Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-21 / 220. szám
Bányászat: van múltja, de lehet jövője is! (Folytatás az 1. oldalról.) A tájékoztatójában a polgármester annak a reményének adott hangot, hogy néhány éven belül pozitív döntések születnek a Nógrád megyei szénbányászat újraindításával kapcsolatban. Ebben a tekintetben egy komoly stratégiai tervezetet tettek le a kormány asztalára, s a kormányzat sem zárkózott el ettől a gondolattól, hiszen komoly szándékról tett tanúbizonyságot azzal, hogy a magyar ásványbányászatnak újra kiemelt stratégiai szerepet szánjon. Székyné dr. Sztrémi Melinda viszont arra is figyelmeztetett, hogy nem elég a kormányzati akarat, a jogszabályi háttér, hanem ezen ötlet sikeréhez a gazdaság szereplőinek támogatása, nem utolsósorban tőke is kell. A polgármester beszélt a térség bányászati múltjáról is, ami nagyban meghatározza a megye jelenkori problémáit és annak közeli jövőképét is. A „csúcsidőszakban” 16865 ember állt a bányászat szolgálatában, míg az 1990 években már csak 2226 fő. A főleg bányászatra alapozó ipar leépülése magával hozta a megyét sújtó magas munkanélküliséget, ami a jelenlegi adatok szerint több mint 20 százalékos. Ez a probléma nemcsak Salgótarjánt, hanem az egész Észak-magyarországi régiót érinti. Majd hozzátette: a megye- székhely önkormányzata mindent megtesz azért, hogy az emberek ne maradjanak munka nélkül, hiszen Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a megye legnagyobb foglalkoztatójává vált, hiszen különböző formákban, több mint 2900 ember tartozik annak „kötelékébe”. Dr. Farkas István geofizikus, bányafelügyeleti geológus előadásában kitért arra, hogy komoly cselekvési terv készült a hazai ásványanyagok hasznosításáról. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerint Magyarország több mint 3700 lelőhellyel, 37,5 milliárd tonna földtani vagyonnal és ebből 24,4 milliárd tonna kitermelhető vagyonnal rendelkezik. Csak néhány érdekesebb adat, a 2010-es kitermelési adatokat figyelembe véve: kőolajból 33 évre, földgázból 45 évre, míg minden más ércből (például: urán, ne mesfémek, bauxit, mangán) több mint 100 évre ele gendő készleteink vannak. A bányaterületek száma: szén 15 darab, szénhidrogén 132 darab, érc 4 darab, bauxit 11 darab, nem fémes anyagok 1120 darab. Az ércek közül a kitermelhető mennyiség: vasból 43,6 millió tonna, ólomból és cinkből 100,2 millió tonna, rézből 726,5 millió tonna, nemesfémből 36,5 millió tonna, uránból 26,8 millió torma, bauxitból 81,2 millió tonna, míg mangánból 52,6 millió tonna. Továbbá feketekőszénből 1915,5 milliót tonna, barnakőszénből 2243 millió tonna, lignitből pedig 4356,3 millió tonna áll az ország rendelkezésére. A neves előadók között - a teljesség igénye nélkül - volt: dr. Szabados Gábor, a Budapesti Bánya- kapitányság vezetője, dr. Horn János aranyokleveles olajmérnök, a BDSZ elnöki főtanácsadója, Zoltay Ákos ügyvezető főtitkár és Nagy Lajos, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke is. Salgótarjánban a helye a megyei múzeumnak! Lezártnak tekinti a megyei múzeumi rang hollétével kapcsolatos vitát Salgótarján, amely örömmel és felkészülten tesz eleget e feladatnak - hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Fenyvesi Gábor, a megyei jogú város alpolgármestere. S.K._____________________________ Salgótarján. Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere emlékeztetett: átalakul az eddigi múzeumi rendszer. Nógrád megye speciális helyzetben van, hiszen itt több város együtt lát el egy megyei múzeumi szervezetet. Salgótarján eddig is minden olyan területen, amely nem feltétlenül kötelező feladat - például kultúra/sport ^mindent megtett azért, hogy-' egyrészt megfeleljen a megyei jogú városi rangnak, másrészt ki tudja szolgálni szőkébb hazánk egészének közönségét.- Ezért is meglepő számunkra az, hogy miután kormánydöntés született arról, hogy a múzeumoknak mi a jövője, van egy település, amely még mindig harcban áll ezért a címért, bár mi nem látjuk ennek értelmét - fejtette ki Fenyvesi Gábor, hozzátéve: az augusztus 23-án kelt kormányrendelet határozza meg, hogy a megyei múzeumok, könyvtárak és köz- művelődési intézmények fenntartásáról milyen irányú törvény fog megszületni a parlament szeptemberi ülésszakában. Az alpolgármester rámutatott: Salgótarjánnal szemben - amely eddig minden feladatot maximálisan ellátott - egy olyan város küzd a megyei múzeumi rangért, amely az alapfeladatait sem tudta minden esetben maradéktalanul ellátni, példa erre ■a közoktatási in* tézmények fenntartása.