Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-20 / 219. szám

1 r---------------------------------------­i Gimnáziumi tárlat > Juhász Zsó­; ka fotókiállítása látható a Ba- I lassi Bálint Gimnáziumban. A 1 megnyitón Kovács Ferenc kö- ! zépiskolai tanár ajánlotta az al- ' kotásokat az érdeklődők fl- ; gyeimébe. A tárlat október 15- | ig tanítási napokon tekinthető ! meg 7.30 és 19.30 között. I Pénteken ; autómentesen... ! Szeptember 16­! 22. között tartja az Európai j Unió a legnagyobb közlekedé- ; si-környezetvédelmi kampá- ! nyát az Európai Mobilitás He- ! tét. A programsorozat csúcs- í pontja az Európai Autómentes ; Nap, az „Autó nélkül a város- ; ban” című rendezvény, amely- ! hez a közgyűlés döntése alap- ! ján szeptember 21-én pénte- • ken a város is csatlakozik. Rendezvények időtartama J alatt (7 órától 15 óráig) a Rákó- ! czi útnak az Arany János és a ! Pécskő út közötti szakaszát le­■ zárják. Itt, valamint a Fő téren j az Autómentes Naphoz kap- J csolódóan különböző progra- ! mok kínálnak kellemes időtöl- ! tést. Lesz extrém kerékpáros j bemutató, KRESZ-totó, aszfalt- ] rajzolás, motoros szimulátor J valamint kézműves vásár is. ! Ideiglenesen módosul a forgal- ! mi rend más pontokon is a kö- I vetkezők szerint: a Március 15 j út egyirányú szakaszát ! kétirányúsítják, az út épület ! felőli oldalán megállási tilal- ! mat vezetnek be. A Fő téri par- ! kólót, valamint a Karancsszál- ; ló melletti út Rákóczi úti csat- ! lakozását szintén lezárják át- ! menetileg. Kétirányúsítják to- 1 vábbá a Klapka György utat, s ■ ide, valamint a Fő téri parkoló- ; ba a Kossuth út felől lehet ! majd behajtani. A lezárások és ! a jelzett változások miatt, a ! rendezvény idején rendőrök ' fogják irányítani a forgalmat ; A helyijárati autóbuszok [ 8.30 óráig a szokásos rend ! szerint járnak, 8.30 órától 15 ! óráig azonban a Fő téri, vala- ! mint a Füleki úti körforgalom- ; nál lévő autóbusz megállóhe- ! lyek nem fognak üzemelni. ! Ezek helyett az autóbuszok a ! tehermentesítő úton a postai ; aluljárónál, valamint a Füleki ; úti körforgalom után, a Füleki j úton kijelölendő egy-egy ide- i iglenes megállóhelyet érintik ! majd. A Salgó úton a helyközi j butóbusz-megállóhelyeken j vehetik majd igénybe a helyi j járatokat az utasok. (Folytatás az 1. oldalról) A munkanélküliség jelenléte a régióban, a megyénkben és a megyeszékhelyen élő roma la­kosságot sújtja leginkább, akik­nek a családjában sok gyermek születik.- Eltérő kultúrából és szociali­zált környezetben élő gyerekek jelennek meg egy adott közös­ségben és hogyan lehet kezelni ezt a problémát? Itt kezdődnek a közoktatásban meglévő esély­egyenlőségi feladatok, tenniva­lók - hangsúlyozták a szakembe­rek. A város közoktatásában dol­gozók elmondták: gyakorlatilag az óvodák területén „jól állnak”. Méghozzá olyan tekintetben, hogy körülbelül 1200 potenciá­lis óvodás van évente, s ezek kö­zül csak 10 körül van azoknak a száma, akik 3 éves korukban nem kerülnek be az óvodában. A három év alatti korosztály számáról a védőnők tudnak a leg­pontosabb adatokkal szolgálni, hiszen ők „rálátnak” erre