Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-25 / 197. szám
SPORTTUKOR 2012. AUGUSZTUS 25.y SZOMBAT Játékosként és vezetőként is sok sikert ért el Hetvenöt éves Ferencz Gyula, az SBTC egykori remek labdarúgója Ferencz Gyula, a Nógrád Megyei Sportági Szakszövetség elnöke, az SBTC egykori kiváló labdarúgója augusztus 20-án ünnepelte a 75. születésnapját. Már öt évtizede a nógrádi labdarúgás kiemelkedő személyisége. Az SBTC csapatában 1962-1970 között szerepelt középhátvédként, 198 mérkőzésen játszott, s kétszer a B-válogatottban is szóhoz jutott. A visszavonulása után vezetőként jeleskedett, a Stécé szakosztályi, majd társadalmi elnöke volt. A Nógrád Megyei Labdarúgó Szövetség elnökeként tevékenykedett 1996-tól 2009-ig. Két ciklusban az MLSZ elnökségi tagja, és a Nógrádban működő NB ül, Mátra-csoport versenybizottságának az elnöke volt A Nógrád Megyei Sportági Szakszövetség elnöke 2010 áprilisától, és ugyanez év szeptemberétől a Szlivka László Alapítvány kuratóriumának is elnöke. Munkáját többször is elismeréssel jutalmazták. Balogh Tibor- Szülővárosomban, a Soproni VSE gárdájában kezdtem 14 évesen a labdarúgást - eleveníti fel a múltat Ferencz Gyula. - Még ma is büszke vagyok arra, hogy az akkori NB Bl-as csapatunkból 1961- ben kétszer is bekerültem a magyar felnőtt B-válogatottba. Mindkét mérkőzésen nyertünk, Algériát 6:0-ra, míg Jugoszláviát 5:l-re győztük le. Ezután több élvonalbeli csapat, így a Ferencváros, a Vasas, a Pécs és az SBTC is megkeresett, hogy igazoljak hozzájuk. Édesapám viszont azt mondta, hogy előbb szerezzem meg a diplomámat, és azután mehetek, ahová akarok. Az erdó'mérnöki oklevelemet 1961-ben kaptam meg, és a sorsom további alakulását eldöntötte, hogy akkor a bányamérnököket is a soproni egyetemen képezték. A salgótarjáni hallgatókkal baráti viszonyba kerültem, és 1961 őszén jelentős részt az ő rábeszélésükre kerültem ide. Nem bántam meg a döntésemet, hiszen az SBTC erős NB I-es csapat volt. Szojka Ferenc vezérletével a játékosok is segítették a beüleszkedé- semet, könnyű volt az átállás. Ferencz Gyula az első NB I-es mérkőzését 1962. szeptember 29- én játszotta az MTK ellen. A Hungária körúton 10 ezer néző előtt a hazaiak nyertek 2:0-ra, ennek ellenére sikeresen mutatkozott be a legendás Jancsik Mihály utódaként. Később Szojka Feri visszavonulása után négy évig csapatkapitány volt. Sok nagyszerű, emlékezetes találkozón viselte a Stécé fekete-fehér mezét. Védőként nagy csatákat vívott az akkori időszak vüágklasszis csatáraival.- A legkellemetlenebb ellenfeleim közé tartozott Albert Flórián, aki otthon ördöngősen cselezett, de Salgótarjánban mindig bátortalan volt, a másik pedig Bene Ferenc, aki küzdőszellemével, erőszakosságával sok gondot okozott- folytatta az egykori kiváló védő.- Rengeteg szép emléket őrzök a pályafutásomból, kitűnő edzőkkel, vezetőkkel dolgoztam együtt, nagyszerű játékostársak között szerepeltem, és a lelkes szurkolóinkra is mindig számíthattunk. Szerettem edzeni, és talán ennek is köszönhető, hogy nem szenvedtem jelentősebb sérülést. Egyetlen alkalommal állítottak ki, a tatabányaiak ellen, amikor Ladinszky Attila hátulról belém rúgott, én pedig megfordulva rúgó mozdulatot teüem felé. Kaposi játékvezető leküldött a pályáról, de a fegyelmi bizottság nem tiltott el, így a következő fordulóban már újra pályára léphettem. A sportember legkedvesebb edzői közé sorolja Grosics Gyulát, aki emberközelbe