Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-26 / 224. szám
2012. SZEPTEMBER 26., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD > GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Ismét Föld-2 bolygót azonosítottak Újabb „lakható” bolygót azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely négyszáz vörös törpecsillagot és a hozzájuk tartozó planétákat elemezte. Párizs/Santiago. a tudósok Xavier Bonfils, a grenoble-i Joseph Fourier Egyetem aszt- rofizikusának irányításával a Chilében lévő Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) 3,6 méter átmérőjű teleszkópjára szerelt nagy pontosságú spektrográffal, a HARPS-szal (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) végezték a vizsgálatokat - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. A most felfedezett „szuperföld”, a diese 163c katalógusjelű csillag lakhatási zónájának a peremén található, azaz a hőmérséklet megfelelő ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felületén. A diese 163c társával a diese 163 katalógusjelű csillag körül kering, amely 50 fényévnyire, az Aranyhal (Dorado) csillagképben található. A kutatók találtak arra utaló jeleket is, hogy a bolygórendszernek egy harmadik tagja is lehet, de egyértelműen még nem sikerült bizonyítani a létét A diese 163c tömege hétszeresen múlja felül a Földét, és akánkőzstbolygóds lehet, vagy zsugorított; gázóriás.- Nem tudjuk biztosan, hogy Föld-szerű bolygó-e. Az ilyen tömegű planéták lehetnek kőzetbolygók, óceánbolygók, vagy a Neptunusz- hoz hasonlító égitestek - magyarázta Xavier Bonfils. A lakhatósági zóna belső peremén lévő diese 163c huszonhat nap alatt kerüli meg szülőcsillagát, amely lényegesen haloványabb, mint a Nap. A másik bolygón, a diese 163b-n egy év mindössze 9 napig tart, míg a harmadik, feltételezett planéta távolabb keringhet. A Puerto Ricói Egyetem kutatói, akik létrehozták az élhető bolygók katalógusát, listájukon az ötödik helyre sorolták a diese 163c planétát. Az első hat helyen lévő közül négy bolygót tavaly fedeztek fel, ezek a Kepler-22b, a diese 667Cc, a HD 85512b és a diese 163c. A Curiosity irányításának kulisszatitkai A 36 éves Matt Heverly a közelmúltban ugyanúgy kezdte az egyik munkanapját, mint általában a fiatal apák: fél hatkor kelt, felhörpintette a kávéját, megtöltötte a cumisüveget a kicsi reggelijével, aztán farmerbe és trikóba bújt, és elvitte két nagyobb fiát az óvodába, ahonnan beugrott a szervizbe, hogy ellenőriztesse Toyotája fékjeit, s tett egy kis kitérőt a bankba is. Aztán bement a munkahelyére, hogy egy 2,5 milliárd dolláros robotot irányítson a Marson. marsjáró, az Opportunity irányítása is. Több ezer ember dolgozik a Mars-programon, de a Curiosityt irányítók váltak közülük a legszélesebb körben ismertté, miután a NASA közzétette azt a videót, amelyen megörökítették örömüket, amikor a robot sikeres leszállt. A csapat munkája igen fárasztó, A több évesre tervezett progakar robotot vezetni - mesélte. Jelentkezett, és egy év kiképzés után beosztották az Opportunity irányítói közé. Négy évig dolgozott a régi robottal, mielőtt átváltott a Curiosityra. Ki dönti el, hogy ki irányít és mikor? A beosztás hetekkel előre elkészül, mégpedig annak figyelembe vételével, hogy a robot 9 métert tesznek meg vele egy nap. Később ez a távolság napi 90 méterre is nőhet. Miután a terv elkészült, az irányítók háromdimenziós képet adó szemüvegen át vizsgálják a Marsról készült felvételeket, és komputeranimációval szimulálják