Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-25 / 223. szám

Ill AUTO-TRADE 91 KFT. Hivatalos FIAT Márkakereskedés és Szerviz 3100 Salgótarján, Forgsch Antal út 100. TaL: 32/512-243. www.au1otrade91.hu Paradigmaváltás a tervezésben is! A megyei önkormányzatok egyik fő feladatát jelentő te­rületfejlesztés nagy kihívása az Európai Unió (hazai és me­gyei) fejlesztéseket (is) finan­szírozó politikájában bekövet­kezőparadigmaváltás, illetve az ennek megfelelő tervek ké­szítése. Fia érti olvasóm ezt a szép megfogalmazásomat. Amit azért mindjárt megvi­lágítok. A paradigma latin szó, magyar megfelelője: pél­da, minta. Vagyis azt kell csi­nálni, amilyen példát az unió felmutat, amilyen mintát ad. Jó, ha tudjuk, az EU három te­rületen is paradigmát vált. Előszóra fejlesztési célkitűzé­sekben, ahol a fenntartható növekedés az egyik (a másik kettővel nem terhelem olvasó­mat) fontos célkitűzés, ami szerencsére már mindenki számára tiszta sor. Másod­szor a paradigmaváltás a személetben is kell jelentkez­zen. Ezek szerint - vegyük oly­bá, hogy napjainktól kezdve - az EU „csak” olyan, több ága­zatot átfogó, területi alapú, lo­kális fejlesztési stratégiákat fog támogatni, amelyek a he­lyi igényekre és a helyi poten­ciál kiaknázására koncent­rálnak Elvárja, hogy a fejlesz­tések úgy legyenek összekap­csolva és koordinálva, mint egy összetartozó, összefüggő rendszert alkotó egész. Azt hi­szem, ez is érhető. A harma­dik paradigmaváltás a gya­korlatban történő alkalma­zást jelenti. Ez pedig a térbeli összehangolás, miszerint a megyében megvalósítandó fejlesztéseknek kimutatható an kell erősíteniük egymás hatását, szinergikusnak kell lenniük. Az új dokumentu­mok szerint az EU nem kíván támogatni pontszerű, szét­szórt, egymás pozitív hatását nem erősítő beruházásokat. Nem is sorolom tovább, talán elég ez most De azért tetszenek látni, ez a paradigmaváltás nem is olyan „kínai”. Követéséhez „csak" felkészültség és az ed­digieknél erősebb összefogás szükségeltetik Az utóbbi sem semmi azért! Baráthi Ottó Mivel a szúnyogok a terjesztők, a fertőzések száma összefüggésben áll azzal, hogy az időjárási viszonyok mennyire kedveznek ezeknek a rovaroknak (Folytatás az 1. oldalról.) Váffiá megye. Dr. Surján Orso­lya, megyei tisztifőorvos ismer­tette a tényeket. Emlékeztetett ar­ra, hogy az utóbbi hetekben szin­te naponta jelentek meg hírek a Szerbiábann, Olaszországban, és az Amerikai Egyesült Államok­ban előfordult a Nyugat-nílusi láz halmozódásáról. A szomszédos Szerbiában idén már több mint 40 fertőzést tartanak számon, sőt, halálos áldozatokat is követelt a megbetegedés. Horvátországban négyen, Olaszországban tizen­öten, Romániában kilencen fer­tőződtek meg. Az Amerikai Egye­sült Államokban, ebben az évben csaknem 2600 a betegek száma, s száztizennyolcan haltak bele a fertőzésbe.- Mit kell tudni a betegségről és kórokozójáról?- A Nyugat-nílusi vírust, (West Nile vírus) Uganda, West Nile tartományában egy lázas tüneteket mutató nő véréből izo­lálták először 1937-ben. Innen ered a vírus elnevezése. A Föld legelterjedtebb arbovírusai közé tartozik. (Az arbovirus megha­tározás azokra a vírusokra érvé­nyes, amelyek az emberre rova­rok, kullancsok vagy szúnyogok csípésével terjednek, ezek pedig előzőleg egyéb állatoktól, háziál­latoktól és a madaraktól fertő­ződnek. - A szerk.) 1950-ben Egyiptomban okozott egy na­gyobb járványt. 1969 óta tudunk a magyarországi jelenlétéről. A Nyugat-nílusi láz (West Nile Fever) egy szúnyogcsípéssel ter­jedő vírusos megbetegedés, amely főleg Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában, Európában, Óceániában és Észak-Amerika egyes területein honos.