Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-26 / 224. szám
5 BELPOLITIKA. Budapest Magyarország alaptörvényének második módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden kora délután az Ország- gyűlés. A kormány támogatja a módosítást, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat új, immár alkotmányos alapokon álló választási és eljárási rendszert tesz lehetővé.Sza- kács Imre (Fidesz) előterjesztői expozéjában kiemelte: a javaslat cselekvési lehetőséggel egészítené ki az alaptörvényt, olyan eszközt adna a törvényalkotó kezébe, amelynek alapján feliratkozáshoz lehetne kötni a választáshoz való jogot. Lehetővé teszi, hogy a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként való indulást azoknak legyen biztosított, akik előre jelzik, hogy ezekkel élni kívánnak. A kormánypárti politikus a jogintézmény bevezetését és a javaslatot ért ellenzéki kritikákat túlreagálásnak nevezte. Szerinte minden a választással kapcsolatos javaslatot józanul kell értékelni, mérlegelni kell milyen érvek szólnak egy jogintézmény mellett vagy ellen. Szakács Imre kitért arra is: a jogintézmény alaptörvényben való rögzítésének pusztán az az oka, hogy annyira alapvető kapcsolatban van a választójoggal, mint alapjoggal, hogy annak az alaptörvényben van a helye. Hozzátette: ha a feliratkozásra mindenkinek megvan a lehetősége, akkor a regisztráció tényét sem lehet alkotmányosan vitatni. A feliratkozás melletti érvként rögzítette a választópolgárok egységes kezelésének szükségességét. Kitért arra, hogy régi adósságot dörtesjMi*<jJM44űh választójoggal rendelkeznek a külföldön élő magyrn anampoí-’ gárok is. Joguk gyakorlásához Választási feliratkozás: a kormány támogatja külön jelezniük kell szavazási igényüket - mondta. Szakács Imre kiemelte: a feliratkozásra több hónapig lehetőség lesz, és a legkisebb településen, a leghátrányosabb helyzetűek számára is elérhető lesz. Ez nem jelenti a választójog korlátozását, hiszen mindenkinek lehetősége lesz rá. Sok országban kérelemre kerülnek a választópolgárok a névjegyzékre, nem példátlan ez a jogintézmény - mondta. Megemlítette a Magyarországon élő más uniós országok állampolgárait, és mint kifejtette: ők az EP-választásokon eddig is csak feliratkozással vehettek részt. A jogintézmény tehát eddig is része volt a magyar választási rendszernek - jegyezte meg. Hozzátette: a többi állampolgári jog gyakorlása során számos adminisztratív tevékenységet kell a polgároknak végezniük. Példaként említette a személyi igazolvány, vagy az útlevél igénylését, és az adóbevallás benyújtását. Szólt még arról: a Jobbik műveltségi cenzusról szóló javaslata ellentétben áll az egyenlő, titkos és általános választójoggal. A kormánypárti politikus az MSZP eddig felmerült javaslatát a kötelező- szavazás hővezetéseként értékelte. Ajgélt érti, de nem lehdf'a részvételt a választópolgárok akarata ellenére nöSchiffer András, az LMP képviselője (balra) és Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az alaptörvény második módosítása törvényjavaslat vitájában vélni - mondta. A most benyújtott javaslat ugyanakkor azt célozza, a választópolgár gondolkodjon el a döntése meghozatala előtt, tudatos cselekvése és tudatos döntésre ösztönöz. Szabó Erika, a KIM államtitkára »atomndtarhogy a kormány az előterjesztéssel egyetért, és azt tarn (Urfä. Kitért többek között arra, hogy a feliratkozási időszak fél évig tart, a szavazás előtti 15. napig lesz rá lehetőség, a kérelmek átvétele mindenütt biztosított lesz. A feliratkozás ügyfélkapun keresztül a számítógépen keresztül is történhet majd. A szavazóköri névjegyzék az adott választás»« kitűzéskor késiül választások szervezése egyszerűbb és áttekinthetőbb lesz. A javaslat új, immár alkotmányos alapokon álló választási és eljárási rendszert tesz lehetővé - jelentette ki Kosa Lajos. A Fidesz vezérszónoka leszögezte, hogy a változIaLá.suern szőkíti, jelezte. Az államtitkár a fejiratko- hanem tágítja i| részvételt és zást szBBSégszerű adminisztra-*'^bevonja azokát a választópolgá- tív eszköznek nevezte, ami által a rókát, akiket korábban a népesség-nyilvántartás kizárt a választásokból. A választópolgárok pedig a saját legjobb belátásuk alapján fognak szavazni - tette hozzá. A politikus hangsúlyozta, a feliratkozásra vonatkozó javaslat nem zárja ki az Alkotmánybíróság (Ab) érdemi vizsgálati lehetőségét. Véleménye szerint a testület az alaptörvénynek ezt a passzusát nem fogja érdemben vizsgálni, de a választási eljárási törvényt viszont górcső alá kell venni alkotmányossági szempontból. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi eljárás alkotmányellenes, amit az Alkotmánybíróság is kimondott. Kitért arra, hogy van körülbelül negyvenezer olyan ember, akik önhibájukon kívül elveszítették az állandó lakcímüket. Őket viszont a most működő rendszer nem tudja számba venni, mint választásra jogosultat. A feliratkozás viszont - figyelembe véve az Ab korábbi határozatait - lehetővé teszi, hogy mindenki tudjon élni a választás jogával, még azok is, akik a népesség-nyilvántartó rendszerben nem szerepelnek. Felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény megfogalmazza, a magyar állampolgárok választásra jogosultak. Eközben viszont nagyjából 250 ezer olyan magyar állampolgárról tudnak, akik soha nem éltek Magyarországon és nem is szerepelnek a népességnyilvántartásban - mondta Kosa Lajos. Hozzátette, hogy eközben körülbelül 400 ezer, Magyarországon született, de életvitelszerűen külföldön élő magyar állampolgár van, akiknek a tartózkodási helyét nem ismeri a népesség-nyilvántartó. Őket csak feliratkozással lehet elérni - érvelt a vezérszónok. Energiát adunk a sikerhez. ©1423 www.uztletienergia.hu Nem „erőltetett őrségváltás” A bírók nyugdíjkorhatárát érintő előterjesztések keddi általános vitájának folytatásában az ellenzék „erőltetett őrségváltás” végrehajtásával és a bíróság függetlenségébe való beavatkozással is vádolta a kormányt. Az igazságügyi államtitkár kiállt a bírák függetlenségének védelme mellett, de visszautasította, hogy olyan volt MSZMP-funkcionáriu- sok tegyék ezt ma, akik a 80-as években még a „megyei pártbizottságokról irányították a bíróságok működését”. Budapest A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Kolber István a bírák nyugdíj- korhatárának leszállításáról azt mondta: az igazságszolgáltatás pártatlanságát sérti, hogy egy „erőltetett őrségváltást” hajtanak végre a bírói karon belül. Szerinte az intézkedés célja a bírói hatalmi ág meggyengítése és megfélemlítése. Azt mondta, a Fidesz-kormány leváltása esetén helyreállítják a jogállamiságot, a demokratikus jogrendet és Magyarország visszatér arra az útra, amelyre 1989-ben a rendszerváltás során lépett. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a demokratikus pártok nevében visszautasította ezt a kijelentést, utalva arra, hogy Kolber István életrajza szerint az 1980-as években az MSZMP Somogy Megyei Bizottságán dolgozott. Az MSZP-s Lamperth Mónika erre reagálva megjegyezte, hogy ugyanebben az időszakban „egy íróasztallal odább szolgált” Makai Lajos, a bírói egyesület mostani elnöke, akire Répássy Róbert „szeret hivatkozni”. Répássy Róbert erre azt mondta: mindenhonnan elfogadható a bírák függetlenségének védelme, de azoknak az MSZMP-funkcionáriusoknak a részéről nem, akik a megyei pártbizottságokról irányították a bíróságok működését. Kolber István „még volt egy pártban azokkal a bírákkal, akiknek a függetlenségét most a jogállam nevében védi” - fogalmazott. Kolber István úgy reagált: vállalja a múltját, ugyanakkor a mostani kormányban is jó pár olyan ember van, aki az MSZMP-nek tagja volt. Hozzátette, ha tőle nem fogadják el a kritikát, akkor fogadják el más ellenzéki képviselőktől vagy a Velencei Bizottságtól. Gaudi-Nagy-Tamás jobbikos képviselő azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak meg kell állapodnia az elmozdított bírákkal. Arra figyelmeztetett: lehetetlen helyzetbe kerülhetnek azok a bírák, akiknek esetleg elmozdított bírótársaik ügyében kell majd döntést hozniuk. Szerinte az elmozdított bírákra kell bízni, hogy akarják-e visszahelyezésüket. Staudt Gábor (Jobbik) kifogásolta, hogy sokakat megfosztanak a korkedvezményes nyugdíjtól, más területeken azonban minél előbb nyugdíjba küldené az embereket a kormány. Úgy vélte: erősíteni kell a bíróság kontrollját, de szerinte ez csak a rendszeren belül képzelhető el. A most javasolt módszert erre nem találta megfelelőnek. Bírálta azt is, hogy a bírók visszahelyezése nem érinti a 2012-ben kinevezett bírák jogállását. Frakciótársa, Gyüre Csaba több más ellenzéki felszólalóval együtt diszkriminatívnak minősítette, hogy a bírók 62 év fölött nem tölthetnek be vezetői megbízatást. Szanyi Tibor (MSZP) a Fidesz által végzett „kacskaringóról”, vagyis a korhatár változtatgatásáról szólva azt mondta: az általa megkérdezett szakemberek között nem találkozott olyannal, aki támogatta volna azt. Szerinte a kormány célja a beavatkozás a bíróság függetlenségébe. Azt mondta: ha a Fidesz „ciánozással” változtatásokat kíván végrehajtani a bírók vezetői karában, azzal nem fog célt érni, az újonnan kinevezettek sem fognak politikai célokat szolgálni. Répássy Róbert a vita végén megköszönte a kritikai észrevételeket, és azt, hogy megfogadták a kérést, miszerint a bírói függetlenséget nem vonták kétségbe. Az együttes általános vitát ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta. Répássy Róbert