az útvonalat. Aztán több száz parancsot visznek be a gépbe, Matt Heverly az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA,,bolygókutató részlegénél, a Jet Propulsion Laboratoryban dolgozó ló fős irányító csapat vezetője. Ők a felelősek azért, hogy a Curiosity, a hat- kerekű, radioizotópos termoelekt- romos generátorral működő robot - hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium (Mars Science Laboratory) - fennakadás nélkül átkeljen a vörös bolygó Gale- kráterén. A különböző eszközökkel, köztük sziklák elpárologtatá- sára alkalmas lézerrel felszerelt, 900 kilós szerkezet augusztus 6- án érkezett a bolygóra. Heverly egy számítógép klaviatúra segítségével augusztus 22-én kezdte vezetni a robotot - olvasható a The New York Times amerikai napilapban. Marsi lét és földi élet A „vezetni” szó ebben az esetben félrevezető lehet, ugyanis a művelethez nincs botkormány és gyorsítani se lehet. Matt Heverly és csapatának tagjai számítógépes parancsok százainak begépelésével mondják meg a járműnek, hogy hová menjen.' A vezetés ráadásul nem valós idejű. A marsi éjszaka alatt a csapat megtervezi, hova irányítsa a Curiosityt, és az utasításokat a marsi nap kezdetén rádión továbbítják. Aztán hazamennek, visz- szatérnek a földi életbe.- Meg kell próbálni nem gondolni arra, hogy mi történik ott, ami természetesen teljesen lehetetlen - magyarázta a „sofőrök” egyike, a 39 éves Vandi Tompkins. - Lehet, hogy a robot sikeres hely- változtatást hajt végre az utasításodnak megfelelően, de előfordulhat az is, hogy egy nemzeti kincset nekivezetsz egy sziklának. Matt Heverly ezt így fogalmazta meg: - Tegnap éjjel a Marson vezettem, ma pedig füvet nyírtam. Teljesen szürreális. A Curiosity irányítói egy kis csoportot alkotnak a marskutatási programon belül, amelybe a Mars klímájának és geológiájának tanulmányozásán kívül beletartozik egy régebbi, kevésbé fejlett ram első három hónapjában a Curiosity irányítói marsi idő.sze- rint élnek és dolgoznak. A marsi nap, a sol 39 perccel és 35 másodperccel hosszabb a földi napnál, és a különbség hamar felhalmozódik, a földi reggel pár hét alatt marsi éjszakává változik. Az irányítók számára ez a időbeosztás azt jelenti, mintha minden három napban két időzónával nyugatabbra mennének, így környezetük valós ideje jelentősen eltér az ő saját idejüktől.- Akkora alváshiányom van, hogy eljutottam arra a pontra, ahol már a koffein sem segít - mondta Matt Heverly. Robotika szakról a NASA-hoz A csoport vezetője egyébként nevetségesen egyszerű módon jutott megbízatásához. Hét évvel ezelőtt kezdett dolgozni a Marsi Tudományos Laboratóriumban, miután robotika szakon elvégezte a Bostoni Egyetemet.- Egyik nap körüzenet érkezett, amelyben azt kérdezték, ki egyes funkcióinak vezényléséhez ki ért a legjobban.,Egy műszakban mintegy fél tucat irányító van beosztva. A munkanapnak szigorúan meghatározott szerkezete van. A Curiosity marsi idő szerint délután négykor küld jelentést arról, hogyan zajlott az előző hely- változtatás. Elemzők egy csoportjának 15 perce van arra, hogy megállapítsák, minden rendben ment-e - az időtartamot úgy állapították meg, hogy gyorsan meg lehessen tervezni a következő napi helyváltoztatást. Amikor a marsjármíí önjáróvá válik Az adatokat, amelyek között a robot kamerájának felvételei is szerepelnek, tudósok elemzik. (A Mars-misszióban mintegy 400 tudós vesz részt) Az irányítók velük beszélik meg, hová irányítsák a robotot. Mivel gyakorlatilag vakon vezetik a Curiosityt, egyelőre