Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-29 / 227. szám
HITE jET A váci egyházmegye melléklete II. évfolyam 9. szám 2012. szeptember 29. Megjelenik minden hónap utolsó szombatján Szerkeszti: Magyar Bertalan Nem levegőben nem fényben nem anyagban hanem csak ott volt a templomhajó kapujában. Nem láttam, nem hallottam, semmilyen formában nem kommunikált velem: egyszerűen megéreztem. Hatalmas erő, jóindulat, személyes, nekem szóló barátság: ennyi Meg egy Szent Ráfael főangyalt ábrázoló naiv festmény a falon Szentignáci lelkigyakorlaton voltam éppen, már második napja távol a világtól, sőt még a társaimtól is - aki csinált már ilyet, tudja, mennyire ki tudnak élesedni az érzékek, éppen attól, hogy elzárkózol az ingerektől Akiknek elmeséltem ezt a találkozást, többnyire éppen ezt vetették ellen: „annyira fel voltál spannolva, attól érezted így!” Meg hogy: „Miért lett volna éppen ott és pont akkor?!” Én éppen fordítva gondolom a dolgot. Angyalunk mindig velünk van. Csak nagy a ricsaj körülöttünk. Am ha egy kicsit visszahúzódunk önmagunkba. Ha odalopakodunk ott bent a kapu közelébe, amelyen át egykor kiűzettünk... Akkor, hacsak egyegy pillanatra is, megéiezhetjij^ ta barátainkat, akik Isten színe előtt állnak, amikor éppen nem bennünket védelmeznek a világól. Köszöntsük & két, legalább ma, az ég fejedelmek ünnepén! Ave, Barátom! (mb) Közösség, jelenlét, evangelizáció zsinat Tíz témakört tárgyalnak meg három év alatt a bizottságok és a hívek Október 11-éré, a 2. Vatikáni Zsinat meghirdetésének 50. évfordulójára, a Hit évének kezdő' napjára egyházmegyei zsinatot hirdetett a Váci Egyházmegyében dr. Beer Miklós megyéspüspök. A zsinat hivatalosan a székesegyházban október 11-én, csütörtökön 10 órakor celebrált püspöki szentmisével veszi kezdetét; előkészítése azonban már egy éve tart. Molnár Zs. - Magyar B. Az egyetemes zsinattal ellentétben (amelyen a résztvevő püspökök szavazataival dől el a kérdések többsége), az egyházmegyei zsinat olyan, papokból és világiakból álló ta nácsadó testület, amely az egy házmegye püspökének nyújt segítséget Amit tehát az egyházmegyei zsinat megfogalmaz, az csak javaslat; a törvényeket a megyéspüspök hoz za. Az egyházmegyében ntoljá ra 1995 ben volt zsinat, Készt helyi Ferenc püspöksége alatt Az előkészítő megbeszéléseken végül tíz olyan témakör alakult ki, amelyeket az el kő vetkező időben az illetékes bi zottságok előterjesztésére meg vitatnak. A bizottságokat pa pok vezetik; ám azokban ter mészetesen az adott területen az egyházmegyében dolgozó világi szakemberei is részt vesznek. A tíz témakör (záró jelben a bizottságok vezetőinek neve): Evangelizáció (Csáki Ti bor); Egyházi szolgálattevők (Túrái János); Liturgia (Tarmai Imre); Katekézis (Marton Zsolt); A plébániai közösség (Szecsődi Péter); Család (Sebők Sándor); Sajátos ellátást igénylő csoportok (Faragó Artúr); Az egyházmegye struktúrája (Mól nár Zsolt); Anyagi javak (Varga András); Jelenlétiinka világban (Máthé Gyprgy). A bizottságok vázlatosan összefoglalták a szakterületű kön felmerült kérdéseket, prob lémákat, fejlesztendő területe^ két. Ezek a vázlatok az elkövet kező két és fél év alatt „körbejárják” az esperességeket, ahol a helyi papok vezette bizottságok megismerik, megvi tátják és kiegészítik azokat. A műhelymunka eredményeit ismét a bizottságok összesítik. A munkaanyag ezután kerül majd a zsinati gyűlés elé, ahol ismét megtárgyalják, majd jó váhagyásra fólterjesztik a mik gyéspüspöknek. Az egyházmegye híveit a plébániai újságokon, hoiüapo kon és a hirdetéseken kérész tiil - rendszeres közleményekben értesíti a püspökség a zsi nat történéseiről. Emellett az aktuális szándékot, kérést minden hónapban belefogal mázzák egy egy fohászba, amelyet a hívek könyörgései között olvasnak föl a lektorok, így, amellett, hogy az egyház megyében élő katolikusok imá- ikkaW«§érik a Ultinkat, min den Ment misén ellMutgzik, u gyanw^fc egy könyörgés a^si natért, ezáltal mindenkit be vonva az egyházmegye további életéért való imába és tevékenykedésbe. ■ Szent Lőrinc mai követőinek küldetése ordo Hároméves diakónus-továbbképzés indult a váci egyházmegyében Csapatmunka az első estén. A feladat: saját küldetésünk meghatározása Diakónus-továbbképzés indult szeptember első napjaiban a Váci Egyházmegyében. Az állandó diakónusoknak szervezett hároméves kurzus első alkalmát, a váci Althann Vendégházban rendezték meg szeptember 5-e és 8-a között. A képzésen az egyházmegye