereszténydemok­rata Szövetség alelnöke, Gaal Gergely elmondta: Mindszenty József neve hallatán először a hajlíthatatlan jellem jut az em­ber eszébe. Személye és szikla­szilárd elvhűsége egész életében útjában állt a huszadik század diktatúráinak.- Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai, s Mindszenty József igazsága az, hogy áldozatuk nem volt hiába­való. Mi, magyarok ismét képe­sek lehetünk arra, hogy a nemzet bíborosának rendíthetetlenségé- vel példát mutassunk a világnak - szögezte le Gaal Gergely. Végezetül a 2011-ben alapított magyar nemzeti emlékhelyen újonnan elhelyezett alkotások Mindszenty József bíboros szobra előtt a vendégek Az impozáns bejáratban honfoglaló vezéreink fogadják az idelátogatókat Balról Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke, Nagy Andor és Harrach Péter ország- gyűlési képviselők, Maczó László, MArti József plébániai kormányzó és Hegedűs Zsuzsanna lelkész- A magyar nép életében 1956 nem csak a diktatúra szorításá­ból való szabadulás volt, hanem amint azt pontosan Mindszenty József bíboros alak­ja hirdeti - a vallásszabadság ki­vívásának eseménye is - hang­súlyozta Marti József. Mint mondta, Magyarország utolsó hercegprímása nem lett vértanú, de a tudatosan vállalt meghurcolással és száműze­téssel tulajdonképpen az egész Hegedűs Zsuzsanna reformá­tus lelkész leszögezte: ahol Isten lelke van, ott a szabadság. Az 1956-os hősök forradalma tízpa- rancsolatosan tiszta volt. Lelke­sedni tudtak új idők tavaszán, érezték, hogy ifjonti erőink vagy idős testvéreink bölcsessége ar­ra való, hogy a világban igazság, szabadság legyen.- A magyar élet olyan, mint egy csodálatos életfa, csak meg kell találnunk újból gyökereinket, kússzál vették meg az emberek szabadságát, s lényegében ugyanezt tette a huszadik szá­zad két nagy, őrült eszméje is. Ez ellen léptek fel 1956-ban azok, akik már a saját életüket sem kímélték.- Bizonyos értelemben ma is szabadságharcot vívunk. Ma nem diktátorok, hanem a pénzvi­lág szorongatásai ellen kell küz- denünk. Az egyénnek és a nem­zetnek is, hiszen mindkettőt egy­felszentelése következett. Mint Maczó László tulajdonos elmond­ta, a négy méteres talapzaton ál­ló, csaknem három méter magas Krisztus-szobrot egy nagyköké- nyesi alkotó, Laczik Csaba készí­tette. Az 1956-os emlékművön a fakereszt az erdélyi Makkai Mi­hály, az egyéb alakok pedig De­meter István és Kottái László munkái. A gránittáblák a boldo- gi Zólyom István kézügyességét dicsérik. Felavattak egy száztíz kilogrammos harangot is, amely Gombos Lajos és fia, Gombos Fe­renc őrbottyáni műhelyében ké­szült és egy kilátóról napjában négyszer szólal majd meg.- A nemzeti emlékhelyen - március 15. és augusztus 20. után - immár október 23. is, va­gyis mindhárom nemzeti ünne­pünk megjelenik. Az 1956-os emlékművet egy olyan ember szobrával jelenítettük meg, aki fegyvert sem fogott, de tartást adott a forradalomnak. Ez az em­ber a mi szemünkben Mind­szenty József volt - mondta Maczó László. Naponta négyszer szólal meg a száztíz kilós harang « y > w J *

Next

/
Oldalképek
Tartalom