Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-18 / 243. szám
7 2012. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN ELETMOD Bécs/Salzburg. Az úgynevezett „chipsadók” bevezetése gazdasági szempontból is nagyon hasznos lehet a Világbank egészségügyi főtanácsadója szerint. Armin Fidler az ausztriai Gasteinben, az Európai Egészségügyi Fórumon nyilatkozott erről.- A jellegzetes életmód-betegségek elterjedése, mint a cukorbetegségé, a ráké, a szív- és érrendszeri betegségeké és a krónikus tüdőpanaszoké az egyes országok gazdaságára nézve máris veszedelmes méreteket ölt - mondta Fidler. Rámutatott, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) adatai szerint Európában a megbetegedések 77 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, és a halálesetek 86 százalékát ilyen betegségek okozzák. Ezeknek a betegségeknek a közvetett társadalmi költségei jóval nagyobbak, mint a közvetlen költségek, mert megrövidítik az egészséges életszakaszát, s mert r — - -- -- -- - — ---------------------------------------I Az önzés i boldoggá tesz London Az önzés boldog- j gá teszi az embert, de csak ! addig, amíg nem érez bűn- ! tudatot - állítják amerikai | kutatók. Mindezt tesszük ; annak ellenére, hogy kora ; gyermekkorunktól az ön- I zetlenségre és az altruiz- ! musra nevelnek bennün- ; két. Korábban a pszicholó- ; gia azt feltételezte, hogy az J önzés belénk kódolt vonás, ! nem tehetünk ellene. ! A Pennsylvaniai Egyetem í pszichológusai azonban ár- ; nyalták ezt a képet, szerintük j aki legtöbbször az önző utat ! választja, annak sokszor kell ! szembesülnie a bűntudattal. ■ 216 egyetemistát teszteltek, ; mindegyiküknek adtak 3 dol- I lárt. Az első csoportnak azt ! mondták, hogy adja a pénzt ! az UNICEF-nek, a második- ; nak, hogy megtarthatja, a har- ; madiknak pedig, hogy eldönt- ! heti, mihez kezd vele. A pénz- ! osztás utáni interjúkból kide- ! rült, hogy azok a hallgatók, j akik megtarthatták dollárjai- ; kát, jóval boldogabbnak érez- [ ték magukat, mint a másik ! két csoport tagjai. 1 - Amit az ember igazán j akar, az gyakran önző cseleke- ; det, ám nem teszi meg, mert ; tudja, hogy lelkiismeret-furda- ! lása támadna miatta - elem- ! zett Jonathan Berman pszicho- j lógus, a kísérlet egyik vezetője. I Hasonmásra fogyott I Loildo». Bő fél mázsát fo- ! gyotiejjjy 17 eves brit fiú, hogy ] hasonlítson Justin Bieber ka- ; nadai popsztárra, pontosab- ! ban, hogy legyen végre barát- 1 nője. A liverpooli William ■ Cookson csúcssúlya 136 kiló ; volt. Bieber közvetett hatására ! immár bő 80-at nyom, és való- ! ban megfordulnak utána a lá- 1 nyok. Cookson ugyanakkor fo■ gyókúrája kezdetén nem fede- ; zett fel semmilyen hasonlósá- ; got magán Bieberrel, csak ! azután ötlött ez a szemébe, ! hogy fogyni kezdett. Most va- ' didegenek is rendre megállít- ; ják Cooksont az utcán, mert I összetévesztik Bieberrel. ! - Körülöttem mindenki! nek volt párja, csak én vol- | tam mindig egyedül. Felhá- ; borított, hogy milyen rosszul I bánnak fiúk lányokkal, és el- ! határoztam, ha lefogyok, ! megmutatom, hogy nem j mindegyik srác viselkedik ; velük otrombán - mondta a ! „brit Bieber”. Hatszáz káposztaföldi babája van London. Hatszáz babája van egy egyedülálló férfinak Nagy-Britan- niában, mindegyik káposztafóldi. Ez a játékbabafajta az 1980-as években lett népszerű, Dán Knowlton 12 évesen vette az elsőt, 25 fontjába került. A babázó fiú mára középkorú felnőtté vált, 41 éves, és a világ egyik legbabagazdagabb férfija. Mindmáig szenvedélye a babázás, hetente több órán át öltözteti, rakosgatja, igazgatja a káposztafóldi figurákat. Anyja támogatja a hobbit, ő veszi a babaruhákat jótékonysági boltokban. A férfi lakásában három helyiséget töltenek meg a babák. Knowlton még a káposztafóldi babák szülőföldjére is ellátogatott - kétszer is. A figurák Georgia államban látják meg a napvilágot, s mára drága gyűjtemények lakói lettek. Budapest A munkahelyi stressz kezelése Magyarországon ezermilliárd forint többletkiadást okoz évente, az Európai Unióban a stressz okozta veszteség a GDP négy százalékát emészti fel - hangzott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által rendezett Munkahelyi biztonság és egészség - A megtérülő befektetés címmel rendezett konferencián. A túlzott munkahelyi stressz nem csak a munkavállalók életében okoz nehézséget, hanem negatívan hat egy-egy vállalat versenyképességére, esetleg egyes ágazati rendszerek működésére is - mondta Vadász Borbála, az MGYOSZ szakértője, az öt országot (Ausztria, Horvátország, Magyar- ország, Montenegro, Szlovénia) átfogó, EU- támogatással készített, most záródó projekt magyarországi vezetője. Túlzott munkahelyi stresszről akkor lehet beszélni, ha a munkavállaló nem tud megbirkózni a mindennapokban rá nehezedő nyomással - ismertette az MGYOSZ szakértője. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az EU-ba 23 millió dolgozó küzd ezzel a betegséggel - közölte. A túlzott munkahelyi stressz okozói között szerepelnek a teljesítheteüen szakmai elvárások, a magánéleti problémák és vezetői bánásmód hibái - sorolta a legfontosabbakat Vadász Borbála, hozzátéve, hogy a túlzott munkahelyi stressz az egyszerű dolgozóktól a csúcsmenedzserekig mindenkit érint. Az öt országot átfogó projekt feladata a figyelemfelkeltés, a tájékoztatás és aktivizálás, amelyeket a Bécsben, Budapesten és Ljubljanában rendezett konferenciák segítenek - ismertette az MGYOSZ szakértője. Janet Asherson, a Nemzetközi Munkáltatói Szervezet (IOE) tanácsadója egy példával jelezte azokat a gazdasági változásokat, amelyek a túlzott munkahelyi stressz kialakulásához vezetnek.- Egy évtizeddel ezelőtt a szociális partnerek görögországi tanácskozásán a munkavállalók képviselői mosolyogtak, amikor a túlzott munkahelyi stressz került szóba, közölve, hogy Görögországban kék az ég, mindenki nyugodt és boldog. Azóta változott a véleményük - fogalmazott az IOE brit tanácsadója. ők ezért a legjobb éveikben nem vesznek részt a termelésben - mondta Fidler. A világbanki szakértő szerint egy lehetséges megoldás lenne a probléma kezelésére a cukorra, transzzsírokra és telített zsírsavakra kivetett adó, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egyidejű támogatása mellett. Ez nemcsak az egészségügy számára teremtene forrásokat, hanem az emberek fogyasztási szokásait is befolyásolná Fidler szerint. Fontosnak nevezte az is, hogy a bevételt célhoz kötötten használják fel, hogy a fogyasztók megértsék az intézkedést. A gyártókra és a kereskedelemre az adó nyomást gyakorolna, hogy egészségesebb termékeket forgalmazzanak. Fidler idézte az Oxfordi Egyetemnek egy brit szaklapban megjelent tanulmányát, amely szerint egy 35 százalékos (34 eurócentnek megfelelő) cukoradó bevezetése után egy menzán 26 százalékkal kevesebb cukros üdítőital kelt el. Hasonló adót szednek az európai országok közül jelenleg Dániában, Finnországban, Franciaországban és Magyarországon, emellett Írországban és Nagy-Britanniában is felmerült a bevezetése. Mosógépet vesznek a japán Nobel-díjasnak Tokió. Mosógéppel ajándékozza meg a japán kormány Jamanaka Sinját, mert a tudós éppen családja mosómasináját javítgatta, amikor október 8-án telefonáltak neki, hogy Nobel- díjas lett. Az 50 éves Sinja nem háztartási gépek szerelésével érdemelte ki a tudományos kitüntetést, hanem sejtbiológiai munkásságával. Tanaka Makiko, a japán kormány tudományos és oktatási ügyekben illetékes minisztere állt elő azzal, hogy vegyen a kabinet mosógépet a tudósnak, a költségeket pedig osszák meg a 19 kormánytag között. Senki sem ellenezte a javaslatot - mondta Makiko. Hozzátette, hogy az ajándékozás előtt még meg kell vizsgálni, nincs-e jogi akadálya a dolognak. Makiko számításai szerint a japán minisztereknek fejenként 5-10 ezer jenébe (13-27 ezer forintba) kerül a dolog A Nobel-díjjal 257 millió forintnyi pénzjutalom jár. Ez Sinja esetében „csak" 128,5 millió, mivel megosztva kapta az elismerést a brit lohn B. Gurdonnel. Van azonban mit aprítania egyébként is a tejbe, mert korábban szintén kapott díjakat és azokhoz pénzt: az utóbbi két évben 200 millió forintnyit. Gazdaságilag is hasznos a chipsadó > • » » í * < Stressz: ezermilliárdos többletkiadás