a rend­szerre. A gyermekek száma az év során folyamatosan változik, hi­szen sokan költöznek be a me­gyeszékhelyre és sokan költöz­nek ki onnan. A hivatal felé beér­kezett visszajelzések alapján az óvodák esetében még könnyeb­ben kezelhetőek a hátrányos helyzetből fakadó különbségek. Ugyanis ez az a kor, amikor a gyermek a legfogékonyabb a kö­2011. évi demográfiai adatok a megyeszékhelyen Lakónépesség száma: 37 166 fő Állandó népesség száma: 35 265 fő Állandó népességből a 0- 5 évesek száma: 1 935 fő Állandó népességből a 6-14 évesek száma: 3 351 fo Állandó népességből a 15-18 évesek száma: 1749 fő Állandó népességszám változása 2001-2010: -18% Forrás: KSH zösségi viselkedés szabályaira, ar­ra, hogy hogyan kell a társaihoz viszonyulni, hogyan kell a szociá­lis kapcsolatokat kiépíteni, me­lyek az elfogadott társadalmi nor­mák. Ezért lenne fontos, hogy a gyermekek 3 éves kortól bekerül­jenek a köznevelés intézmény- rendszerébe, hiszen annál inkább fejleszthetőek - hangsúlyozták az ezen a területen dolgozók. Az iskolán belüli erőszak ne­hezen behatárolható fogalom.- A diákok között mindig is voltak konfliktusok, apró csín­tevések, de olyan Salgótarján­ban még nem fordult elő, hogy a pedagógusok és a szakterületen dolgozók ne tudták volna orvo­solni az ilyen jellegű problémá­kat - szolgáltattak információt az oktatási szakemberek. Továb­bá azt is elmondták, hogy az el­múlt évben nem kaptak jelzést kirívó esetről egyik közoktatási intézménytől sem. Az ezt meg­előző évek tapasztalatai, hogy a város közoktatási intézményei­ben a gyermekek, tanulók közöt­ti konfliktusok nem elsősorban etnikai jellegűek. Valamint azt is kiemelték, hogy bár a válság érezteti hatását, a gyerekek ettől nem váltak „problémásabbá”. A szegregáció csökkentésére és a problémák kezelésére a munkahelyteremtés .lehet az egyik hathatós beavatkozás. Ez tartós eredményeket hozna, s a problémák egy része - bármily hihetetlenül hangzik - „önma­gukat oldanák meg”, mivel az emberek a munkahelyeknek kö­szönhetően célt látnának az élet­ben. Nemcsak megyénknek, ha­nem az egész Észak-magyaror­szági régiónak olyan pozitív diszkriminációra lenne szüksé­ge, amely munkahelyteremtés­sel segítené a térségben jelenlé­vő problémák megoldását - fog­lalták össze megoldási javasla­taikat és aggodalmukat a terüle­ten dolgozó szakemberek. Dr. Förster Kálmánra figyelve Amilyen nagy örömmel ha­zavittem, olyan lázas lelkese­déssel neki is láttam, hogy el­olvassam a „Dr. Förster Kál­mánnak, Salgótarján város el­ső polgármesterének vissza­emlékezései” című jubileumi kiadványt. így is kellett - minthogy köz­ben el-elgondolkodtam - né­hány nap, hogy a kötet „kiol­vasva ” visszakerüljön könyves­polcomra. Átmenetileg. Hiszen naponta eszembe jutott a me­moár egy-egy ma is aktuális részlete, amelyen elmélkedve újra-meg újra bele-beleolvas- tam a könyvbe. Amióta pedig azt a megtisztelő felkérést kap­tam, hogy az eleve megírni ter­vezett „Förster-ismertetőt” eset­leg „adjam is elő” egy szakmai fórumon, azóta a kötetet újra olvasgatom is. Időközben rá­jöttem arra is, hogy a verbális ismertető