- Hogyan terjed ez a kór?- A vírus gazdái a madarak, madárról emberre illetve madár­ról madárra szúnyogcsípés ré­vén terjed a kórokozó, amely nagy távolságokra a költöző ma­darak révén jut el. Vírus ember­ről emberre természetes úton nem terjed, vér vagy szervdoná- ció révén azonban előfordulhat fertőződés. Mivel a szúnyogok a terjesztők, a fertőzések száma összefüggésben áll azzal, hogy az időjárási viszonyok mennyire kedveznek ezeknek a rovarok­nak. Idén a szárazság miatt nem túl nagy a szaporulat, ami csök­kenti a fertőzés esélyét.- Magyarországi észlelésével kapcsolatban melyek a legfőbb ta­pasztalatok?- Magyarországon is időről- időre előfordul a vírus, ezt az 1960-as évektől humán- és állat­egészségügyi kutatások, 2003 óta humán diagnosztikus vizs­gálatok is bizonyítják. Évente át­lagosan 4-5 igazolt megbetege­dést diagnosztizálnak. Haláleset nem történt. Ettől eltérő volt a nagyon csapadékos 2008-as, és 2010-es év, amikor több volt a megbetegedés, (2008-ban: 19, 2010-ben:20). 2011-ben négy, idén pedig két fertőzés volt au­gusztus végén Csongrád és Haj­dú-Bihar megyében. Nógrádban felismert eset eddig nem volt. Mivel a fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a tünetek sem jel­legzetesek, ezért nehéz felismer­ni, így nem jelenthetjük ki egy­értelműen, hogy Nógrád megye nem érintett. Valószínűsíthető, hogy a média hatásának is kö­szönhetően a jövőben az orvo­sok hamarabb gondolnak a nem specifikus tünetek ellenére a be­tegségre, s kérik a laboratóriumi vizsgálatot. így az igazolt esetek száma országosan növekedhet. Az 1999-ben Magyarországon a népesség körében végzett vizs­gálat 5312 egészséges személy 0,56 százalékánál igazolta, hogy az érintett már korábban átesett a fertőzésen. Legnagyobb szám­ban az alföldi megyékben élők között fordultak elő ezek, de megjelent a kór a Du­nántúl északi és nyugati részén is (Pest, lász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében). Általában azokat az országrésze­ket érinti, ahol a költöző mada­rak tömegesen jelennek meg. Megfigyelések alapján hazánk­ban a legtöbb megbetegedés au­gusztus-október között fordul elő, a szezonális megjelenés pár­huzamos a szúnyogok életciklu­sával. A betegség lappangási ide­je átlagosan 2-14 nap.- Melyek a legsúlyosabb követ­kezményei a fertőzésnek és gyó gyíthatóe a betegség?- A fertőzési skála a tünetmen­tességtől a súlyos agyvelőgyulla- dásig terjedhet. A megfertőződött emberek 80-85 százaléka tünet­mentes marad, és vélhetőleg élet­re szóló védettség alakul ki ezál­tal. A fennmaradó 15-20 százalék­nál enyhébb tünetek alakulnak ki, ezek nem jellegzetesek, ezért a klinikai kép alapján nehezen különíthetők el más vírusbeteg­ségektől. Láz, fejfájás, gyengeség, izomfájdalmak, kötőhártya-gyul­ladás, arcpirulás, fényérzékeny­ség, bőrkiütések, nyirokcsomó duzzanatok jelentkezhetnek. Ez az állapot nagyjából egy hétig tart, s gyors javulás váltja fel. A fertőzöttek legfeljebb egy száza­lékánál azonban a betegség má­sodik periódusában a kórokozó megtámadja az idegrendszert és agyhártya-, illetve agyvelőgyul- ladást okoz, ami bénuláshoz, kó­mához, vagy a beteg halálához vezethet. Agyi érintettség ese­tén az előbbiekhez idegrendsze­ri problémák főleg fejfájás, meg- lassultság, zavartság társulhat. Leginkább az idősek vagy csök­kent immunitásúak lehetnek veszélyeztetettek. Jelenleg nem rendelkezünk a betegség ellen sem specifikus te­rápiával, sem védőoltással, csak tüneti kezelés lehetséges. Meg­előzni a szúnyogcsípések elleni védekezéssel, a szúnyogriasztó szerek alkalmazásával, szúnyog­tenyésző helyek felszámolásá­val, a szúnyog lakóhelyiségtől való távoltartásával