tudott kerülni a játékosokkal és Marosvári Bélát, aki mindenkinek megtalálta a posztját, és megalapozta az SBTC bronzérmes sikercsapatát. Emlékezetes nap számára 1970. május 31-e, amikor is hazai pályán 6 ezer néző előtt Jeck góljával 1:0-ra nyertek a kiválóságokkal felálló Bp. Honvéd ellen. íme a győztes csapat: Magyar - Ferencz - Baranyai, Horváth F., Kmetty, Gecse - Szalay, Répás B. - Kriskó, Básti, Jeck. A Népsport akkori tudósítása szerint Ferencz bizonyult a mezőny legjobbjának. Ezt követően még két alkalommal lépett pályára a 13. helyért vívott meccseken a Komlói Bányász ellen: június 6- én idegenben 3:l-re kikaptak, majd június 13-án hazai pályán 2:l-re nyertek. Ezután hagyta abba az aktív játékot, 33 évesen, de a formája és az erőállapota alapján még két-három évig el tudott volna játszani a csapatban.- Az edző, Moór Ede is kérte, hogy folytassam tovább a játékot - hangsúlyozta. - A váltást mégsem bántam meg, hiszen megtisztelő felkérést kaptam arra, hogy tölt- sem be a szakosztályelnöki posztot. Ma is úgy érzem, hogy ezt hiba lett volna visszautasítani. Tehát 1971-től kezdve - a mai szóhasználattal élve - a sikercsapat menedzsere voltam. Erre az időszakra esik az SBTC virágkora. Még ma is sokan megkérdezik, hogy mitől volt olyan jó az akkori csapat. Olyan szakvezetés állt a csapat élén, mint Moór Ede és Szabó Géza, akik szakszerűen folytatták a Marosvári Béla által elkezdett munkát. Az együttes olyan gazdasági háttérrel működhetett, mint a Nógrádi Szénbányák, amely az ország egyik legnagyobb szénbányászati vállalata volt, olyan sportszerető vezetővel, mint Pothornik József vezérigazgató. A játékosok barátok voltak, tudtak egymásért küzdeni. Emel lett nagyon jó képességű labdarúgók alkották a csapatot Nem véletlenül emlegetik azóta is a Szalay, Répás, Básti hármast Az a középpályás trió szinte forradalmat hozott az akkori magyar labdarúgásba. Elöl a csatársorban Jeck Ferenc és Kajdy Tibor állandó veszélyt jelentett, és akkor robbant be Kovács István. Nagyon jó és egységes gárda volt az akkori SBTC, amely a klub történetének legnagyobb sikerét érte el az 1971 -72-es bajnokságban, amikor a harmadik helyen végzett az NB I-ben, és ezzel a nemzetközi kupaporondra is kiléphetett Az AEK Athén volt az ellenfél, s az első mérkőzés idegenben volt. A szakosztályelnök a többiek előtt három nappal előbb kiment Athénba afféle szálláscsinálónak.- A szokásoknak megfelelően az AEK Athén elnöke fogadott a repülőtéren, de a hivatalos tájékoztatáson kívül semmiféle segítségre nem számíthattunk a részéről - mondta a vezető. - Szerencsére Puskás Ferenc éppen Athénban dolgozott, ahol istenként tisztelték, hiszen nem sokkal korábban a BEK-döntő- be vezérelte a Panathinaikosz csapatát Felhívtam Puskást bemutatkoztam, és amikor meghallotta, hogy Salgótarjánból jöttem, rögtön arról érdeklődött, hogy mint van Szojka Feri, majd a lelkemre kötötte, hogy üljek be egy taxiba - a számlával ne törődjek -, és mondjam a sofőrnek, hogy vigyen a város központjában lévő Omonia kávéházba, ahol találkozunk. Nagyon kedvesen fogadott, és elvitt egy olcsó, de színvonalas szállodába, amely mindenben megfelelt a csapatnak. Ráadásként részletes szakmai elemzést adott az AEK együtteséről. Ezután meghívott a Panathinaikosz hétvégi mérkőzésére, amely nagy élmény volt számomra. Később, ha találkoztunk, mindig emlegette: - No, ugye nem hagytalak elveszni Athénban! Az SBTC Athénban 3-1-re kapott ki, míg a visszavágó 1-1-es döntetlennel zárult Nagy lehetőséget szalasztottak el, hiszen a következő ellenfél a Liverpool lett volna.