Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-12 / 212. szám

NOGRAD 2012. SZEPTEMBER 12., SZERDA Két iskola egy fedél alatt Százhetvenegy diák kezdte meg az idei tan­évet a helyi Fekete István Általános Iskola és Szak­munkásképző Szakiskolá­ban. Az előző évadhoz vi­szonyítva több mint hússzal nőtt a létszám. Legéndről, Berkenyéről, Érsekvad- kertől, Vanyarcról, Ácsáról, Galgagyörkről és más tele­pülésekről, ötven kilométe­res távolságból is járnak ide tanulók. Közülük kilenc­venkilenc jogosult az in­gyen tankönyvre, azoknak, akik nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt, az ön- kormányzat támogatást adott a kiadások mérséklé­sére. A felső tagozatosok juttatása ötezer, az alsósoké pedig három-háromezer fo­rint. Húsz éve indult a szak­iskolai képzés az intézmény keretei között, az alapozó képzés után a szakács szak­mát sajátíthatják itt el a fia­talok. Az érintettek tanul­mányaihoz is nyújt anyagi segítséget a faluvezetés: a kezdők havi tízezer forint ösztöndíjban részesülnek. A másodévesek szakma- szerzését tanulmányi átlag­tól függően húsz és har­mincezer forint közötti ösz- szegekkel támogatja a fenn­tartó. Salgótarjáif/Nógrád megye. A közgyűjteményi intézmé­nyek sem lógtak ki a sor­ból, igencsak szűkös kon­díciók között működtek az elmúlt években. „Saját bő­rén” tapasztalta ezt dr. Szirácsik Éva történész is, aki 2008. december elsejé­től a Nógrád Megyei Múze­umi Szervezet vezetője és egyben a Nógrádi Történe­ti Múzeum igazgatója. Ve­le beszélgettünk az irányí­tása alatt elért eredmé­nyekről és a legközelebbi feladatokról is.- Mi valósult meg vezetői elkép­zeléseiből és mi maradt el?- Az elmúlt három és fél év­ben a múzeumok fenntartására fordítható összegek évről évre csökkentek. így munkaidőm egy részét válságmenedzselésre kel­lett fordítanom. Világos volt, hogy kiállításainkat és rendez­vényeinket csak pályázati forrá­sokból, és a helyi közösség tá­mogatásával tudjuk megvalósí­tani. Ezek eredményeként terve­zett fejlesztéseink nagyobb ré­szét megvalósítottuk a múzeumi szervezetben, a Nógrádi Törté­neti Múzeum pedig napjainkban - többek között - élettel teli mú­zeum, értékes kiállítások, tudo­mányos tanácskozások, vonzó rendezvények helyszíne. A mú­zeumépület teljes megújítása ugyan várat magára, de remé­lem, belátható időn belül ez is megvalósulhat.- Kérem összegezze a múzeumi szervezetben elért eredményeket!- Sikeresnek ítélem pályázati munkánkat. Az Európai Uniós pályázatokon a négy múzeu­munk által 2009-2010. évben el­nyert közel 400 millió forint tá­mogatás fajlagosan országos szinten is jelentős. Nyomában múzeumpedagógiai foglalkozá­sok indultak el mindegyik mú­zeumunkban. Az uniós pályáza­tok elnyerésével egyéb fejleszté­seket is sikerült realizálnunk. Nógrád megye/Bes/tercebánya. Há­rom napon át zenés programok, gasztronómiai különlegességek, több ország kézműveseinek reme­kei jellemzik a hagyományos radványi vásárt Szlovákiában. A híres besztercebányai radványi vásárt sokan a vásárok vásárának is nevezik. Olyan ren­dezvény ez, ahol a kézművesek vannak a középpontban, és egy olyan vásár ez, ami arról is híres, hogy valaha a leghíresebb betyár, Juraj Jánosík többször meglátogat­ta. Létrejötte egészen a 17. száza­dig nyúlik vissza, amikor az akko- a látogatók. A 355. Radványi Kiál- ri egyedülálló Radvány (Radvan) lításra és Vásárra idén szeptem­ber 14-16. között kerül sor. Kísérő- rendezvényként folklóregyesüle­tek, zenei csoportok, történelmi ví­vócsapatok fellépései színesítik a programot A Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara ebben az eszten­dőben is támogatásban részesíti a magyar népi kézművesek közös megjelenését a radványi vásáron, megjelenésre. Ezúttal 17 magyar kézműves mutatkozik be a