lehet. (Mj.) m r Salgótarján. Lezárult a Nógrád megyei turisztikai marketing javítására indított egy éves program, amelynek keretében 114 millió forintból a többi kö­zött reklámfilmeket készítettek, weboldalt hoztak létre, és webkamerát helyeztek ki a turisztikai szempontból frekventált helyekre - tájékoztatta Szendrődi Nikolett, a Nógrád Turisztikai Közhasz­nú Nonprofit Kft. menedzsere az MTI-t hétfőn. Az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) 97 millió forinttal támogatta a programot - tette hozzá Szendrődi Nikolett. Elmondta: a me­gye egységes kiállítási megjelenéseihez beszerez­ték a fotódokumentációs adatbázist, elkészítették az arculati kézikönyvet és a márkatervezési stra­tégiát, majd legyártották a kiadványokat és a logózott marketingeszközöket. Létrehozták a me­gye turisztikai weboldalát, amelyen a világöröksé- gi Hollókőn és a Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen el­helyezett webkamerák közvetítései is láthatók, va­lamint DVD-n is kiadták az új marketing filmet és az új reklámspotokat - tette hozzá. A turisták által leginkább látogatott területeken öt darab érintőképernyős, és egy térképes érintő- képernyős információs terminált helyeztek el, a megye fontosabb határain pedig új arculatot kap­tak az üdvözlőtáblák - mondta a menedzser, hoz­zátéve: tavasszal elindították a Nógrádi Turisztikai Kártyarendszert, hogy segítsék a turisták kedvez­ményes itt-tartózkodását, és ösztönözzék, hogy minél több szolgáltatást vegyenek igénybe. Szerdatársaság Salgótarján. A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház az első őszi összejövetelét szeptember 26- án, szerdán 16.30 órai kezdettel tartja a szokásos helyszínen, a Cafe Frei galériájában. A törzs­asztali beszélgetés témája - a várossá válás 90. évfordulója je­gyében - Salgótarján kulturális élete az 1960-as évektől napja­inkig. Meghívott vendégek: Fenyvesi Gábor alpolgármester, Simon Lajos, a Salgótarjáni Köz- művelődési Nonprofit Kft. ügy­vezető igazgatója, dr. Kovács An­na ny. múzeumigazgató, K. Peák Ildikó művészettörténész, Köríti Ferenc a művelődési köz­pont ny. igazgatója és Szilasi András, ny. művelődési osztály- vezető h. A beszélgetést vezeti dr. Csongrády Béla, a Palóc Par­nasszus élő irodalmi újság szer­kesztője. Közreműködik: Tóth Tamás Bendegúz zongorán. A belépés változatlanul díjtalan. Mesélnek a vezetők Szécsény. Ez nem mese, ma­ga a valóság. A népmese napja alkalmából a szécsényi óvodá­ban szeptember 28-án, pénte­ken Stayer László a város pol­gármestere, Zsolnai Györgyné az összevont oktatási intéz­mény igazgatója, Smelkó István a Krúdy Gyula Városi Művelő­dési Központ és Könyvtár igaz­gatója és Gusztinédr. Toronyi Ju­dit a Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója mondanak mesét az óvodában. Lakossági fórum Salgótarján A város polgár- mestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda szeptember 25-én, kedden 17 órai kezdettel lakos­sági fórumot tart a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagin­tézményben (Acélgyári út 73.). A fórumra - amelyen részt vesznek a közszolgálta­tók képviselői is - várják az érdeklődő állampolgárokat. Ittasan vezetett Salgótarján. Lakossági beje­lentés alapján vontak ellenőrzés alá a városi rendőrkapitányság járőrei a napokban egy személy- gépkocsit Salgótarján külterüle­tén. Az autó vezetőjével, egy 41 éves szegedi férfival szemben a helyszínen alkoholmérő készü­léket alkalmaztak, amely pozitív eredményt mutatott. A sofőr ve­zetői engedélyét elvették, őt ma­gát pedig elfogták és ittas jár­művezetés vétsége miatt eljárást indítottak ellene. / <

Next

/
Oldalképek
Tartalom