- Ettől függetlenül ez a csapat nagyon sok örömet szerzett szurkolóinak, és személy szerint nekem is, mint sportvezetőnek - emelte ki. - A gárda működésem alatt részt vehetett a görög larisszai városi tornán, ahol elsők voltunk, és a spanyolországi His- pánia-Kupán, Barcelonában, ahol a második helyezést értünk el. A következő időszak már a hanyatló korszak kezdetét jelentette. Ekkor már zajlott a bányavállalat visszafejlesztése, és egyre kevesebb anyagi támogatás érkezett a csapathoz. Amikor 1977 végén megalakult az STC, a városi nagyegyesület, már nem vettem részt a csapat irányításában. A fúzió szétválása után 1984-től újra visszatértem szeretett klubomhoz, s két évig társadalmi elnökként működtem, majd 1986-89 között, Somogyi Jenő elnöki időszakában az MLSZ elnökségi tagja voltam. A Nógrád Megyei Labdarúgó Szövetség elnökévé 1996-ban választották meg, és ezt a tisztséget 2009 tavaszáig töltötte be. Az NB III, Mátra-versenybizottsága kétszer megyénkben működött (1997-2001 és 2007-2010), s mindkétszer ő volt az elnök. Másodszor 2000-2005 között volt újra az MLSZ elnökségi tagja.- Az ott végzett munkámért megkaptam a FIFA és az UEFA elismerő oklevelét, Joseph Blatter és Lennart Johansson aláírásával - tette hozzá a sportvezető.- A különböző magyar válogatottakat többször is elkísértem a külföldi utakra, sőt, az ifjúsági válogatott mellett csapatvezető is voltam, és egyszer Stockholmban Johansson úr meghívott bennünket a rezidenciájára is. A másik élményem az UEFA volt elnökével, hogy amikor első alkalommal találkoztunk, az akkori elnökünk, Bozóky Imre bemutatott, és elmondta, hogy régi futballista vagyok. Johansson úr azt felelte: - Nem kell mondani, látom a járásán, hogy labdarúgó volt. MLSZ-elnökségi tagként Lothar Matthäust is elhozta 2005- ben Salgótarjánba, a német klasz- szis - a magyar válogatott akkori szövetségi kapitánya - fütballtu- dását is bemutatta a Gabora-gálán.- Lothar Matthäusszal is a külföldi túrákon sikerült jó kapcsolatba kerülnöm - említette. - A német nyelvtudásom révén szívesen kereste a társaságomat. Különösen a thaiföldi túrán volt több időnk beszélgetni, és ott tapasztaltam igazán, hogy Lothar mennyire elkötelezett, ízig-vérig sportember. Ekkor sikerült meghívnom őt a Gabora-gálára, ahol játékával nagy közönségsikert aratott. Azt mondta, jólesett neki a játék, megragadta a hangulat, remekül érezte magát Salgótarjánban. Ferencz Gyula erdőmérnökként jött Salgótarjánba, ahol a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál a kereskedelmi és áruforgalmi osztályvezető, üzemigazgató volt 1989-ig. Ezután az Érdért kisterenyei telephelyének igazgatója volt, ahonnét 1995-ben ment nyugdíjba. Időközben programozó mérnöki másoddiplomát szerzett, és német felsőfokú nyelvvizsgával is rendelkezik. A legbüszkébb arra, hogy 69 évesen nemzetközi sportmenedzseri diplomát szerzett, és 2011-ben aranydiplomát kapott az ötvenéves erdőmérnöki végzettség elismeréseként.