Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-05 / 154. szám

7 2012. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN ÉLETMÓD iZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ Rohamosan terjed a ha­misított gyógyszerek, il­letve veszélyes táplálékkiegé-szítők for­galma: a férfi megrende­lők leginkább erőt, fo­gyást és duzzadó izmokat remélnek, nem is sejtve, hogy akár az életükkel játszhatnak. Ugyan a kü­lönböző étrendkiegészí­Veszélyes lehet az interneten vett gyönyör tőknek nincs kontrollja, a gyógyszerekről egyértel­mű a szabály: interneten tilos a forgalmazásuk. Kun J. Viktória Legutóbb egymillió darab ha­mis potencianövelőt találtak a pénzügyőrök egy csomagban a Liszt Ferenc repülőtéren; az In­diából érkező tablettát Ukrajná­ba akarta továbbítani a hazai címzett. Előtte egy békéscsabai házaspárnál négymillió kék tab­lettát találtak. A fogás összérté­ke csaknem egymilliárd forint, egy-egy ilyen piruláért ugyanis 1800-2000 forintot kérnek a fe­ketepiacon (a patikában csak­nem a dupláját). A szakemberek szerint rohamosan nő az ország­ba kerülő hamis gyógyszerek száma, ami nemcsak súlyos gaz­dasági károkat okoz, de egész­ségügyi veszélyt is jelent.- Magyarországon a gyógysze­rek internetes árusítása - a pati­kai házhoz szállításon kívül - ele­ve tilos, egészen biztos, hogy ere­deti gyártó ott nem forgalmazza semmilyen termékét. Előfordul­hatnak olyan honla­pok, ahol Kínából, Pakisztánból, Szíriából, Indiából vagy más, jellemzően közel-kele­ti országból származó hamis gyógyszert szeretnének nekünk eladni. Csakhogy az ügyeskedők nagyon trükkösek, összevissza sakkoznak a különböző postafi- ókszámokkal, szinte lenyomoz- hatatlan egy-egy küldemény származása - mondja Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tanácsadója. - Ezekben a szerekben sokszor egyáltalán nincs hatóanyag, vagy nem a megfelelő mennyi­ségben, esetleg épp ellenkező­leg, túlzott adagban fordulnak elő. Amiről szinte biztosan fel le­het ismerni a hamisítványokat: a magyar feliratok hiánya, a rossz helyesírás a dobozon vagy a rossz minőségű csomagolás - mondja a szakember, aki talán még ennél is nagyobb gondot lát a táplálékkiegészítőknél, ott ugyanis semmilyen ellenőrzés nem létezik.-A termékekre csupán bejelen­tési kötelezettség van, de azon túl semmi. Jóllehet: az ellenőrzések során újra és újra kiderül, hogy többségében nem a feltüntetett összetevőket és nem is a megje­lölt mennyiségben tartalmazzák, legtöbbször durva, szintetikus anyagokat, ellenőrizhetetlen ere­detű dolgokat tesznek hozzájuk. Korábban egy Aloe vera tej tartal­mú fogyasztószerről derült ki, hogy ugyan fogyaszt, de csak azért, mert hatásáról ismert, hogy gyulladást okoz a bélfalban, ez pedig folyamatos hasmenéssel jár. Az egyik legmenőbb, szintén fogyókúrás készítményről pedig most igazolták, hogy olyan szin­tetikus hatóanyag van benne, amely az unióban tiltólistán van. Ez is csak úgy derült ki, hogy sze­gedi gyógyszerészhallgatók kezd­ték szedni, és rosszul lettek, be­vizsgáltatták, és így bukott ki az ügy - mondja Szé­kely Krisztina. Ma Magyarországon a gyár­tók, forgalmazók csak megkül­dik a termék leírását, összetevő­it, s ezt nézik meg a hatóságok. Ha azok között nincs egészségre veszélyes anyag, illetve nincs a „gyógynövény-tiltólistán", zöld utat kap a termék. Azt, hogy va­lóban igaz-e, ami a papíron sze­repel, és csak az van-e a készít­ményben, már nem nézi meg senki. Létezik ugyan egy szak­mai tiltólista azokról a ható­anyagokról, amelyeket tilos fel­használni, ezekről jogszabály azonban még mindig nem szü­letett.