Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-09 / 184. szám
MAGAZIN ELETMOD 3ARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONÓMIA ■ ERTER Újra egybekeltek - 48 év után New York. Negyvennyolc évvel a válása után ismét összeházasodik egy New York-i pár. Mind a vőlegény, mind menyasszonya 85 éves. A két házasság közti közel fél évszázadot külön töltötték egymástól, nem csupán papíron váltak el 1964-ben. Első közös házasságuk amúgy nem volt túl rövid: húsz esztendőn át éltek együtt. Az azt követő 48 év alatt is tudtak egymásról négy gyerekük közvetítése révén, de csak egyetlen egyszer találkoztak, akkor is muszájból, egy családtagjuk temetésén. A helyzet az idei év elején változott nagyot: a volt férj átgondolta életét, és megkérte telefonon volt neje kezét, aki igent mondott. Az esküvő az elmúlt hét végén volt, sokkal több leszármazottal, mint az első: négy nemzedék gyűlik össze. A mostani esküvőn nemcsak a menyasszony és a vőlegény lesz ugyanaz, hanem a nászút is: a pár most se megy sehova. Alkoholcsúcs Prága. Alig hihetően 5,72 ezreléknyi alkoholt mértek a rendőrök egy 43 éves cseh nő vérében, akit a morvaországi Otrokovicében ellenőrizte!?.“*' .... A nőre a vasútállomás közelében találtak rá, mert lábai felmondták a szolgálatot. Miután a járókelők kihívták a rendőrséget, azok az első mérés után azt hitték, hogy a műszerük romlott el. A néhány perc múlva megismételt mérésnél azonban a szonda 5,72 ezreléket mutatott ki, s ezt egy későbbi vér- vizsgálat is megerősítette. A régió híres az alkoholfogyasztás utáni kimagasló eredményekről: tavaly egy 31 éves vsetíni férfinál 7,78 ezreléknyi alkoholt mutatott ki a alkoholszonda, a csehországi rekordot egy Milan Curda nevezetű egyén tartja a közeli Semily városból, akinél 2005-ben 7,9 ezreléknyi alkoholt mértek. A világrekordot egy lengyel férfi tartja, az ő vérében 12,3 ezrelékes alkoholszintet mértek. Olvasható jelek az arcon Budapest Az arcunk nem hazudik, vagyis árulkodik, minden rá van írva, és beszédes testrészünk szakértői olvasni tudják üzeneteit. Az arcdiagnosztika-fiziognómia ősrégi tudomány - mondja Keller Gyöngyi pszichológus, aki a holisztikus szemléletű gyógyítás egy speciális lehetőségeként ismerkedett meg vele. A klasszikus arcdiagnosztika tudorai az arcot három részre osztják, és a száj, az orr, a homlok formájából, állásából, az arcbőr elváltozásiból az egyén különféle jellemvonásait képesek megrajzolni. A ma arcdiagnosztái inkább bizonyos betegségeknek, vagyok azok előjeleinek arcról történő leolvasását helyezik előtérbe. Nem véletlen, hogy egyre inkább nő az érdeklődés e sokáig mellőzött módszer iránt, hiszen a gyorsan fejlődő műszeres és labordiagnosztikai eszközök sok éven át kiszorították az arcdiagnosztikát, amihez nem szükséges semmiféle technikai segédeszköz, gyors, fájdalommentes, és kockázat nélküli. Ma az arcdiagnosztikának az a területe a legkeresettebb, a legnagyobb érdeklődést kiváltó, amelyet 130 évvel ezelőtt egy német orvos, Wilhelm Heinrich Schüssler dolgozott ki. Arra az egyszerű tényre alapozta módszerét, hogy különféle ásványi anyagok hiánya súlyos betegségeket okozhat az emberi szervezetben. Tizenkét szöveti só terápiás rendszerét dolgozta ki homeopátiás formában. Ezek nem egyszerű ásványi sók, amellett, hogy a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez járulnak hozzá, harmonizálják a sejtek működését, plusz információt is adnak, hogy hova, milyen ásványi anyagot kell beépíteni a szervezetbe az egészség helyreállításához. köze: Ásványi anyag-hiány A Schüssler-féle terápia rendkívül egyszerű, holott az „élet sóját” kínálja. Ezek a sók homeopátiás gyógyszerként egyre több gyógyszertárban megtalálhatók, és a gyógyszerészek közül sokan szakértőkként ajánlják valamennyit az érdeklődőknek. A felnőtt ember testtömegének mintegy négy százaléka ásványi anyagokból áll, ezek igen fontos szerepet töltenek be, és ha nincs belőlük meg a megfelelő mennyiség, akkor hiánybetegségek lépnek fel. Az ásványi anyag hiánya ma már népbetegség. Ha nem pótoljuk a hiányzó ásványi anyagokat, sokféle tünettel kell számolnunk, többek közt emésztőrendszeri zavarokkal, aranyérrel, visszérrel, izomfájdalmakkal, idegi kimerültséggel, depresszióval, a folyadékháztartás zavaraival, és egyéb kórokkal. A hiánybetegség tükröződik az arcunkon, a bőr elszíneződése, ráncai, duzzanatai, foltjai nem csupán esztétikai jelentőséggel bírnak, fontos jeleket közvetítenek, amelyeket leolvasva a terapeuta következtetni tud - még a fizikai tünetek megjelenése előtt - azokra a gyenge pontokra, amelyek megfelelő terápiával korrigálhatok, tehát betegségmegelőzésre is alkalmasak.