Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-13 / 239. szám
KULTÚRA 2012. OKTÓBER 13., SZOMBAT f Iróvendég itthon: Debreceni Boglárka Mostanában egyre több Palócföld-számban olvasni a nevét. A szerzőket felsorakoztató lapvégi „listáról” csupán a két legfontosabb születési adat - 1981, Salgótarján - és a szakmai titulus - író, költő - derül ki. Azt már máshonnan tudni, hogy évek óta Budapesten él, Miskolcon szerzett művészettörténész, kulturális antropológusi diplomája birtokában dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeum művészeti tárában, majd a Kassák Múzeumban. Egy ideje már szellemi szabadfoglalkozású alkotó. Eleddig két könyve - a „Bébikommandó” című novelláskötet, valamint a „Semmi mozdulat most” - Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások címmel - jelent meg. 2007-ben Kaleidoszkópdíjat kapott, 2010-ben Móricz Zsigmond ösztöndíjjal tüntették ki. Csongrády Béla Debreceni Boglárka múlt heti itthon tartózkodása is a Palócfólddel volt kapcsolatos: azért kapott meghívást, mert az utóbbi két lapszámban is szerepelt. A folyóirat 2012/3-as számában a „Város/kép" rovatban mint idevaló felkért szerző sajátos mondandóval és egyedi stílusban reagált Kovács Bodor Sándor (KBS) dokumentumfilmes, fotográfus „Modern Chirico” című, a salgótarjáni építészet témájára, a fény és árnyék viszonyára komponált képére. A legfrissebb, az idei négyes számban az „Ami marad” recenziórovatban „A Piccadilly Vénusza” címmel értekezik Angela Carter brit író - magyarul 2011- ben a Magvető Kiadónál, Bényei Tamás fordításában napvilágot látott - „Esték a cirkuszban” című regényéről. Az elszármazott - s mint kifejtette: haza mindig szívesen érkező - íróvendéggel a Palócföld főszerkesztője, Mizser Attila beszélgetett. A bemutatás után elsőként a KBS-fotó kiváltotta érzéseirőfgon- dolatairól kérdezgette a várost immár messziről szemlélő szprzőt. Debreceni Boglárka elmondta, hogy a fővárosban élve sokszor nosztalgiázik. Elképzeli: milyen lenne újra Salgótarjánban „csak úgy” sétálgatni, nézelődni, beszélgetni. Erre ugyanis a célirányos látogatások, a zaklatott, feszült rohanások alkalmával soha nincs ideje. Mikor megkapta a Palócföld felkérését, körbejárta a fotó ábrázolta múzeum, mozi és a városháza határolta környéket és - amit még soha nem tett - felmerészkedett a garzonház legfelső szintjére is. E hatások nyilván érvényesültek a végül is „Elkallódott Pinokkiók” címmel elkészült írásában. S miután fel is olvasta a tömör, szubjektív szöveget, elmondta: arra kíváncsi igazán, hogy mit mond azoknak az idősebb korú olvasóknak, akik számára a „Bányász” még művelődési házat jelentett és nem diszkót, sztriptíz bárt és pizzériát... Mint a beszélgetés is megerősítette: Debreceni Boglárka ígéretesen bontakozó karrierjében eleddig a 2010-es esztendő volt ha nem is a legtermékenyebb, de feltétlenül a legsikeresebb. A Fiatal írók Szövetsége ekkor adta ki a „Bébikommandó”-t és ugyanekkor - Mikszáth Kálmán halálának századik évfordulója tiszteletére - jelentette meg a Petőfi Irodalmi Múzeum a „Semmi mozdulat most” címff kolnyvSTAz előbbi novelláiban is fellelhető Salgótarján, mint ahogyan a Mikszáth-kötetre is a nógrádi vonatkozások miatta kapta a megbízást. Sőt a megjelenés előtt álló - arra váró - harmadik könyve, a „Belső tó” című regénye is, - amely egy tizenA Salgótarjánból elszármazott szerző olvasott is fel saját könyvéből. Jobbra Mizser Attila, a Palócföld főszerkesztője. hét éves öngyilkosjelölt leány kálváriáját mondja el, a depresszió, az előítéletek, tévhitek problémakörét járja körül - tele van helyi és környékbeli utalásokkal s a kényszerű gyógyszerszedés okozta személyes motivációkkal is.-Nehéz megfogalmazni, hogy számomra mit adott a város. Mostanában kezdek oda eljutni, hogy őszintén szembenézzek önmagommal, a családi hátteremmel, a paraszti és munkás környezettel s felfedjem"', titkaimat” s több évszázados, történelmi tradíciójú településeken élnek vagy azokról kerültek a fővárosba. Pedig Salgótarjánnak is vannak hagyományai, jellegzetességei, de puritánabbak, szikárabbak és nem egyetlen jelentős eseményre vagy égy kastélyépület okozta élményre fűződnek fel. A város szellemisége akarva-akaratlanul beépült a személyiségembe, építkezem belőle. Most már hozzám tartoznak a táj- szavak is, amelyeket sokáig nem hasz- i. Annak idején szerettein volna itt- mondta Debreceni Boglárka Mizser At- .