- A sport volt az egész életem, sok sikerben volt részem játékosként és vezetőként egyaránt - hangzik az összegezés. - Köszönetét mondok az SBTC-nek és mindazoknak, akik hozzájárultak ehhez. A sportvezetői tevékenységet mindig társadalmi munkában végeztem, a bányavállalatnál megbecsült dolgozó voltam. A gazdasági tevékenységemért miniszteri kitüntetésben részesültem. Ma is a sportnak szentelem a szabadidőmet. Legutóbb megtartottuk az 1971 -72-ben bronzérmes és nemzetközi kupában induló SBTC csapatának 40 éves jubileumi baráti összejövetelét. Az eseményen Névjegy Ferencz Gyula 1937. augusztus 20-án született Sopronban. Posztja: középhátvéd. Sportpályafutása: Soproni VSE (1951-62). Az SBTC-ben 1962. szeptember 29. és 1970. június 13. között 198 bajnoki mérkőzésen szerepelt (NB I- ben: 169/0, NB I/B-ben: 29/0). A Magyar Népköztársasági Kupában második helyezett csapat tagja (1967: Győri Vasas ETO - SBTC 1 -0). Kétszer szerepelt a magyar B-válogatottban (1961 tavaszán az Algériát 6:0-ra, míg Jugoszláviát 5:1 győzték le. Vezetői funkciót SBTC szakosztályelnöke (1971-77), SBTC társadalmi elnöke (1984-86), MLSZ elnökségi tagja (1986-89, 2000-2005), Nógrád Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke (1996-2009-ig), NB III, Mátra- versenybizottságának elnöke (1997-2001,2007-2010). Sportkitüntetéseh MLSZ 75 éves jubileumi emlékérem (1976), Nógrád Megye Sportjáért Érdemérem (1985), Magyar Sportért Érdemérem (1997), Magyar Labdarúgásért Arany Érdemérem(2000), MLSZ 100 éves jubüeumi emlékérem (2001), Puskás Ferenc Emlékérem (2002), Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elismerő oklevél (2001), Salgótarján Sportjáért Érdemérem (2007). Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, míg az MLSZ képviseletében, Mészöly Kálmán mondott köszöntőt, s ajándékokat adtak át a sikercsapat tagjainak. Boldog családi életet élek 1970 óta a feleségemmel, Dalemirral, aki gyógytornász volt a megyei kórházban. Két felnőtt lányom van, Orsolya és Dóra. Mindkettő diplomát szerzett, és önálló munkakörben dolgoznak.- Hogy mit szólok a megyénk labdarúgásához? - kérdez vissza. - A rendszerváltás gazdaságilag legrosszabbul az északi megyéket, ezen belül Nógrádot is érintette. A labdarúgás anyagi háttere megrendült a helyi nagyüzemek elsorvasztásával. Ezeknek a szerepét sem az önkormányzatok, sem a nagyobb vállalkozók nem tudták átvenni. Ezért a megye futballja egyre nehezebb helyzetbe került, és mára alaposan visszafejlődött. Jelen pillanatban úgy érzem, hogy már látni a fényt az alagút végén, mégpedig azért, mert érezni, hogy az utánpótlással egyre szélesebb körben és egyre komolyabban foglalkoznak. Természetesen az utánpótlás-nevelésnek is akkor láthatjuk majd az igazi eredményét, ha ismét összeáll a megyében egy olyan magasabb osztályú felnőtt csapat, amelyik képes lesz megtartani a helyi fiatalokat. Ehhez azonban nagyobb összefogásra, több egymás iránti lojalitásra lenne szükség a sportvezetők, támogatók körében. Ez évben megtartották az SBTC 1971-72-es bronzérmes és nemzetközi kupában szereplő csapat jubileumi baráti összejövetelét. Képünkön Mészölyné Bárdi Gyöngyi (balról) 329-szeres magyar röplabda válogatott, Mészöly Kálmán, a Vasas egykori kiváló labdarúgója, 61-szeres válogatott, Ferencz Gyuláné és Ferencz Gyula 1961. május 6., Népstadion: Magyarország B - Jugoszlávia B 5:1 (1:0). Képünkön a magyar válogatott (balról): Berendi Pál, Monostori Tivadar, Farkas János, Ferencz Gyula, Taliga Ferenc, Szini József, Sóvári Kálmán, Rákosi Gyula, Pál László, Novák Dezső, Török Gábor. Ferencz Gyula 1963. június 30-án a Kohász-stadionban az SBTC O-Os döntetlent játszott az Újpesti Dózsával. Képünkün Ferencz Gyula vezeti a labdát balra Bene Ferenc, mellette dr. Sándor Zoltán