vásár­látogató közönségnek, köztük üvegműves, szíjgyártó, kerami­kus, ötvös, mézeskalácsos és sza­ruműves is. Megyénkből a bokri sajtkészí­tők és Kanyó Alfonzné csuhéfonó tagja a magyar küldöttségnek. amit a Nógrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara mellett működő magyar-szlovák tagozat szervez. Az idei kiállításain immár kilence­dik alkalommal nyílik lehetőség a közös magyar standon történő vásárán község 1655-ben Szent Mária szü­letésének napján vásárszervezés­re való jogot kapott. A vásárt évek óta Besztercebánya központjában szervezik, ahol a három napos for­gatagban, a mulatozós emberek sokasága között különböző ételek­ből és italokból, kézműves és egyéb termékekből válogathatnak Élettel teli a Nógrádi MiiHiHHKMi Étit * _ __ üüi ÜÜÜ Jür Történeti Muzeum Konkrét példaként említem, hogy Pásztón jött létre a múzeu­mi szervezet első tanulmányi raktára 2011-ben, míg a másodi­kat Balassagyarmaton az idén adtuk át, illetve Szécsényben ok­tatótermet alakítottunk ki. A Nógrádi Történeti Múzeumból koordináltuk az egész múzeumi szervezetet és a Nógrád Megyei Levéltárat is érintő szakkönyv­tári fejlesztést. Utóbbi révén Nógrád megye múzeumai és le­véltára szakkönyvtárában - az országban az elsők között - va­lamennyi kötet katalógus szin­ten elektronikusan is elérhető. Az idén zárul a csesztvei Ma­dách Emlékház teljes megújítá­sa is. A múzeumi szervezet munkáját az elmúlt bő három évben öt jelentős szakmai elis­meréssel jutalmazták, ebből ket­tőt a Nógrádi Történeti Múzeum kapott.- Mit emelne ki a salgótarjáni történeti múzeum változatos és gazdag repertoárjából?- Elsőként azt, hogy a salgó­tarjáni Nógrádi Történeti Múze­um nem csupán a múzeumi szervezet koordinátora és segítő­je volt, de az elmúlt három és fél évben a salgótarjáni kulturális és tudományos élet egyik meg­határozó szakmai szervezetévé vált. Országos szinten is kiemel­kedő számú, átlagosan évi 20 ki­állítással vártuk-várjuk a gazda­sági recesszió ellenére is növek­vő számú látogatóinkat. A fővá­rosi és vidéki múzeumok szíve­sen hozzák múzeumunkba kiállításaikat, de saját kiállítása­inkra is nagy hangsúlyt helye­zünk. Minden évben igyek­szünk Salgótarján helytörténet­i dr. Szirácsik Éva éhez kapcsolódó kiállítást létre­hozni az ismeretátadás és az identitáserősítés nem titkolt szándékával.- Megemlítene néhány a szak­ma, illetve a helyi publikum által különösen jól fogadott, elismert kiállítást?- A Nógrádi Történeti Múze­um volt á Robert Capa országos vándorkiállítás első helyszíne 2009-ben, a látogatók máig szí­vesen emlegetik. Saját kiállítá­saink közül az „Egy város szüle­tése” című, a 90 éves Salgótarján város emlékévének nyitánya lett. A kiállítást a poprádi Tátraaljai Múzeumban is bemu­tattuk. A kiállítási palettánk bő­vült a képzőművészeti és a törté­neti kiállítások mellett létreho­zott néprajzi, természettudomá­nyos tárlatokkal. A kortárs mű­vészek számára igyekeztünk minden múzeumi lehetőséget megadni. A Tavaszi Tárlat és a Rajztrienálé a hazai művészeti élet figyelmét immár hagyomá­nyosan ránk irányította. Gyakor­latilag a városi galéria funkciót is ellátjuk, a kiállító művészek között többségben vannak a sal­tá gótarjáni művészeti csoportok és alkotók.- A kiállításokon túl milyen más sikeres rendezvényeket, von­zó programokat említ szívesen?