Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-27 / 198. szám
Küzdelemmel teli két év a város mögött Interjúalanyunk Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere. A város vezetője beszélt a múlt nehéz örökségéről, az elmúlt két év küzdelmeiről, a város pénzügyi helyzetéről és a magas munkanélküliségből fakadó problémákról, valamint a jövőről is: a lehetséges kitörési pontokról, a fejlesztési- és beruházási terveikről. Báli Dániel- Nógrád megyének, ezzel együtt Bátonyterenye városának is nehéz örökséggel kell megküzdenie, főként az ipar leépülése és a bányászat megszűnése miatt. Mennyire súlyos ez a teher a városlakóknak és a környékén élőknek?- Tehát nagy elvárásoknak kellett megfelelni a 2010-ben megválasztott és Ön által vezetett testületnek...- Igen, nagyon nagy volt az elvárás velünk szemben, hiszen sokan azt gondolták, hogy két év alatt csodát tudunk tenni a városban. Azonban azt kell mondjam, hogy elhibázott lépések Nagy-Majdon József- A tények önmagukért beszélnek, a rendszerváltás nagy vesztese Nógrád megye lett. A nehéziparra és szénbányászatra épülő gazdaság összeomlása Kelet-Nógrádban, különösen Salgótarján és Bátonyterenye városok tengelye mentén óriási veszteségeket okozott. Gondoljunk csak azokra a nagy cégekre, amelyek bezártak, ezáltal az emberek tömegével veszítették el munkahelyüket. Annak idején az emberek többsége a jobb élet reményében érkezett megyénkbe. A bányavárosok és bányatelepülések elvesztették bevételi forrásukat, hiszen a bányák és az ahhoz kapcsolódó cégek tönkrementek, de az ipar is fokozatosan leépült. Bátonyterenye is hasonló helyzetbe került. Annak idején a települést - amely 1989 márciusában kapta meg a megtisztelő városi címet - még úgy képzelték el, hogy egy 30- 40.000 fős bányászváros lesz. Sajnos az ismertetett okok miatt ez a terv soha nem valósulhatott meg. Nagy probléma számunkra, hogy az elmúlt 20 évben, egészen 2010-ig nem találták meg a városfejlesztés lehetséges kitörési pontjait, azt a koncepciót, amely felvázolta volna, hogy Bátonyterenye városa 20-30 év múlva hogyan fogja fenntartani magát és miből fognak megélni az itt élő emberek. egész sorozata történt az előző ciklusokban, amelyek részleteivel hivatalba lépésem után szembesültem és amelyek helyrehozatala ránk várt és vár a mai napig is. Nem akarom minősíteni az előző vezetőket. A 2006-ban megválasztott, majd hirtelen lemondott akkori polgármester, a város és a térség igazi sikerkovácsaként próbált lépéseket tenni Bátonyterenye érdekében, de ennek a sikernek meg volt az ára, hiszen ez az át nem gondolt fejlesztéspolitika majdnem csődbe juttatta a várost. Emlékezzünk csak arra, hogy 2008-2009-ben az uszodát be kellett zárni, eladták a Fűtőber Kft.-ben lévő városi üzletrészt, az önkormányzati tulajdonú lakásállomány nagy részét értékesítették, két ipari park területre is jelzálogjogot jegyeztettek be, sőt, a kisterenyei Gyürky - Solymossy kastélyt is eladásra hirdették meg, amely Bátonyterenye egyik kiemelkedő szimbóluma. Egyszóval szép lassan felélték a város vagyonát. Mindezt azért, hogy a város megőrizhesse a működőképességét, miközben a másik oldalról megvizsgálva a folyamatokat, az akkori politikusok nem ismerték fel azt a tényt, hogy bizony nem elég felélni a vagyont, hanem a pénz kiáramlását is meg kellene állítani. Sajnos ez a mesterségesen „felpumpált” fejlesztési politika - amelyekben voltak jó dolgok, de sok esetben a kivitelezésben minőségi problémák merültek föl, vagy kétes, peres ügyeket hagyott hátra maga után - a város pénzügyi helyzetét alaposan megtépázta, ezzel nehéz anyagi örökséget hagyva ránk.- A város költségvetésének és működőképességének szempontjából nézve, az Ön által vezetett testületnek milyen mértékű „pénzügyi lavinát” sikerült megállítania?- 2010-ben csődhelyzetben vettük át a várost. Az előző vezetéstől egy jelentős adósságállományt örököltünk. Ahogy már említettem, mindez annak a következménye, hogy a város olyan erőltetett fejlesztési politikát folytatott, amelynek hiányoztak az erős gazdasági alapjai. Továbbá a kiadási oldalon sem történtek racionalizálások, amely tovább növelte a város hitelállományát. Egy átgondoltabb fejlesztési politikával csökkenteni tudták volna a költségeket, valamint az akkori vezetés már-már pazarló szerződéseket kötött, amely mind a város működőképességét veszélyeztette. Ez rendkívül nagy politikai felelősséggel járó döntést igényelt volna. Kiváló példa, hogy nem vállalták annak felelősségét sem, hogy a város jövője és a helyi közösség érdekében megemeljék a közüzemi díjakat, vagy új, helyi adókat vezessenek be. Mindezek a fájdalmas, de immár halaszthatatlan döntések ránk maradtak. 2011-ben, amikor már átláttuk az önkormányzat költségvetését, cselekednünk kellett annak érdekében, hogy stabilizáljuk a város pénzügyi helyzetét, illetve a Bátonyterenye és Környéke Víz- és Csatornamű Kft.