Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-02 / 178. szám
2012. AUGUSZTUS 2, CSÜTÖRTÖK MAGAZIN ETMÓD ■ GAS! ELETMOD MIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ „Szociális kenőanyag’' lehet az alkohol Washington. Amerikai kutatók laboratóriumi körülmények között, tesztitalozással igazolták, hogy egy kiscsoporton belül a mértékletes alkoholfogyasztás növeli a pozitív érzelmeket és erősíti a kötődést. A Pittsburgh- i Egyetem pszichológusai azt is megállapították, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás csökkenti a negatív érzéseket, legalábbis jóval kevesebb összeszorított szájat, ráncolt homlokot vagy némán üldögélő résztvevőt láttak ilyenkor a kísérletek videofelvételein. A Psychological Science című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányba 720 önkéntest vontak be, akiket véletlenszerűen osztottak be 3 fős csoportokba, hogy az alkoholfogyasztás csoportot érintő hatását vizsgálják. A csoportokba egymás számára ismeretlen férfiak és nők kerültek minden típusú összetételben (3 férfi, 2 férfi-1 nő, 1 férfi-2 nő, 3 nő). A csoportok tagjai vagy alkoholos koktélt kaptak, vagy placebo koktélt, vagy alkohol- mentes italt. Az alkoholos koktélba egy rész vodka és 3,5 rész vörösáfonyalé került, a placebo koktélból pedig kihagyták az alkoholt, de a poharat bekenték vodkával. Az alkoholmenetes ital egyszerű vörösáfonyalé volt. A tesztek alatt egy kör alakú asztalnál ültek a résztvevők, akik 36 perc alatt 3 adag italt kaptak az éppen esedékes változatból. Minden egyes italozós körről videofelvételt is készítettek a kutatók, majd kockáról kockára elemezték a csoport tagjainak viselkedését, arckifejezését és a tapasztalt interakciókat. Kiderült, hogy az alkoholos koktél erősítette a szociális kötődést és növelte a beszélgetéssel töltött időt. Gyakoribbak lettek az őszinte mosolyok is, mint Michael Sayette kutatásvezető írta, „amikor mind a három csoporttag alkoholt ivott, akkor a többi csoporthoz képest nagyobb valószínűséggel mosolyogtak egyidejűleg”. Ugyanezekben a csoportokban volt nagyobb annak esélye is, hogy minden tag részt vett a beszélgetésben. Az alkohol azt is befolyásolta, hogy a résztvevők mennyire értettek egyet a kérdőívben elhelyezett „kedvelem ezt a csoportot" és „ennek a csoportnak a tagjait érdekli, amit mondok kijelentésekkel. „Doktorvécé", a jóbarát Eertln. Sokatmondó a legújabb német vécé: nem csak beszélni tud, hanem meg is méri használója tömegét, test- hőmérsékletét, szívritmusának szaporaságát, elkészíti EKG- ját, kielemzi vizeletét és minderről szóban tájékoztatja. „Ön 72,3 kilogrammos, EKG-ja normális, de gond lehet a veséjével. Kérem, ellenőriztesse vércukorszintjét!” - hallhatja a diagnoszta vécét használója. Az újdonság kifejlesztésében egész csapat orvos és mérnök működött együtt. A vécé látszatra mezei, mármint szokványos külcsínű, ám az ülőkében egész sor érzékelő van. A vizeletet külön edénybe gyűjti, és utána számítógéppel elemzi. A „doktorvécé” legfőbb atyja, a 31 éves Lars Grossmann informatikus szerint remekül használható idősotthonokban, kórházakban, mert kiváltja a rutinvizsgálatokat. Még nem tudni, hogy mikor kerül kereskedelmi forgalomba, ára 1300 euró körül várható. A fejlesztés költségeit részben a német pénzügyminisztérium állta. Munka helyett babavárás London. Ha a várandós nő a 4 terhesség nyolcadik hónapja után is folytatja a munkát, az hasonlóan káros lehet a magzatra nézve, mint a dohányzás- erre az eredményre jutottak brit kutatók. Az Essexi Egyetem kutatóinak- két széles körű nagy-britanni- ai és egy amerikai felmérés eredményeit elemző - tanulmánya szerint azok a nők, akik a nyolcadik hónap után is folytatták a munkát, átlagban mintegy 230 grammal kisebb súlyú gyermeket hoztak világra, mint azok, akik már a terhesség hatodik és nyolcadik hónapja között elmentek szülési szabadságra és viszszafogottabb életet éltek a terhesség utolsó harmadában. A kutatók azt találták, hogy a terhesség utolsó hónapjában végzett munka hatása megegyezik a dohányzáséval: a dolgozó vagy cigarettázó nők magzatai lassabban növekedtek a méhben. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az alacsony testsúllyal világra jött újszülötteknél nagyobb az egészségügyi gondok és a lassabb fejlődés kockázata, és életük későbbi részében is különböző problémákkal küzdhetnek. A tanulmány, amelyet három közgazdász, Marco Francesconi, Emilia Del Bono and John Ermisch jegyez leszögezte: az alacsonyabb képzettségű nőknél kifejezetten jótékony hatása volt annak, ha a terhesség korai szakaszában hagyták abba a munkát. A tanulmány szerint ez arra utal, hogy a fizikailag megviselő munkát végzők esetében fokozottabb a terhesség alatti munkavégzés negatív hatása. Ugyancsak megfigyelték, hogy a 24 év alatti nők esetében a munka folytatása szinte egyáltalán nem befolyásolta gyermekeik születéskori