Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-10 / 185. szám
r------------------------------------------------— ! Sikeres öwizsgák ! kara te Pilismaróton, nem- ! zetközi edzőtáborban vettek ; részt az elmúlt héten a nógrá- ! di kyokushin karatékák. Az 1 edzéseket az Olaszországban 1 élő japán, Shihan Wakiuchi j Tsutomu ó. dános mester ve- ; zette. A tábor zárásaként az I öwizsgán szép nógrádi ered- 1 mények születtek. Sempai 1 Ábel Máté (Salgótarjáni TK- | KC) 2. dános mesteri vizsgát ; tett. STKKC felkészítő edző, ! Sempai Ábel Dávid 1. dános. ! Balassagyarmati vizsgázók. 1 1. dán: Zachar Krisztián, Ber- j tálán Alexandra. 1 kyw Pozso- J nvi Gábor. 2 kyu: Fábián Anita. ! 3 kyu: Cservenák Kira, Fábián 1 Ágnes, Kakas Lili. 5 kyu: Szil- ! ágyi János, Siket Anna. 6. kyw ; Chikán Bolgárka. 7. kyu: j Bánszki Botond. Szécsényi vizs- 1 gázok. 2 kyw Krenács Loretta. 1 6. kyw llaizer Gréta, Vanya No- I érni. 8. kyw Oravecz Mátyás. 9. ; kyw Abonyi Gabriella. Eelkészí- ; tő edzők: Sensei Vankó Sándor ! 3. dános és Sempai Kopcsányi 1 Tamás 1. dános mester. 16. Vizslás Kupa ! labdarúgás A megyei II. 1 osztály Keleti csoportjába sze- ; replő Vizslás Atlétikai Club és ; a helyi önkormányzat immár ! hatodik alkalommal rendezi 1 meg szombaton és vasárnap a ! Vizslás Kupát, melynek kezde- ; tektől Kakuk János a főszerve- I zője. A viadalon az SBTC U19, [ a Kazár, a Mátraszele és a Vizs- 1 lás együttese lép pályára. Program. Augusztus 11., j szombat: SBTC U19 - Kazár, ! ló óra, Vizslás AC - Mátra- ! szele, 18 óra. Augusztus 12., va- ! sámap: a harmadik helyért, 14 ! óra, döntő, ló óra. i Csapattársak lettek labdarúgás A Németh ; Krisztiánt is foglalkoztató ; holland Roda JC Kerkrade I labdarúgócsapatához igazolt ! a négyszeres válogatott Ká- 1 dár Tamás. Az élvonalban ; szereplő klub hivatalos hon- ; lapján megjelent közlemény ! szerint a 22 esztendős futbal- ! lista kettő plusz egy évre írt 1 alá az előző szezonban a baj- ; nokság 10. helyén végzett ala- ; kulathoz. Kádár ingyen érke- i zett Hollandiába az angol 1 Newcastle Unitedtől, amely- ! nek színeiben 2008 óta mind- ; össze 13 bajnoki meccsen ka- ; pott lehetőséget. 2012. AUGUSZTUS 10., PENTEK Mintegy százötvenen indultak Cz. Zentai József kehéXPáriúra. A Pásztói Szabadidő SE, Parádi László által vezetetttermészetjáró szakosztálya az elmúlt hét végén Pásztón bonyolította le az idei „Hű, de jól érzem magam” elnevezésű kerékpáros túrát. A rajt és a cél a Hajós Alfréd utcai sportcentrumnál volt. A főrendezői szerepkört ezúttal a szakosztály „kerékpárosa”, Bódi Zoltán látta el, aki a rendezvény végén maga is nyeregbe pattant és végigbringázta a rövidebb távot. A két táv 110 és 60 km teljesítésére mintegy százötvenen vállalkoztak. A pásztói körtúrára a nógrádiakon kívül többek között érkeztek kerékpárosok Budapestről, Debrecenből, Kazincbarcikáról, Miskolcról, Tatabányáról, Tárcáiról, Székesfehérvárról, és Vácról is. Mindkét táv, Ecsegig azonos útvonalon haladt. Már az első ecsegi frissítő pontnál akadtak műszaki hibák, de összefogás eredményeképpen gyorsan megoldódtak a problémák. A hosszabb távot választók ezt követően nekivágtak a komoly emelkedőt tartalmazó kozárdi-nagymezői emelkedőnek, majd Magyarnándor felé vették az útirányt. Szarvasgedénél a két kijelölt útvonal ismét összeért, és Apc-Gyöngyöspata-Szurdokpüspöki