-t, biztosítva annak működőképességét. Ezért kellett sokszor népszerűtlen döntéseket meghoznunk.- A kommunális díjak tekintetében milyen nagyságrendű kintlévősége van a városnak?- A vízdíj tekintetében például 13 millió, a szemétszállítási díj szempontjából 60 millió forint kintlévőségünk van. Az elmaradt lakbértartozásokat is figyelembe véve, körülbelül összesen 300 millió forinttal tartozkedésének gátat kell szabni, a jövő érdekében!- Milyen „beavatkozásokat" fognak eszközölni az Ön által említett „jövő érdekében”?- Első lépésben át kell szabni a szociális segélyezés eddigi gyakorlatát. Ez természetesen nem a megszüntetésüket jelenti, hanem azok mértékének csökkentését. Cserébe ösztönözzük a munkahelyteremtést, ahol az emberek normális bérért, méltó körülmények között válhatnak családfenntartóvá, a közösség teljes jogú tagjává. Emellett át kell alakítani a képzési rendszereket, hogy a környékbeliek olyan piacképes szakmák birtokába juthassanak, amellyel az előzőleg ismertetett célok maximálisan megvalósulhatnak. Ez teheti a várost vonzóvá a befektető cégek körében. Egy olyan várost formálunk, ahol képzett emberek kaphatnak értékteremtő munkát.- Történtek már konkrét lépések?- Igen, mindenképpen! Például az egy tanévet már maga mögött tudó bátonyterenyei II. Iá- nos Pál Pápa Általános Iskola és Óvoda ennek az új képzési rendszernek az alapjait teremtheti meg. Bízom benne, hogy nemsokára már gimnázium is fog az intézményben működni. Továbbá kiemelt figyelmet fordítunk A másik lépés a munkahelyteremtés. Rengeteg tárgyalást folytatunk - amelyekbe sokszor személyesen is bekapcsolódok - ami azt célozza, hogy a város környékén lévő mindhárom ipari parkba komoly befektető cégek érkezzenek. Nekünk nincs olyan nagy ipari területünk, amely alkalmas lenne egy világcég idecsábításához, így az ön- kormányzat a kis- és közép- vállakozási (kkv) szektort célozza meg. A Bátonyterenye Ipari Park Kft. tájékoztatása alapján - a tárgyalásoknak köszönhetően - 2013 végére mintegy 300- 350 munkahely létesül a városban. Hasonlóképpen sokat kell lobbizni a város működését segítő kormányzati támogatásokért, de ebben Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője személyében komoly partnerre találtunk, s ezért a munkáért ezúton is csak köszönetünket fejezhetjük ki neki!- A közeljövőre vonatkoztatva milyen fejlesztési tervekkel rendelkeznek?- Elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekről kell beszélnem. Bár nagyobb útfelújításra nem lesz lehetőségünk, de a Start közmunkaprogram lehetőségeit kihasználva, annak segítségével gondoskodunk arról, hogy úthálózatunk összes kátyúja eltűnjön. Fontos - mondEzen kívül lassan befejeződnek a városközpont-rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések is, amely magába foglalja a művelődési ház felújítását, a Maconkáig tervezett gyalogos- és kerékpárút kiépítését. Terveink között szerepel egy szociális városrehabilitáció is, amely parkosítást, lakások felújítását foglalja magába. A turisztikai beruházások terén én a kisléptékű fejlesztések híve vagyok. Bár nem Bátonyte- renyéhez kapcsolódik, de térségünkben, Mátraverebély-Szent- kúton található nemzeti kegyhelyünk jól példázza az átgondolt és sikeres turisztikai beruházást. A másik, közvetlenül Bátonyterenyéhez köthető példa a Maconkai tó, a horgászturizmus, amely nemcsak jó imázst „varázsol” a térségnek, hanem munkahelyeket is teremt. Továbbá rációt látnék a hegyikerékpár sporthoz köthető turizmus felfuttatásában is.- Hogyan foglalná össze röviden, az elmúlt két esztendő lépéseit, illetve milyen koncepció mentén haladnak tovább?- Hivatalba lépésem óta felelős politikát folyatunk, amelyhez hozzátartozik az is, hogy olykor fel kell vállalnunk népszerűtlen döntéseket is. Rendbe kell tenni az önkormányzat költségvetését, amelyet oly sokáig hanyagul Nagy-Majdon József: „A másik, közvetlenül Bátonyterenyéhez köthető példa a Maconkai tó, a horgászturizmus, amely nemcsak jó imázst „varázsol” a térségnek, hanem munkahelyeket is teremt.” nak a városnak. Sajnos szegények az emberek, ezt pedig maradéktalanul figyelembe is vesszük. Az önkormányzat szociális érzékenységét bizonyítja, hogy még senkit nem tettünk ki az utcára. De a tartozások növea város közoktatási intézményeire. Az oktatással kapcsolatos fejlesztések eredményei hosszú távú folyamatokat feltételeznek, így nem ennek a ciklusnak a végére fogja gyümölcsét meghozni, hanem majd öt-tíz év múlva. hatni létfontosságú - lenne a két városrészt, Nagybátonyt és Kisterenyét közvetlenül összekötő út megépítése. Ez megteremtheti annak lehetőségét, hogy Kisterenyén, később egy új városközpontot építhetünk ki. kezeltek, s amely mindennek az alapja. A nehezén talán már túl vagyunk, de a továbbiakban is a fent bemutatott szemlélet mentén fogunk dolgozni a város jövőjének és az itt élők boldogulásának érdekében! V