testsúlyát, ám az idősebb édesanyáknál jelentősebb volt a hatás, amely az anyuka életkorának előrehaladtával egyre erősödött. Adósságaink miatt aggódunk Budapest A magyar fogyasztók 26 százaléka adósságát tekinti a legnagyobb problémának a következő fél évben; ez jelentősen meghaladja a 9 százalékos európai átlagot. A Nielsen piackutató vállalat a világ 56 országában végzett online felmérést arról, mi okozza a legnagyobb problémát az embereknek a következő hat hónapban. A magyarok után az írek és kolumbiaiak számára a legnagyobb gond a hitel: mindkét országban a fogyasztók 16 százaléka nyilatkozott így. Ötvenhat ország válaszadóinak átlagosan 6 százaléka említette az adósságot, mint legnagyobb gondját a közeljövőben. Magyarországon az adósság után a munkahely biztonsága és a gazdaság helyzete miatt aggódik a válaszadók 14- 14 százaléka. Ezután következik a háztartási energia árának növekedése 10 százalékkal, a gyerekek taníttatása és boldogulása 8 százalékkal, majd egyaránt 5 százalékkal az élelmiszerárak növekedése, egészség, valamint munka és magánélet egyensúlya. Az üzemanyag drágulását 2 százalék említette. Az első negyedévi felmérésben még a magyarok 19-19 százaléka említette a gazdaság helyzetét és a munkahely megtartását mint aggasztó tényezőt, a hitel miatt 15 százalék aggódott. A felmérésben részt vevő huszonnyolc európai ország válaszadói közül legtöbben, átlagosan 15 százalék a munkahelyek biztonsága miatt aggódik, majd a gazdasági helyzet következik 13, a háztartási energia növekvő ára 10, az egészség továbbá az adósság 9-9, majd a gyerekek taníttatása és boldogulása 7 százalékkal. Európában a munkahely biztonsága jelenti a legnagyobb gondot a spanyolok és görögök 32-32, valamint az olaszok 26 százaléka számára. A gazdasági helyzetet fő problémájának a spanyolok 27, görögök 24 százaléka nevezte meg, majd a hollandok és írek 19-19, svédek, észtek és britek 18-18 százaléka. Ennél a válasznál az olaszok mutatója 13 százalék. Bevált a transzzsírsavak betiltása A transzzsírsav étrendünkben Milyen források teszik ki az általunk elfogyasztott transzzsírsavak mennyiségét: 5% egyéb 1% reggeli gabonapehely 3% salátaöntet 5% tips, pattogatott kukorica 8% sült krumpli 21% állati termékek 40% keksz, ropi 17% margarin A transzzsírsavakat a természetes telítetlen zsírsavak mesterséges keményítésével hozzák létre. Forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány i MTVA Sajté- és Fotóarchívum í MTI mii) mw.mti.hL New York. Amikor két évvel ezelőtt New Yorkban tilos lett a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából ártalmas transzzsírsavak élelmiszeripari használata, sokan hitetlenkedve fogadták, hogy a boltokba vagy a gyorséttermekbe kerülő ételek készítői betartják a döntést. Sonia Angeli és munkacsoportjának tudományos vizsgálata igazolta, hogy az érintettek komolyan vették a tiltást és ezzel a világváros étkezése lényegesen egészségesebbé vált. A transzzsírsavakat szívesen használják az élelmiszeriparban, mert jól feldolgozhatok és tartósabbá teszik az élelmiszereket: lassabban avasodnak, mint a többi zsiradék. A gond az, és ezt sok tanulmány bizonyította, hogy fokozzák az érelmeszesedést, gyakoribbá teszik a szívinfarktust és más károsodásokat is okoznak az emberi szervezetben. New York polgármestere két éve hadat üzent az ételeket transzzsírsavval készítő étteremláncoknak és sütödéknek. Elrendelte, hogy szüntessék be e zsiradék használatát, illetve váltsanak egészségesebb zsírfélékre, dolgozzák át technológiájukat a lakosság egészsége védelme érdekében. Két évvel később az Annals of Internal Medicine szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint az ebédként elfogyasztott ennivalókban a transzzsír 2,4 grammal lett kevesebb, és ez jelentős változás. A kutatók 2007-ben 7750 ételösszetételt gyűjtöttek össze a helyi lakosság ebédjéből, most pedig 8630 receptet vizsgáltak az étteremláncok kínálatából. A New Yorkban élők mintegy fele evett délidőben valamelyik hamburger-étteremben, 28 százalék szendvicset áruló üzletben vette az ebédjét, 21 százalék sült csirkét fogyasztott, négy százalék mexikói bisztróba vagy valamelyik pizzériába ment. A legkedvezőbb transzzsír- csökkenést az étteremláncokban tapasztalták. A változás a pizzériák kínálatában nem volt jelentős. Két évvel ezelőtt az étteremláncoknak csupán 32 százaléka nem használt egyáltalán transzzsírsav készítményeket, most viszont ez az arány 59 százalékra nőtt. Sonia Angeli hangsúlyozta, hogy az ételek kedvező összetétele nem függött New York társadalmi összetételétől. A szegényebb városrészekben a transzszírsavak jelenléte az ételekben a belvárosi éttermekéhez hasonló mértékben lett alacsonyabb.Magyarországon a Magyar Nemzeti Szív Alapítvány adatai szerint évente legalább 1000 ember halálát lehetne elkerülni, ha az élelmiszeripar ezt a zsírfajtát nem használná.
