Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-31 / 202. szám

Erőt kell mentenünk! r - - — -------------------------------------------------------­Eng edélyre vár Budapest Már csak a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) engedélyére vár és pi­acra léphet a nyerőgéppiac egyik új szereplője, a WEBGAM központi játékszer­ver tulajdonosa, a WSG Kft. A WEBGAM megkapta a sze­rencsejáték törvényben rög­zített szerverüzemeltető tanú­sítványt az auditor cégtől, a HunGuard Kft.-től. A WEBGAM lesz a szerverala­pú szerencsejáték-üzemelte­tés első szervere, rendszeré­hez interneten kapcsolódhat­nak majd az új szabályozás­nak megfelelő szerveralapú pénznyerő automaták. Szabó József, a WSG Kft. ügyvezető igazgatója azt kö­zölte: az auditot hosszas fej­lesztés előzte meg, amivel cé­ge nagy kockázatot vállalt, hi­szen a tavaly év végén több­ször módosított szerencsejá­ték törvény útmutatásaira kellett hagyatkoznia, amíg idén nyáron meg nem jelent a törvény végrehajtási rende­leté. A cégvezető reméli, az NGM gyorsított eljárás kereté­ben bírálja el kérelmüket, a pénznyerőautomata-iparág ugyanis ekkor kezdheti meg az átállást a központi szerver­alapú szerencsejátékra. Utalt arra is: bár társaságuk remé­nyeik szerint elsőként léphet majd a piacra, több cég is vizsgáltatja szerverszolgálta­tói rendszerét az auditornál, így komoly versenyhelyzetre számítanak. A szerveralapú üzemelteté­si formára átállást 2011 októ­berében szavazta meg az Or­szággyűlés, a jogszabály ér­telmében 2013. január 1-jétől kizárólag új típusú szerver­alapú pénznyerő automata működhet. így maga a játék ettől az időponttól a szerve­ren keresztül az interneten zajlik majd úgy, hogy a tör­vénynek megfelelően az ál­lam is folyamatosan kontrol­lálhassa a gépek bevételeit. Mohács. Surján László szerint a mohácsi csata nem egyenlő a gyásszal, sokkal inkább arra érdemes, hogy erőt merítsünk a harcok emlékezetéből. Az Eu­rópai Parlament néppárti alel- nöke az 1526-os csata évfordu­lóján beszélt erről szerdán a Mohács melletti történelmi emlékhelyen.- Mohácsnak, az elvesztett csatának élnie kell gondolata­inkban, tanulnunk kell, erőt kell merítenünk belőle. De nem akárhogy - mondta a po­litikus a 486. évfordulón ren­dezett megemlékezésen. Sza­vai szerint a gyász vagy tespe- désbe taszít, vagy bosszút ge­nerál. - Egyikre sincs szüksé­günk. Úgy érzem, azért jöttem, hogy mohácstalanítsak - tette hozzá. Ady Endre szavait idézve azt mondta: „nekünk Mohács kell­jen a múltból, de ne kelljen a je­lenből és a jövőből abban az ér­telemben, hogy Isten verése nélkül ne boldoguljunk”. Hoz­zátette: a csata megannyi pél­dát mutatott, olyan hősi tette­ket, amelyekre büszkének kell lennünk. Az Európai Parlament alelnö- ke kiemelte: a mohácsi csataté­ren nemcsak magyarok adták vérüket, hanem csehek, lengye­lek, horvátok is.- Nem lehet nem látni ebben a közép-európai összefogást. E nélkül az összefogás nélkül ma sem fogunk boldogulni a közös európai térben - mondta. Az or­szág NATO-tagságával kapcso­latban utalt rá: mára az idő el­mosta a törökök és a magyarok közötti feszültséget, szomszéda­inkkal szemben azonban még ma is van panaszunk, fájdal­munk, sérelmünk.