diakónusai nak túlnyomó többsége részt vett; az utolsó napra pedig a diakónus-feleségek is hivatalosak voltak. Magyar Bertalan Az évente két alkalomra terve zett továbbképzés vezetői a szegedi székhelyű, Világi A postolok Közössége munkatársai. Gulyás Péter, Keller György, Piros Adorján és a munkába tavasztól bekapcso lódó Keszeli Sándor minden al kalomra munkafüzetet állí tottak össze, amelyben a modem vezetőképzés metodikájá hoz hasonló, ám sajátosan a tA mához igazított módszerrel vezetik végig a diakónusokat a ta nulás egyes állomásain. Az el ső alkalom témája a diakoná tus hivatása, s még inkább az egyes diakónusok „személyre szabott” küldetése volt, ame^ lyet a képzésen résztvevőknek saját maguk számára kellett megfogalmazniuk. A szerda estétől szombat délutánig tartó c gyüttlét a dr. Beer Miklós megyéspüspök által celebrált szentmisével kezdődött. A következő napokban a diakó nusok együtt lehettek, gondolkodhattak és imádkozhattak az egyházmegye mindkét püspökével; Túrái János atyával, az egyházmegye világiak képző sóért felelős papjával; Kármán János atyával, a diakónuskor korábbi vezetőjével, akitől májusban egy diakónus: Csillag Péter vette át a szolgálatot; tm vábbá természetesen egymással és a házastársakkal. Történelmi pillanat így jellemezte az alkalmat Molnár Ferenc kalocsa kecskeméti egyházmegyés diakónus, a Szent István Diakonátusi Kör tanulmányi vezetője, az Állandó Diakónusok Nemzetközi Egyesületének elnökségi tagja. Az évente rendezett országos diakónus találkozók egyik fő szervezője finoman arra célzott ezzel, hogy hazánkban éppen ötven évvel a világ egyház egészének életét meg határozó 2. Vatikáni Zsinat után kezdődhet meg szer vezett formában a zsinat egyik nagyhatású döntésének gyakorlati megvalósítása. Is meretes, hogy az állandó dia konátus intézményét a Zsinat újította föl, mint az ordo - az egyházi rend szentsége fokozatát. A diakónus nem pap pótlék - szögezte le Molnár Ferenc -, hanem a szolgáló Krisztus sajátos követője, megtestesítője az Egyházban. Az igény, a szükség többek között a dachaui koncentrációs tábor 26., számú, „papi” barakkjában vált nyilvánvalóvá; ahol a ná cik által elhurcolt keresztény papok és lelkészek tették föl a kérdést: a nagy háború bor zalmai után hogyan lehet még a szószékre lépiü? A történél mi előzményeket felidéző elő adás sorra vette a többi „gyökeret” is. Azt a folyamatot, amely a „freiburgi gondolattól” - egy erdőmérnök hallgató indíttatásától, aki az Apostolok Cselekedeti olvasva döbbent rá a saját diakónusi hivatására Kari Rahner vezette bátor teológusok együttgondolkodá 1 sáig, s végül a Zsinatig veze | tett, ahol a paphiánytól félő g harmadik világ beli püspökök s szavazataival „ment át” a kéz o deményezés. Hogy a diakoná 2 tus mennyire nem a paphiány ellenszere húzta alá az előadó arra éppen az a leg jobb példa, hogy végül éppen Afrikában és Ázsiában nem nyert teret (eddig) az intézmény. Molnár Ferenc történeti átte^ kintése után dr. Beer Miklós megyéspüspök a jelen és a jövő irányairól tartott előadást a továbbképzésen. Európa mára missziós területté vált állapította meg - ahol a hagyományos formákkal már nem jutunk messzire; új evan gelizációra van szükség. Merjük föltenni a kérdést mondotta a püspök hogy mit vár tőlünk a Mester? De ne feledjük, hogy minél fontosabb, ősz szetettebb egy fogalom „jóság, hazaszeretet, hivatás” -, annál kevésbé lehet azt col stokkal és hőmérővel megmérni... Éppen nem az általánosságot, hanem saját magunkat, a mi sajátos hivatásunkat kell megtalálni a válaszban - figyelmeztetett dr. Beer Miklós megyéspüspök. Kármán János atya, a Szent Lőrinc diakónuskor korábbi vezetője személyes tanúságtételén keresztül mutatta meg, hogyan vezeti a Szentlélek az embert oda, ahol szolgálnia kell. Kármán János hitokta tóként és családapaként lett diakónussá a kilencvenes A vekben; majd felesége korai halála után, kérte áldozópappá szentelését. Személyében jól szemlélhették a diakónusok a különféle életállapotok, illetve az ordo egyes fokozatai közötti hasonlóságokat és eltéréseket. Az utolsó nap délelőttjén a diakónus feleségek is csatlakoztak férjeikhez, és különböző játékos formákon keresztül ők is szembesülhettek a diakónus-család hivatásával, és szembesíthették férjüket a saját véleményükkel... A találkozó záró szentmiséjén, amelyet dr. Varga Lajos segéd püspök celebrált, illetve a szombat esti vesperáson e- gyütt vettek részt a házaspá rok. Folytatás: tavasszal. ■