- Ami a szervezetünkben lezajlik, megjelenik az arcunkon - mondja az arcdiagnoszta. - Testi és lelki bajaink is leolvashatók, és az értő terapeuta valóban sokat tehet a megelőzés érdekében is, a klinikai szempontból még egészséges, de itt-ott meggyengült szervezet hibáira is következtetni tud, így elejét veheti a nagyobb, súlyosabb bajoknak. Bár gyakran nézünk a tükörbe, arcunk jelzéseit nem ismerjük. Főként kozmetikai, esztétikai szempontból figyelünk fel egy-egy mélyebb ráncra, szem alatti sötételszíneződésre, pirosodó gyulladásra. Észleljük, ha öröm, vagy szomorúság látszik vonásainkon, de ez csak a felszín. A képzett arcdiagnoszta nem csak leolvassa a jeleket, érti azok mélyebb értelmét, J üzenetét is, és időben közbelép. Mert az arcunk nem hazu- . dik, de az igaz üzenet nem mindig kedvező, viszont, ha időben vesz- szűk a jeleket, még megvál- toztatható. London. A genetikai háttér is szerepet játszhat abban, hogy bizonyos emberek hajlamosabbak az ájulásra. Amerikai szakemberek egypetéjű és kétpetéjű ikreket vontak be tanulmányukba. A Neurology című folyóiratban közölt eredmények szerint az ájulásra való hajlamban meghatározó szerepet játszhat az egyén genetikai felépítése.- Az, hogy a múló eszméletvesztés hátterében genetikai, környezeti tényezők vagy netán azok együttesen állnak, már jó ideje vita tárgyát képezi - mutatott rá a tanulmány szerzője, Samuel Berkovic, az ausztráliai Melbourne-i Egyetem munkatársa, aki egyben a Amerikai Ideg- gyógyászati Akadémia (American Academy of Neurology) tagja. Az ájulás rövid ideig tartó, múló eszméletvesztés, amelyet általában valamilyen érzelmi megrázkódtatás vált ki. Néhány embert meglehetősen gyakran, másokat csupán ritkán vagy egyáltalán nem érint a jelenség. A mostani tanulmány 51 ikerpár bevonásával készült, akiknek legalább egyik tagja hajlamos volt a visszatérő eszméletvesztésre. Az eredmények szerint az egypetéjű ikrek kétszer nagyobb valószínűséggel küzdöttek mindketten rendszeres ájulási epizódokkal, mint a kétpetéjűek. Az egypetéjű ikrek továbbá nagyobb valószínűséggel szenvedtek szokványosnak tekintett tényezők - például a vér látványa - által kiváltott múló eszméletvesztéstől, mint a kétpetéjűek. A nem iker rokonsági kapcsolatban álló családtagok esetében azonban nem mutattak ki ilyenfajta összefüggést az ájulásra való hajlam kapcsán a szakemberek. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy az eszméletvesztés örökölhetősége rendkívül összetett.- Az eredményeink azt sugallják, hogy bár az ájulásra való hajlamban meghatározó szerepet játszhat a genetikai ösz- szetevő, ám valószínűleg több gén, illetve környezeti tényező is befolyásolja a jelenséget - húzta alá a szakember. Lustalista: a máltaiak a legtohonyábbak London. A máltaiak a leglustábbak a világon, 71,9 százalékuk meg nem moccanna, hogy kicsit is sportoljon, a görögök viszont a legaktívabbak, csupán 15,6 százalékuk „csúcslusta”. A nemzetközi lustalistát a The Lancet című brit tudományos folyóirat állította össze 122 ország lakosságát - a világ népességének 89 százalékát -, pontosabban életmódadataikat figyelembe véve. A tanulmány szerzői azt tekintették fizikai inaktivitásnak, ha valaki nem végez hetente ötször 30 percnyi közepes intenzitású testmozgást, vagy hetente háromszor 20 perc nagy intenzitású testmozgást, esetleg ezek kombinációját. A 15 évesnél idősebbeket tekintve a tunyaság ezüstérmesei a szvázifóldiek (69 százalékuk inaktív), a bronzot Szaúd- Arábia (68,8 százalék) kapta. A negyedik Szerbia (68,3 százalék) holtversenyben Argentínával, utána Mikronézia (66,3), Kuvait (64,5) a sorrend. A nyolcadik hely a mostani olimpia házigazdájáé, Nagy-Britanniáé, ahol a lakosság 63,3 százaléka osztja tudatosan vagy ösztönösen a legendás miniszterelnök, Winston Churchill tanítását: No sports! - Csak semmi sport. A fejlett országok közül Japán a tizenegyedik helyezett 60,2 százalékos hányaddal, Olaszország a 17. 54,7 százalékos rátával. A 18. Írország 53,2 százalékkal, majd a Dél-afrikai Köztársaság következik 52,4 és Bután 52,3 százalékkal. Magyarországon 26 százalék a fizikailag inaktívak aránya, ami kevesebb a 31,1 százalékos világátlagnál. Európában a magyar lakosságnál - a görögökön kívül - az észtek (17,2), a hollandok (18,2), az ukránok (18,4), az oroszok (20,8), a szlovákok (22,2), a grúzok (22,3), a litvánok (22,6), a hor- vátok (23,6) és a csehek (25) kevésbé lusták. A felmérés szerint a nemek közül a nők mozognak kevesebbet - legalábbis a fenti szempontok szerint. Az inaktív nők hányada Szaúd-Arábiában a legmagasabb a világon. í í > 4 * * i 1