- Nem maradhatunk meg a sé- relmi politikánál - folytatta. - A mohácsi összefogás is arra kész­tet, hogy viszonyunk a szomszéd népekkel az összetartozás le­gyen, mert akkor eredményes és mohácstalan jövőt tudunképíte- ni egész Európa számára - zár­ta beszédét. A megemlékezésen Szekó Jó­zsef mohácsi polgármester (Fi- desz-KDNP) meghívására részt vett az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövete is. Be­szédében Eleni Tsakopoulos Kounalakis arra helyezte a hang­súlyt, hogy Magyarország ma a XVI. századi önmagával ellentét­ben erős katonai szövetség, a NATO támogatását tudhatja ma­gáénak, s ha egy tagországot megtámadnak, azt a többiek is támadásként értékelik.- Ez a szövetség közös érté­kekre és a meggyőződésekre ala­pult, arra, hogy az embereknek alapvető és elidegeníthetetlen jo­gaik vannak, hitük van a jogál­lamiságban, a vallási csoportok védelmében, a felelős és átlátha­tó kormányzásban. Hiszünk eb­ben, s tudom, hogy Önök is hisz­nek mindebben, hiszen ameri­kaiak, törökök és magyarok ma is vállvetve harcolnak ezekért a jogokért Afganisztánban - mondta. A beszédek után Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mon­dott imát az áldozatok emlékére, majd koszorúkat helyeztek el a történelmi emlékhelyen. r----------------------------- — -------------------------------­Módos ul Budapest. Szeptembertől a végrehajtók adatot szolgáltat­nak a kamarájuknak, amely közhiteles nyilvántartást ve­zet a végrehajtási ügyekről - a végrehajtási törvény tavaly decemberi módosításának ez a része szeptember elsején lép hatályba. Az önálló bírósá­gi végrehajtók a végrehajtha­tó okiratok alapján megkül­dik a Magyar Bírósági Végre­hajtói Kamarának a törvény által felsorolt adatokat, majd a kamara azok alapján tölti fel az adatbázist. Az adatbázis minden ügyben tartalmazza például a végrehajtó, a végre­hajtást kérő, továbbá az adós adatait is. A végrehajtó egy napon be­lül, elektronikusan küldi meg a kamarának az adatokat, amelyeket a kamara 10 évig őriz. A kamara írásbeli kére­lemre tanúsítványt állít ki a végrehajtási ügyek nyilván­tartásában nem szereplő ké­relmező számára arról, hogy a nyilvántartásban adósként nem szerepel. Hóhért keresnek Colombo. Megkezdődtek a hó- hér-állásinterjúk Srí Lankán, miután már egy éve megüre­sedett két ítéletvégrehajtói munkahely, és csaknem 500 halálra ítélt vár sorára. Az ál­lásokat férfiak számára hir­dették meg: 176-an jelentkez­tek. A kiválasztottak nagy eséllyel munka nélkül marad­nak, mivel Srí Lankán 1976 óta nem volt kivégzés. A bűn­tettek elszaporodása miatt mindazonáltal több jogász és politikus a kivégzések felújí­tását szorgalmazza. A két hó- héri állás azért üresedett meg, mert az egyik ítéletvégrehaj­tót előléptették, a másik meg nyugdíjba ment. Új igazgató Budapest. Pillér András az An­tenna Hungária (AH) új vezér- igazgatója és igazgatósági tag­ja; a szakember szeptember 10-től tölti be a posztot. Yves Coulomb eddigi megbízott ve­zérigazgató gazdasági igazga­tóként folytatja munkáját és tagja marad az AH igazgatósá­gának. Pillér András 43 éves közgazdász, volt a Westel gaz­dasági igazgatója, az RTL Klub gazdasági vezetője, majd vezérigazgatója volt, a T-Kábel vezérigazgatója, majd a Fibernet közép- és kelet-euró­pai működését irányította. Kamarai és munkavállalói helyeslés Budapest A Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara (MKIK) és a Munkástanácsok Országos Szö­vetsége (MOSZ) is üdvözli a jegybanki alapkamat csökken­tését. Az MKIK és a MOSZ köz­leményben helyeselte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alap­kamatot. A kamara úgy véli, hogy erre a lépésre a gazdaság jelenlegi állapotában szükség volt. Célszerűnek tartanák, ha az állami kamatkiadások csök­kenése révén képződő megta­karítások a gazdaságba kerül­nének vissza, például a munka­helyvédelmi akció forrásaként. A