vonalon haladt tovább egészen a pásztói célig. A teljesítménytúrán kiemelkedő teljesítményt produkált az Alsótoldon élő dr. György Zsolt (BVSE), Dr. György Zsolt (Alsótold) mindkét távon a leggyorsabb volt aki először a hosszabb távot tekerte végig - itt fölényesen nyert -, majd fél óra pihenést követően Pásztóról indulva nekivágott a 60 km táv teljesítésének is, ahol ismételten mint leggyorsabb teljesítő érkezett célba. A 8. „Hű, de jól érzem magam” kerékpáros teljesítménytúra leggyorsabb teljesítői. Nők (110 km): 1. Karancsi Zita (Kazincbarcika) 4 óra 34 perc, 2. Kecskés Renáta (Somoskőújfalu) 5:18, 3- 4. Reviczki Enikő és Zagyi Edit (Pásztó) 6:55. Férfiak: 1. dr. György Zsolt (Alsótold) 3:39,2. Vági József (Tata) 4:20, 3. Horváth Gábor (Tatabánya) 4:32. Nők (60 km): 1. Vincze Barbara (Pásztó) 2:08,2. Virágh Erika (Pásztó) 2:12,3. Kuruncziné Kovács Mária (Szarvasgede) 2:14. Férfiak: dr. György Zsolt (Alsótold) 1:57, 2. Rónay Tamás (Bátonyterenye) 1:58, 3. Tóth Csaba (Lőrinci) 2:04. Bearany '1 ATLÉTIKA Olimpiát nyert a 2009-es ug Kölcsönpólóban, szemerkélő esőben nyerte meg az olimpiát az orosz magasugró, a bombaformában versenyző Ivan Uhov, a szakág jelenleg legjobb, legszínesebb egyénisége, akit három évvel ezelőtt a Somoskői Ugrógálán a nógrádiak is megcsodálhattak, és akinek cipője ma is megtekinthető Angyal János cipőmúzeumában. Uhov rendkívül magabiztosan versenyzett, egy pillanatra sem hagyott kétséget afelől, hogy csakis ő lehet London bajnoka. Az sem zavarta meg, hogy nem találta a versenymezét, és egy kölcsönkért pólóban kellett ugrania. Jól reagált riválisai emelésére, végül 238 centiig jutott, öt centit(!) vert a második helyezett ErikKynardra (amerikai), bronzérmet pedig hárman szereztek: a jövő reménysége, Essa Mutaz Barshim (katari), Derek Drouin (kanadai) és Robert Grabarz (brit). A hatodik helyen is egy „ismerős” végzett, az amerikai Jamie Nieto (229 cm) 2002-ben diadalmaskodott Somoskőben, és a közönség kedvence volt. Visszatérve Uhovhoz (egyéni csúcsa 239 cm, fedettpályán ugrott 240-et is), a bajnok 1986-ban született, amikor Angyal Jánosék a salgótarjáni Fő téren megrendezték az első ugrógálát, melynek hírneve azóta bejárta a világot. Angyal János már pár éve felismerte a tehetségét, ezért 2009- ben elcsábította a versenyre, melyet - a kétszeres gála győztes - Szergej Kljugin tanítványa meg is nyert (győzött már fedettpályás Eb-n és vb-n is), ekkor ajándékozta meg a versenyigazgatót egy szögessel, amelynek értéke kedd este megsokszorozódott. Idén nem rendezik meg az ugrógálát, de még reménykedhetünk abban, hogy látunk még olimpiai bajnokot Somoskőben. Olimpiai (tévé)napló Két kézzel markolt aranylapátok - Elátkozott sípmesterek H. H. Nem értek a kézilabdához! Ugyanis korábban, igencsak pesszimistán azt jósoltam, any- nyira kifacsarodik a „halálcsoport” meccsei során a magyar férfi kézilabda válogatott, hogy el- bukja a negyeddöntőt, és nem jut a legjobb négy közé. Erre - szerencsére - rám cáfolt a társaság, mert éppen az elődöntőbe kerülésért nyújtotta a leginkább meggyőző teljesítményt, a játékosok akkor koncentráltak a legpontosabban, amikor a legnagyobb szükség volt rá, mert kár tagadni, hogy bármilyen csapatsportágban egy torna legfontosabb összecsapása a negyeddöntő. Persze ez a „csoda”, amit Iz- land ellen tett a Mocsai