- Számos tudományos konfe­renciát tartottunk, amelyek kö­zött is kiemelkedően fontos sze­repet szántunk a Salgótarján történetével és az országos ura­dalomtörténettel foglalkozó ta­nácskozásoknak. Sikeres ren­dezvényünk a Múzeumok Éj­szakája program, amelyek egyi­kén 200 fellépő gazdagította a múzeuméjszakai élményt! Von­zó a Nagy Iván Honismereti Pá­lyázatunk. Igazgatóként első in­tézkedéseim egyike volt, hogy a helyi tudományos intézmé­nyekkel együtt írjuk ki a pályá­zatot, így a levéltár mellett a fő­iskolával, majd a Bükki Nemze­ti Park Igazgatóságával. Ered­ményeként a korábbinál több színvonalas pályázati munka készült. Tucatnyi értékes szak­mai kötetet adtunk ki. Sok fia­tal történész, néprajzos kutatá­sát segítettük, akik előadások tartásával, kiadványok készíté­sében való közreműködéssel, publikálással szereztek gyakor­latot, egyben múzeumi mun­kánkat is segítették.- Mit vár a múzeumok önkor­mányzati fenntartásba kerülésé­től? Melyek a legközelebbi felada­tok?- Sokan eddig is városi fenn­tartású intézménynek hitték a Nógrádi Történeti Múzeumot. Egyfelől azért, mert igyekszünk a helyi értékeket bemutatni és ezer szállal kötődünk a város kulturális életéhez. Másfelől pél­daértékű Salgótarján Megyei fo­gú Város Önkormányzatának múzeumi szerepvállalása. Mindennek felerősödésére is számítok. Ezért aktuális felada­tunk felkészülni az új feltétel- rendszerre, az új kihívásokra, de mindeközben már szervezzük az őszi kiállításokat és rendezvé­nyeket, s szeretnénk még az idén három kiadványt is megje­lentetni. dr. Baráthi Ottó Hármasban a vendégekért Az ősmaradvá- nyos természetvédelmi terület négydimenziós mozijának üzemeltetője együttműködési megállapodást kötött a loson­ci Hotel Slovan-nal és a rappi Novolandia termálfürdővel. A felek nemcsak ajánlják egy­mást a látogatóknak, de ked­vezményeket is nyújtanak a vendégeknek. Szeptember 29- én közös programjuk lesz az ipolytarnóci felvidéki bable­vesfőző verseny, amelyhez az igények szerint felvidéki ki­rándulás kapcsolódik fürdő­zéssel, losonci szállással. | Megszűnik a főiskola - és vele az esély is...? i A gyermeklétszám csökkenése és az elhi­bázott felsőoktatási tör- vény mellett a helyi fideszes vezetés is fele­lős a Magyar Szocialista Párt szerint azért, hogy legkésőbb 2015-ben megszűnik a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Pénzügyi és Számviteli Karának Sal­gótarjáni Intézete. $t^t3f$ái! Boldvai László or- j szággyűlési képviselő, a szoci­alista párt megyei elnöke saj- I tótájékoztatón elmondta: a közgazdász-képzés 1972-ben indult meg Salgótarjánban, egy kifejezetten a felsőoktatás ; céljára épített épületegyüttes-j ben. Az eltelt negyven évben több ezer diplomást képezett j az intézet, s kifejezetten jól fo-; gadta őket a piac, amely a mai j napig elismeri az itt szerzett oklevelet. A főiskola révén a j nógrádi megyeszékhely része \ lett a magyar közgazdász-tár­sadalom vérkeringésének is.- A 2010-ben megválasztott városi és megyei fideszes ve- j zetés azt ígérte, hogy élhetőbb és szerethetőbb Salgótarjánt épít. Ennek részeként 2015- j ben megszűnik a BGF salgó-1 tarjáni intézete... - fejtette ki Boldvai László, hozzátéve: i idén szeptembertől már nem indul itt első éves képzés, a most másod-, harmad- és ne­gyedéves hallgatók fejezhetik be még itt a tanulmányaikat. A képviselő a csökkenő gye- reklétszám mellett a „magyar j parlamenten áterőszakolt, el­hibázott” felsőoktatási tör- j vényt is a megszűnés okai j közt említette. Ezzel ugyanis j jelentősen, negyven százalék- i kai csökkentették az ingyenes férőhelyek számát, a közgaz- \ dász-képzést pedig kiszorítot­ták a teljesen államilag finan­szírozott körből. Boldvai László kitért arra is, hogy sok tehetséges diák j azért választotta a salgótarjá- | ni intézetet, mert szüleik : nem tudták vállalni annak j költségeit, hogy Budapesten | vagy másutt iskolázzák be a | gyermekeiket. Ezek a gyere- | kék elveszítették a felsőokta- ; tásba való bejutás lehetősé- | gét. Ezzel megszűnik a társa- • dalmi felemelkedés, a kitörés j ; lehetősége is, és csak azok- i ból lesz diplomás, akiknek | ezt a családi háttere lehetővé | | teszi. I v

Next

/
Oldalképek
Tartalom