izgalmas szerep, az alapját képező dolgozat meg­írása pedig kihívás lesz szá­momra. Megkönnyíti, egyben - paradox módon - nehezíti is a feladatomat, hogy amíg dr. Förster Kálmán neve a rend­szerváltás után - elsősorban Vass Csaba, salgótarjáni lokál- patrióta jóvoltából - először „csak" ismertté vált, addig - a jelenlegi városi önkormányzat támogatásának eredménye­ként - ma már szellemisége is munkálhat. A „Salgótarján 90 éve város" emlékév alkalmá­ból a kis Fő téri emlékpark-lé­tesítés és szoborállítás, az em­lített kötet kiadása igazán mél­tó módon szolgálta dr. Förster Kálmán városlapító és építő te­vékenységének megidézését. Miként dr. Fancsik János ma­ga is, aki elsőként írta meg a szóban forgó kötet recenzióját Kis remekművét itt is üdvöz­löm, és remélem, rajtam kívül sokan mások is olvashatják majd. Jelzés értékűnek tartom, hogy ma már mind többen fi­gyelünk dr. Förster Kálmán - városunk első „első emberé­nek” - munkásságára és szel­lemiségére. Sok mindent tanul­hatunk - még erőre is kapha­tunk - tőle. Thiirmer Gyula: „A rendszerrel van baj...”- Olyan országot szeret­nénk, ahol mindenki dol­gozhat, aki akar és ahol a fizetésből tisztességgel meg lehet élni - hangsú­lyozta Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Mun­káspárt elnöke szerdán Salgótarjánban. Ságofafjáíl A Magyar Kommunis­ta Munkáspárt Programját ismer­tetve Thürmer Gyula elmondta: nem akarnak sokat, csak egy olyan országot, ahol van munka, ahol a fizetésből meg lehet élni, ahol a gyermekek iskolába járhat­nak és az lehet belőlük amire te­hetségükből futja, ahol a politika ad az emberek szavára, és ahol es­ténként nem kell félni kimenni az utcára.- A mai Magyarország nem él­hető: egymillióan jól, a többiek pe­dig rosszul vagy alig élhető szin­ten élnek. Ezen akarunk változtat­ni. Szeretnénk, hogy az emberek dolgozhassanak és meg tudjanak élni a jövedelmükből, hogy kiszá­mítható jövőjük legyen - fejtette ki Thürmer Gyula, aki kiemelte: a rendszerrel van baj, amelyben csak a pénz számít, az ember nem. Mindenkinek össze kell fogni, akinek ez nem tetszik, s kénysze­ríteni a kormány, hogy korlátozza a tőkét Ez pedig azt jelenti, hogy a külföldi tőkét és a magyar gazda­gokat kell megadóztatni, majd eb­ből a pénzből költeni például okta­tásra és egészségügyre. Emellett a dolgozó embereknek is ott kell len­niük a parlamentben, hogy többé ne használhassák ki őket.- A magyar dolgozó egyszer már képes volt megteremtem a sa­ját világát, ami újra sikerülhet - summázta Thürmer Gyula, hoz­zátéve: a közösségi társadalmat kell kialakítani, az emberek olyan közösségét, amelyben a legfonto­sabb érték maga az ember. Amíg a tőkés társadalom lényege a gaz­dasági haszonszerzés, ennek az anyagi és kulturális szükséglete­ink teljes kielégítése a lényege. * * *<> 'í V,i •! ií> UÍ-. Mwffi&i*& i Hat* .i\k,4si*árt KíMíRAMJ \ \ RENDSZERREL m \ BVIÍ mumnsppBT A Ml.fN’KÁSi’ÁRT Í J PKÚCkAMJA t 4 \ Merlegen sz esélyegyenlőség Fontos, hogy a gyermekek 3 éves kortól bekerüljenek a köznevelés intézményrendszerébe, hiszen annál inkább fejleszthetőek

Next

/
Oldalképek
Tartalom