Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-15 / 215. szám
KULTÚRA Szécsény. Ennek a városnak a neve kívánkozik a cikk legelejére, de rögtön utána további települések - Pásztó, Jobbágyi, Gödöllő - említendők. És két alkotó, akiknek a személye természetesen még a szülőföldjüknél, lakhelyüknél is fontosabb. A minap nyílt meg Szécsényben, a Krúdy Gyula Városi Művelődési Központ Szabó István Galériájában dr. Fekete József és Nógrády Andor „Várak-tájak-népdalok” című képzőművészeti kiállítása. Fekete József Pásztón született, már évtizedek óta Gödöllőn él, Nógrády Andor Jobbágyiban lakik ugyan, de sok szál - többek között a gimnáziumi tanárkodás és az Athéné Alkotókor - köti Pásztóhoz. Mindketten hetven felüliek ugyan, de mindössze egy éve ismerik egymást. Első találkozásuk Bottyán Katalin grafikusnak, az Athéné képzőművészeti szekciója vezetőjének köszönhető. Ő kérte fel a Nógrády Andort, hogy nyissa meg dr. Fekete József pásztói, tehát szülővárosában rendezett kiállítását. A két alkotó azonnal közel került egymáshoz, azóta tartják a kapcsolatot, amit e közös szécsényi tárlatuk is bizonyít. Nógrády Andor Budapesten látta meg a napvilágot, de általános iskolába már jelenlegi lakóhelyén, Jobbágyiban járt. Szentesen érettségizett, a felsőfokú tanítóképzőt Esztergomba végezte, a későbbiek során történe- lem-rajz szakos diplomát is szerzett. Bár élt a dunántúli Tárkányban is, második gyermeke már Jobbágyiban született. Több mint húsz esztendeig tanított Pásztón, a gimnáziumban. S közben - ahogyan Bottyán Katalin a szécsényi kiállítás megnyitóünnepségén mondta - folyamatosan polihisztorkodott: hely- történeti és néprajzi kutatásokat végzett, szépirodalmi műveket, verseket, novellákat útirajzokat, cikkeket írt és publikált, s természetesen a képzőművészettel is foglalkozott. Dr. Fekete József a gödöllői Szent István Egyetem - amelynek jogelődjében ő maga is diplomázott - nyugalmazott professzora, évtizedeken át a talajtani és agrokémiai tanszéken végzett sokrétű és eredményes munkát. Sikeresen vett részt a szakmérnökök képzésében és a tudományos továbbképzésben, konferenciák szervezésében is. Számos könyv és megannyi publikáció fémjelzi elméleti munkásságát. 1969 és 73 között szakértőként és tudományos tanácsadóként dolgozott Kubában. Érdekes módon ehhez a karibi kiküldetéshez kapcsolódik képzőművészeti tevékenységének kezdete is: talajtani vizsgálatairól csinált festményeket. Ez olyan jól sikerült, hogy hazatérve - immár negyven éve - sem tette le az ecsetet. Effajta képességei egyébként - mint e kiállításon is láthatók a bizonyítékok, a „Fogarasi havasok” és az „Ünökő” - már jóval korábban kiderültek: alig nyolcéves korában élethű másolatokat készített képeslapokról. Az eltérő stílusban alkotó két kiállító - hangsúlyozta Bottyán Katalin - egymásra találása személyiségük közös vonásaiból eredeztethető. Mindketten egész életük során adni szerettek elsősorban: megalapozott új ismereteket a diákjaiknak, hallgatóiknak, tudáson és tapasztalaton alapuló bölcs gondolatokat és műalkotásaikon keresztül esztétikai élményeket a környezetükben lévő, a képeiket megnéző embereknek. Nógrády Andor grafikáit, olajképeit a magyar népművészet motívumkincse, archaikus jelrendszere foglalja egységes keretbe. A nézőkre egyaránt nagy hatást gyakorol a „képíró” mesterségbeli hozzáértése, a linómetszetek színek és korszerű technikai megoldások általi újraértelmezése, a művek folklorisztikus témavilága, strukturáltsága, balladisztikus hangulata és az emberi életet ciklikusan végigkísérő eseményekhez kötődő hagyományok fennmaradását, megőrzését sugalló tartalmi üzenete. Képeinek címe teljes szinkronban van az azokon látható történésekkel, motívumokkal: „A szép szarvas”, „Gyulainé, édesanyám...”, „Hollókő”, „Menyasszonytánc”, „Mézeskalács”, „Újév napi köszöntő”, „Vásárfia” stb. Bár van hollókői ihletésű képe dr. Fekete Józsefnek is, alapvetően