- Salgótarjánnak likviditási gondja nem volt - szögezte le Fenyvesi Gábor. Mint mondta, a szakma is abban állapodott meg, hogy a megyei hatáskörű múzeumnak Salgótarjánban a helye. Emellett a város vezetése több ízben tárgyalt az illetékes minisztériummal, és a lehetősége sem merült fel annak, hogy ez másképp alakuljon. A vita ezen részét - amely az alpolgármester szerint elsősorban egy város vélt és valós történelmi sérelmei, illetve „egyes emberek személyes ügyeként” pattant ki - a megyeszékhely vezetése lezártnak tekinti. Már csak azért is, mert maga a kormányhatározat és a minisztériumi törekvések is abba az irányba mutatnak, hogy egy fix és feszített ütemrendnek kell eleget tenni az elkö- vetkezendő időszakban. November 30-ig a megyei hatókör rű múzeummal kapcsolatban le kell folytatni a tárgyalásokat, december 15-re pedig már az átadás-átvételnek is meg kell történnie annak érdekében, hogy január elsejétől a további működtetés gördülékenyen meg tudjon valósulni.- Mi ezt a kérdést eldöntődnek tartjuk és ennek tudatában kezdtük meg a tárgyalásokat - fejtette ki Fenyvesi Gábor, aki beszámolt arról is: azon túlmenően, hogy a minisztériummal, illetve a területért felelős főosztályvezetővel többször egyeztettek már a gyakorlati megvalósítás és a finanszírozás kérdéseiről, szeptember 6-án Balassagyarmat, 7-én Szécsény, 11-én pedig Pásztó polgármesterét tájékoztatták az eddigi fejleményekről és a további lehetőségekről. Az alpolgármester kitért arra is: 2013 január elsejétől a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban kötelezőként a régészet és az urbánus - a munkássággal, a bányászattal kapcsolatos - néprajz szakágat biztosítják, önként vállaltként az iparés technikatörténetet, valamint a numizmatikát (azaz a pénzzel és történetével foglalkozó segédtudományt).- Munkatársainkkal és a múzeum igazgatójával folyamatosan azon dolgozunk, hogy megfeleljünk minden törvényi előírásnak. A továbbiakban is folytatjuk a tárgyalásokat, amelyek nem pusztán szakmai, hanem pénzügyi kérdésekre is kiterjednek. Salgótarján megyei jogú város felkészülten fogja várni december 15-ét, majd január elsejét. Ez azt jelenti, hogy zavartalanul és örömmel fogjuk ellátni azt a feladatot, amelyet a kormány határozatában, majd pedig a parlament a törvénnyel ránk ró - zárta szavait Fenyvesi Gábor. A balassagyarmati Palóc Múzeum jgye mellé állt Csáky Pál és Jókai Anna-is ■ b'im < Petícióhoz gyűjt aláírásokat a Pnlgútúk'Balöksagyarmatért Alapítvány, hogy a Nógrád megyei város visszakaphassa Salgótarjántól a megyei múzeumi székhelyet, és ez megjelenjen a kulturális szaktörvény módosításában; a Palóc Múzeum ügye mellé állt lókai Anna írónő és Csáky Pál szlovákiai magyar közíró, korábbi szlovák miniszterelnök-helyettes is. A balassagyarmatiak a közösségi oldalakon és személyes kapcsolatfelvétellel gyűjtik a támogatókat, a petíciót magyar és szlovák civil szervezetek, intézmények, önkormányzatok, egyesületek, alapítványok, egyházak, múzeumok is támogatják. A múzeum ügye mellé állt Jókai Ánna írónő, Csáky Pál pedig Balog Zoltán emberierőforrás miniszternél képviseli a múzeum ügyét, és személyes találkozóra kért időpontot Orbán Viktor kormányfőnél. Bállá Mihály fideszes országgyűlési képviselő Orbán Viktorhoz, Medvácz Lajos (szintén Fidesz), Balassagyarmat polgármestere pedig L. Simon László kulturális államtitkárhoz fordult levélben támogatásért. (MTI) Fenyvesi Gábor A hivatalvezető a demokratikus vezetési módszerek híve (ii.) Interjú dr. Szabó Sándorral, Nógrád megye kormánymegbízottjával- Nem hiába, egyszer csak Nógrád megye kormánymegbízottja lett.- Igen. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2010. december 22- én, az Országházban kinevezett Nógrád megye kormánymegbízottjának, vagyis a 2011. január 1- én megalakuló Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének. Nincs ebben semmi különös, bár egyesek számára meglepetést okozott a kinevezésem. Pedig ideológiai elkötelezettségemet és politikai hovatartozásomat nem titkoltam és nem tagadtam soha. A már említett közéleti szerepeken túl 1998-ban jobboldali támogatással indultam polgármesterjelöltként Salgótarjánban, és alulmaradtam ugyan Puszta Bélával szemben, de ez a vereség egyáltalán nem volt szégyenteljes.- Mi az alapvető különbség az egykori közigazgatási hivatalvezetői és a mostani kormánymegbízott státusza között?