MOSZ is a foglalkoztatás helyzetével összefüggésben ér­tékeli a döntést, jelezve, a ma­gas alapkamat „komoly gátját képezte” a munkahelyterem­tésnek. A kamara és a munkavállalói érdekképviselet egyaránt remé­nyét fejezi ki a kamatcsökken­tés folytatása iránt. Ezzel kap­csolatban Simor András MNB- elnök kedden közölte: a mone­táris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdasá­got érő kínálati sokkok és ár­szintemelő kormányzati intéz­kedések nem okoznak tovagyű­rűző inflációs hatásokat, és az ország kockázati megítélésének javulása folytatódik. Látszanak az első eredmények Győr. Parragh László szerint fel­ér egy forradalommal a szakkép­zés átalakítása, amelynek már az első eredményei is látszanak. A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) elnöke Győrben az országos szakképzési tanév­nyitón hozzátette, az MKIK rész­vételével folytatott kutatás ered­ményei szerint már a téma napi­rendre tűzése is segített abban, hogy valamelyest nőjön - noha így is csak egyharmados - a sa­ját szakmájukban elhelyezke­dők aránya, miközben javult a képzőhelyek megítélése. A ka­marai elnök célként egy „élet­szerű” rendszer megteremtését említette, amelynek révén erősí­teni lehet a középosztályt, vala­mint megteremthetőek az élet­hosszig tartó tanulás alapjai. Parragh László kiállt amellett, hogy az alapműveltség megadá­sa az általános, nem pedig a szakiskola feladata. Mint mond­ta, a szakiskolában szakmát kell tanítani, mivel akkor nem adunk igazán életesélyt a gye­reknek, ha a szakmára nem ta­nítjuk meg. Hoffmann Rózsa oktatási ál­lamtitkár kiemelte, noha leg­alább két évtized hiányosságait kell most pótolni, egy 150 ezer embert alkalmazó, egymillió gyermekkel foglalkozó rendszert nem lehet viharszerű gyorsaság­gal kitenni lökésszerű változá­soknak. Az oktatási intézmények állami kezelésbevételéről kijelen­tette, azzal, hogy nem eltérő anyagi helyzetű fenntartók keze­lik az iskolákat, remény van arra, hogy néhány év alatt sikerül ki­egyenlíteni a különbségeket. Czomba Sándor, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium foglalkoz­tatáspolitikáért felelős államtit­kára kiemelte: a szakképzési re­formnak is az a célja, hogy Ma­gyarországon minél több ember­nek legyen munkája. Megje­gyezte: ennek eleme, hogy a nappali és a felnőttképzés végző­sei olyan tudás birtokába jussa­nak, amivel el tudnak helyez­kedni idehaza. Kara Ákos (Fidesz), a Győr környéki települések ország- gyűlési képviselője, a parla­menti foglalkoztatási bizottsá­gának alelnöke a hazai képzési rendszer problémáiról megál­lapította, hogy a demográfiai apály elsősorban a szakképzési intézményeket néptelenítette el, miközben a felsőfokú vég­zettségűek tudása mind távo­labb került a gazdaság szereplő­inek igényeitől. Ezzel két győri példát állított szembe: az egyik a Széchenyi István Egyetemen létrejött Audi-tanszékcsoport, a másik pedig a Rába-holding né­hány hónapja elindított gyakor­noki rendszere; mindkettő jó példája a kormányzati szándék, az oktatás és a gazdaság szerep­lőinek sikeres egymásra találá­sához.- Magyarország jövője függ at­tól, hogyan és mire neveljük, ta­nítjuk a gyerekeket - fogalma­zott Borkai Zsolt, Győr polgár- mestere, fideszes országgyűlési képviselő, aki kitért arra is, hogy a város élen járt az előrehozott szakképzés bevezetésében és a hiányszakmák tanulását előse­gítő helyi ösztöndíjprogram megteremtésében. Surján László, az Európai Parlament alelnöke koszorúz a mohácsi csata 486. évfordulóján

Next

/
Oldalképek
Tartalom