legénység, amint láttuk a tévében élőben jó pár tízezren ebben az országban, csak hajszálon múlt, de úgy is mondhatnánk, Fazekas Róbert ruganyosságán, laza lábizomzatán, ám valljuk be, Snorri Gudmundsson „teszetoszasá- gán” is. Egy profinak ilyen téthelyzetben tilos, hogy megremegjen a keze, tilos, hogy melléfogjon, mert ugye a büntetőt csak rosszul lehet lőni. Snorri barátunk meg hihetetlenül gyengén lőtte. Pár másodperc alatt - majd a ráadásban - megfordult a világ, a nyolcadik hely baljóslatából az éremszerzés csillogó ígérvénye lett, és örök érvényű mondás, a bravúrtól szárnyakat kap egy csapat, főleg, ha olyan egységesek, mint Lékaiék. Bezzeg a vízilabdázók elátkozzák ezt a napot. Én meg a nemzetközi szövetséget. Váltig állítom, bár bizonyítani sohasem tudom majd, az olimpia előtt körüzenet ment a játékvezető testület Londonban közreműködő tagjaihoz: Magyarország nem nyerhet negyedszer is olimpiát. Nem is nyernek. Az a két emberfia, aki nem edzői minőségben sétál fel és alá a medence partján, szépen elintézte az olaszok elleni mécsesét. Mert parancsot kaptak, és a jó katona engedelmeskedik. Szép is lenne, ha ellenállna, elvégre a karrierjével játszik, a jövőjét áldozná fel, így hát beáll abba a sorba, amit a nagyhatalmú, pénzéhes sportági zsarnokok meghatároznak. Tessék csak visszanézni a mérkőzést, a kiállítási mutatókat, az igazságtalan szándékos ítéleteket, amikkel a mieinket sújtották. És az ilyen „játékvezetői egyoldalúság” egy mégoly képzett és tapasztalt gárdát is megzavar, amelynek három olimpiai arany csüng a vitrinében. Meggyőződésem, hogy a játékvezetői ténykedés feletti idegeskedés miatt tompult a védekezés, hiányzott a „célzóvíz” és jött a vereség. A játékvezetők pedig teljesítették a feladatot, kiejtették a Kemény-legényeket, és szépen odatartják majd a markukat a megérdemelt jutalomért. Ráadásul, amikor nyilatkozni kellett, mindenki csak udvariasko- dott, igaz, nehéz szívvel, vagy burkoltan célozgatott a bírókra, vagy kereste a szavakat, és dadogott azért, mert nem mondhatta kj az igazságot. Egyedül Varga Tamásnak volt elég vér a „pucájában”, hogy kijelentse, bizony az a két fickó, onnan, kívülről alaposan beleszólt a meccs kimenetelébe. Jó lenne már végre, ha tényleg azt nyilatkoznánk, ami a szívünkből jön, és nem kellene attól félni, mi lesz, ha elmarasztalnak egy-egy szidalmazás miatt. Ezek után egyértelmű számomra: a földkerekség legkorruptabb csapatjátéka a vízüabda, ebben méltó társa lett az ökölvívásnak és a birkózásnak! Ugye kedves sípmester sporttársak?! Ja persze, hogy ki ne felejtsem, összelapátoltunk azért ezen a napon két szép elsőséget is. Igazuk van azoknak, akik hangoztatják, manapság annak, aki a legmagasabb csúcsokra hajt, felettébb elkél a pszichológusi segítség. Dombi Rudolf és Kökény Roland tökéletesen választott. Saját edzőjük a szakmai tanácsok mellett szakszerű „lelkifröccsöket” is osztogatott nekik. Szilárdi Katalin civil szakmáját a vízparton sem dobta el, hanem szervesen felhasználta, ezzel óriási pluszt adott az olimpiai bajnokság kivívásához. Tisztelet neki! A női kajak négyes pedig átbillent a határon. Húsz esztendő kellett hozzá, a német-magyar kitartó versengésben négyévenként valahogy mindig a germánok diadalmaskodtak. Most azonban lehullott a csillaguk, a magyaroké meg visszakerült méltó helyére. Hajrá többiek!