lassan mozgatják, legfeljebb megszabva ezzel a robot másnapi mozgását; Az utasítósokat végül elküldik a Curiositynak, remélve, hogy az megérti, s hogy nincs egyetlen helytelen kód se köztük. Matt Heverly az emlékezésbe belesápadva felidézett egy esetet, amely még az Opportunityval történt. Egy nap a tudósok úgy döntöttek, hogy visszarendelik a robotot egy olyan helyre, ahol korábban járt. A Heverlytől kapott parancsokból az Opportunity meg is értette, hogy vissza kell térnie a pár méternyivel hátrébb lévő pontra.- De ahelyett, hogy visszahátrált volna, úgy döntött, hogy megkerüli az egész bolygót, és úgy jut el oda - mesélte Heverly. Szerencsére egy beépített biztonsági funkció működésbe lépett és leállította a robotot, még mielőtt túl messzire távolodhatott volna.- Ijesztő eset volt. Ezek azok, amelyek egészen más jelentést adnak a „Mi volt ma a munkahelyeden, drágám?” kérdésnek - összegezte az elmondottakat. Újabb Jupiter-manőver A Jupiter felé tartó amerikai űrszonda, a Juno végrehajtotta a második kulcsfontosságú manővert is - jelentette be a NASA. Washington. A Juno 2011. augusztus 5-én startolt, hogy ötéves utazás után 2,8 milliárd kilométert megtéve, 2016. július 4-én megérkezzen „isteni férjéhez”, a Jupiterhez. A tervek szerint „bekukkant” Naprendszerünk legnagyobb bolygójának vastag felhőtakarója alá és leleplezi titkait, hogy megismerje a Jupiter származását, szerkezetét, elemezze légkörét és mágneses terét, valamint kiderítse, ren- delkezik-e kemény maggal. Az űrszonda elnevezése a görög-római mitológiából ered, amely szerint a főisten vastag felhőtakaróba burkolózva próbálta leplezni viselt dolgait. Egyetlen személy, Júnó, a felesége volt képes átlátni Jupiteren és megismerni igazi valóját - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. A most végrehajtott manőver során a jelenleg a Földtől 480 millió kilométerre lévő Juno félórára beindította fő hajtóművét és másodpercenként 388 méterrel növelte a sebességet, a művelet során 367 kilogramm üzemanyagot fogyasztott el. Hasonló manővert hajtott végre az űrszonda augusztus 30-án, a két manőverrel a Föld felé irányították a Junót, amely 2013. október 9-én tér vissza bolygónkhoz, hogy úgynevezett gravitációs hintamanővert hajtson végre: ennek révén sebessége másodpercenként 7,3 kilométerre növekszik, ami átsegíti az aszteroidaövezeten. Ekkor az űrszonda 560 kilométerre lesz a Földtől. A Juno mindössze 5000 kilométer magasságban kering majd poláris pályára állva a Jupiter körül, amelyet 33-szor kerül meg, nyolc műszerével vizslatva az óriásbolygót. A gravitációs hintamanőver egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának megváltoztatására. Segítségével az űrszondák kevesebb tüzelőanyag felhasználásával, rövidebb idő alatt érhetnek a Naprendszer távolabbi égitesteihez. Az amerikai űrsikló-program, 1981-2011 Az STS-rendszer (Space Transportation System = Űrszállítási rendszer) főbb részei: szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta külső üzemanyagtartály Repült távolság Ikra) 201,50 41,53 Nscov 238.54 Endeavt 197,76 202.67 Repülési statisztikák szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta Forrás: NASA / IITVA Sajtó- 4« Fotóarchívum / MTI j Q) | jgf | mmmiJu orbiter Repült napok száma Repülések száma 28 10 I Discovery 39 Endeavour 25 Atlantis 33 Keringések a Föld körül legénység összesen (fő) j 4 808 160 995 60 j Discovery 5830 tHscOVíü y 252 Endeavour 4 671 Endesvoi • 173 4 848 207 4 l t J I V I •