más jellegűek a művei. Természettudományos végzettsége, ismeretrendszere, világlátása az utazásai során látott természeti és építészeti értékek, az átélt élmények precíz, nagy műgondú, ízléses színvilágé megörökítésére ösztönzi. A kiállítás címében szereplő várak és tájak szavak elsősorban az ő alkotásaira jellemzőek. Számos környékbeli és távolabbi vár, várrom - például a somoskői, a hasznosi, a füleki, a füzéri - jelenik meg fő témaként a képein, de érzékelhetően szívesen időz megragadó magyar tájakon, a Mátrában, Csopakon éppúgy mint külföldön, a horvátországi Rovinj csodaszép tengerpartján, vagy a boráról (is) híres portugáliai Portóban. Sajátos atmoszférát sugall „A fultineli boszorkány háza” című festmény, amelyet Wass Albert híres regénye ihletett. Valamennyi kép hátterében felsejlik mindaz, amit a festő tud a megidézett helyről, az élő- és élettelen világról. Nógrády Andor és dr. Fekete József képei jól kiegészítik egymást, éppen a kor- és pályatársi azonosság, a szellemi rokonság és a műfaji, technikai különbözőség okozhat a látogatóknak is különös, a szó szoros értelmében megduplázott élményt. A szécsényi kiállításmegnyitó ünnepélyes hangulatához nagy mértékben járult hozzá Palánki Éva fuvolatanár és Csuka László zongoratanár közreműködése. A művészbarátságot is szimbolizáló kiállítás október 8-áig tekinthető meg Rákóczi városa id. Szabó István benczúrfalvai szobrász- művészről elnevezett galériájában. Csongrády Béla Dr. Fekete József „A füleki vár’ című alkotását a szécsényi tárlaton is kiállította Evadnyitás gálaesttel és.. rendhagyó pódiumjátékból, huszadik századi és mai magyar költők műveiből. Az évadnyitón derül majd ki, hogy a legtöbb szavazatot kapott jelöltek Bánsági Ildikó, Falati Hedvig, Szávai Viktória és Szirtes Ági - Csányi Sándor, Eperjes Károly, Kern András és Sándor Zsombor-valamint az esélyes előadások - „Botrány az operában”, „Márta”, „Naftalin” és a „Portugál” - közül ki kapja legjobb női és férfi alakításnak, illetve a legjobban tetszett produkciónak ítélt Vastaps-díjat. Az elismeréseket a házigazda intézmény nevében Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója adja át. A szeptemberi gálaestből a Zenthe Ferenc Színház hagyományt kíván teremteni és minden év őszén ily módon - innen elszármazott művészek és helyi társulati tagok közreműködésével - tervezi a színházi évadnyitást. A most következő szezonban bővül a Vastaps-díj mezőnye, hiszen a gyermek- és ifjúsági bérlet előadásai közül is lehet majd jelölni.-csébéBár a 2012/2013-as színházi bérletsorozat első előadása Salgótarjánban szeptember 25-én lesz - amikor a budapesti Centrál Színház a Pletykafészek című bohózatot mutatja be a József Attila Művelődési és Konferencia-központban - az évadnyitásra egy héttel korábban, azaz 18-án, kedden 19 órakor kerül sor a helyi Zenthe Ferenc Színház szervezésében és rendezésében. Mint Susán Ferenc a társulat rendezője elmondta, több célja is van ennek az estnek: egyrészt egy nívós gálaműsorral szeretnének kedveskedni az érdeklődőknek, másrészt átadják a közönség részéről, az előző évi produkciók alapján megszavazott Vas- taps-díjakat s nem utolsósorban ekkor foglalhatja el először a helyét az a mintegy háromszáz ember, aki a színház támogatása szándékával tizenöt ezer forint elA gála keretében - most és a jövőben is - elsősorban a Salgótarjánból, Nógrádból elszármazott művészek, személyiségek szerepelnek a helyi társulat tagjai mellett. Ezúttal Pataki Katalin lesz a műsorvezető, fellép Szolnoki Péter, a Bon-Bon együttes tagja és Radios Gigi, az idei Megasztár győztes énekese, továbbá várnak egy meglepetésvendéget is. A Zenthe lenében megvásárolt egy, a saját nevével ellátott széket. Természetesen a még hátralévő napokban is bárki lehet széktulajdonos. Ferenc Színház részleteket mutat be T M. Plautus „A hetvenke- dő katona” című vígjátékából, illetve a „Csak - kell - csak” című l