- Az egyik alapvető differencia, hogy a közigazgatási hivatal vezetői státusz elsősorban szakmai funkció volt, a mai kormány- hivatal vezetőjének státusza már politikai jellegű megbízatás is, mivel a kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVL törvény egyértelműen rögzíti, hogy a kormánymegbízott megbízatása megszűnik a Kormány megbízatásának megszűnésével.- Tisztázná a kormányhivatal - nagyközönség előtt nem igazán ismert - vezetői státuszait?- A kormánymegbízott - mint politikai vezető - az egész kormányhivatal felelős vezetője. Kinevezése nem kötődik iskolai végzettséghez, szakmai képzettséghez, gyakorlati időhöz sem. A kormánymegbízott politikai feladata - többek között - a kormány elvi céljainak képviselete és megyei szintű végrehajtása, folyamatos kapcsolattartás az országgyűlési képviselőkkel, információk áramoltatása a helyi államigazgatási és önkormányzati szervek között. A hivatal szervezetét - a kormánymegbízott politikai irányításával - a főigazgató vezeti, tisztán szakmai feladatként. Ezért is kinevezése jogtudományi vagy közgazdaságtudományi egyetemi végzettséghez (diplomához) kötött. Kor4 mányváltás esetén a főigazgató, valamint az irányítása alatt dolgozó igazgató okszerűen maradhat a posztján. Vagy nem, hiszen Magyarországon vagyunk... Dr. Szabó Sándor- Bemutatná a kormányhivatalt is?- A Kormány 2010. szeptemberi döntése értelmében 2011. január 1-jén - az egykori köz- igazgatási hivatal, mint „törzshivatal” bázisán, 14 szakigazgatási szerv integrációjával - létrejött a Nógrád Megyei Kormány* hivatal, amelynek személyi állománya mintegy 600 fő. Ennek ellenére az átalakulás nem járt tényleges létszámgyarapodással, hiszen a szakigazgatási szervek munkatársai kerültek átvételre a kormányhivatalba. Bár feladatkörünk nem szőkébb, mint más megyei kormányhivataloké, mi alkotjuk az ország legkisebb létszámú egységét. A szakigazgatási szervek az illetékes minisztériumok és a főhatóságok szakmai irányítása alatt működnek, de infrastrukturális és személyi feltételeit mi biztosítjuk. Meg kell még említeni az időközben megalakult Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központot, amely a megyei önkormányzattól átvett komplex intézményrendszert irányítja és kezeli. A központ független intézmény, csak a kormánymegbízottnak vannak felette bizonyos jogosítványai, léte azonban az intézményfenntartás átalakulóban lévő rendszere miatt átmenetinek tűnik.- Összegezné röviden az eltelt másfél év eredményeit és tapasztalatait?- Az integráció - amelynek révén egy rendkívül összetett szervezet alakult ki - nem ment minden zökkenő és érdeksérelem nélkül, annak ellenére sem, hogy munkatársaink szakértelemmel és elkötelezettséggel hajtották végre az új hivatal felépítését és „beüzemelését”. Küzdelmes időszak volt és még nem is zárult le teljesen. A kormányablak - mint a rendszer egyik legfontosabb alapja, most még csak a törzshivatal „ügyfélszolgálati osztálya” - egyre inkább megfelel hivatásának. Már érzékelhető, hogy mind szélesebb körben képes az ügyek intézésére, a lakossági kapcsolatok és információs tevékenység bővítésére, egyúttal a szakigazgatási szervek ügyfélszolgálati tevékenységének a majdani szinte teljes integrációjára 2013 év végéig.- Aktuális - javában zajló - feladat a járási hivatalok felállítása is.- Igen, a járási rendszer kialakításának menedzselése és levezénylése is nagy kihívás. Nógrád megyében hat járás jön létre 2013. január 1-jén, a központjuk (egyben hivataluk és apparátusuk) az ismert hat, eddig kistérségi központ státuszú városunkban kerül kialakításra. Az ehhez szükséges tervezési, koordinációs, egyeztetési és végrehajtási feladatokat kormányhivatalunk folyamatosan végzi. Természetesen itt sem ment és történik minden vita nélkül. Itt is türelemre és jó szándékú együttműködésre van és lesz is még szükség.- Munka után hogyan, mivel kapcsolódik ki?- Kikapcsolódásként az olvasás, egy jó film vagy egy színdarab nagyszerű szabadidős elfoglaltság számomra, azonban szellemi munkás lévén a sport adja az igazi felüdülést, amikor fizikailag is elfáradok. Sok sportágat űztem és űzök is: kerékpár, foci, tenisz, tollaslabda, télen sí, snowboard. A sport szerepe fontos a személyiség fejlődésében, erősíti a győzni akarást, de megtanítja az embert a vereség elviselésére is, és segít az egészség megőrzésében. Ezért is van, hogy hittel és bizakodással tekintek előre a jövőbe.- Köszönöm a beszélgetést. J J 1 A i