^iradni, d&nem adódott számomra, tila kérdésére válaszolva. végzettségemnek, érdeklődési körömnek- A gyökereket nem lehet kitépni, elvágni. A gondolkodásom, életvezetésem nem olyan mint egy úgynevezett „echte” pestinek, de különbözik azokétól is, akik megfelelő munkalehetőség. Összességében nem bántam meg, hogy Budapestre költöztem, törekszem ott jól érezni magam, ahol vagyok. Arra a kérdésre, hogy melyik műfaj, tevékenységi forma - próza, vers, tanulmány, kritika vagy éppen a kiállításrendezés, -megnyitás - áll legközelebb hozzá, Debreceni Boglárka az válaszolta, hogy mindezek kiegészítik egymást, de talán mégis a szépirodalom az igazi, a legfontosabb. Mizser Attila azt is firtatta, hogy milyen - bár saját tapasztalatai is vannak - úgynevezett „szabadúszónak” lenni. - Nem Tkönnyű - jött a-válasz - de azért árnyaltabb a helyzptvA levesebb kötöttség 'következtében könnyebb beosztani, strukturálni az elfoglaltságokat s olyasmire - mint például egy autista alapítvánnyal való foglalkozás - is jobban jut idő... Azt csinálja, amit szeret Október első hetében a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetben - csakúgy mint számos más hasonló intézményében szerte az országban, megyében - őszi könyvtári napokat rendeztek „Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve 2012” jegyében. A sokoldalú gazdag program arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyvtáraknak milyen szerepük lehet a tartalmas időskorra való felkészülésben és azt is bizonyította, hogy az idős emberek jó része az előrehaladott életkoruk ellenére - sőt, a több szabadidejük birtokában annál inkább - sikerrel gyümölcsöztetik a bennük rejlő kreativitást, alkotókészséget. E gondolat jegyében köszöntötte a minap a könyvár igazgatója, Molnár Éva mindazokat, akik nagy számban megjelentek Varró JánosnéMarton Margit képzőművészeti kiállításának megnyitóünnepségén az intézmény Bóna Kovács Károly Galériájában. Mint Losonczy Ildikó grafikusművész által is ismertetett biográfiai adatokból kiderült: a már régen és széles körben Babaként, Baba néniként ismert alkotó eredetileg - kézügyességének köszönhetően - cukrászmesternek tanult, majd éveken át különböző profilú kereskedelmi egységben volt üzletvezető. Az aktív munkától való egészségügyi okok miatti kényszerű visszavonulása után - leánya kérésnek engedve - egy Monet-nape tár egyik képének a lemásolásával indult életének új szakasza, amely jó tíz éve tart. Ahogyan mondani szokta, azt csinálja, amit szeret, s ennek az eredményét megannyi csoportos és egyéni tárlaton mutatta már be. Több művészeti társulatnak, önképzőkörnek tagja, rendszeresen részt vesz művészeti jellegű előadásokon, továbbképzéseken. Losonczy Ildikó - aki válogatta is a kiállításra került festményeket és akinek szakkörét Varróné Marton Baba gyakran látogatja - megnyitóbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a képek az önkifejezés felszínre került bizonyítékai. Külön is elemezte azokat a főként absztrakt alkotásokat, amelyek reprodukciók másolataiként, de végül is átdolgozott formában készültek. A kiállítás tematikája azonban ennél jóval változatosabb. Találni a falakon csendéleteket, természeti témájú (Türkiz váza, Növényi kibontakozások, Vegyes csokor) képeket s az olajfestményeken megjelennek közeli (Salgói bányató, Kazári tufa, Szentkút, Hollókői vár) és távolabbi (Velence I-II., Görög partok) helyszínek kiváltotta élmények is. Mintegy külön képcsoportként értelmezhetők azok a művek (A csend tükre, A nyugalom tükre, Út a nyugalomhoz) amelyek - mint a címük is mutatja - elmélyülésre, meditációra inspirálnak. A megnyitóünnepség hangulatát nagy mértékben emelte Tóth János Gyuláné Deák Éva - a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének elnöke - versmondása. A kiállítás vendégkönyvébe hamar kerültek elismerő bejegyzések. Az egyikben GálnéHorváth Mária alábbi találó sorai olvashatók: „Néha látni kell a szépséget ahhoz, hogy tudjuk milyen is valójában. ” Varróné Marton Baba tárlata október 27-ig látogatható a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet Bóna Kovács Károly Galériájában. Cs.B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Sikerült megoldanom Pétiké fegyelmezését "Szerencsés nyertesünk: Akácz Béláné, 3078 Bátonyterenye, Makarenko út 24. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. október 18-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Kassai sor 6.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.