- Nyolc éve hozták azt az uniós direktívát, ami megengedte, hogy nem kell az étrendkiegészítőket előre vizsgálni. Akkor megindult az áradat, még a korábban gyógy­szerként forgalmazott termékek egy része is átkerült ide, mára hétezerre bővült ez a termékpa­letta. Csupán könnyebbé és gör­dülékenyebbé akarták tenni a ké­szítmények forgalmazását, de mi már akkor jeleztük, hogy ebből baj lesz - mondja dr. Csupor Dezső, a Szegedi Tti- domány- egye- t e m vledi arne -------------------­-------------­>a te : _ s/&narUn, Gyógyszerésztudományi Kará­nak kutatója, aki szerint a csalás jó esetben annyi, hogy nincse­nek benne a feltüntetett anya­gok, vagy csupán hatástalanok, rosszabb esetben viszont más is van a dobozokban. Ő az egyet­len, aki önkéntes laborvizsgála­tokkal igyekszik a tendencia el­len küzdeni. Intézetében legutóbb tíz poten­cianövelő szert vizsgáltak, hétnél derült ki, hogy a Viagra hatóanya­gát vagy ehhez hasonló hatású gyógyszermolekulát tartalmaz­tak, amit azért találtak különö­sen veszélyesnek, mert eseten­ként még a gyógyszerekben meg­lévőnél is nagyobb dózisban használták a kémiai anyagokat. Ami különösen megdöbbentette a szakembereket, hogy a meg­vizsgált étrendkiegészítők közül mindössze egy nem volt szabály­szerűen bejelentve, az összes töb­bi hivatalosan bejelentett és zöld pipa jellel is ellátott volt, hét kö­zülük mégis veszélyesnek bizo­nyult Vagyis hiába volt rajta a re­gisztrációt jelző szám és a jogsza­bálynak való megfelelőséget iga­zoló pipa, ez mégsem jelentett semmiféle biztonságot. Legutóbb Szegeden olyan fo­gyasztószerre bukkantak, ame­lyikbe már a gyógyszeriparból is kitiltott hatóanyagot kevertek. A termék olyan vegyületeket is tar­talmazott, amelyekből egyszerű úton kábítószert lehet nyerni. Ma­gyarországon néhány tragédiáról tudható csupán, hogy különböző étrendkiegészítő a felelős érte. Az egyik egy fiatal, győri lány volt, akinél a természetesnek hirdetett fogyasztószer olyan komoly máj­károsodást okozott, hogy már a transzplantáció sem kerülhetett szóba. A másik eset néhány hét­tel ezelőtt történt, amikor az őssejtstimulálásra ajánlott, a négy éve mérgezőnek minősített polos­kairtó virág hatóanyagát tartalma­zó készítmény okozott olyan sú­lyos károkat a májban, hogy a be­teg már az új májat nem tudta megvárni. Meghalt. Legutóbb pe­dig egy férfi hirtelen szívhalálánál gyanították, hogy a mellette fekvő üres potencianövelő-doboz tartal­ma okozhatta a tragédiát. A szülőket kisebb eséllyel betegíti meg a náthavírus A náthavírusnak kitett szü­lők közül kevesebben beteg­szenek meg, mint nem gyere­kes kortársaik közül, az össze­függés ráadásul független meglévő immunitásuktól. A meglepő eredményre ameri­kai kutatók jutottak, akik munkájukról a Psychosomatic Medicine című szakfolyóirat­ban számoltak be. A pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetem munkatársai szerint a jelenséget a szülők és nem szülők közötti pszicholó­giai vagy viselkedési eltérések magyarázhatják. Tanulmá­nyukban nyolcszáz egészséges önkéntes adatait elemezték, akik vállalták, hogy rhino- vírusoknak, a nátha vagy meg­fázás vírusának teszik ki őket. A vírusokat orrcseppek segít­ségével juttatták be a résztve­vők szervezetébe. A kutatók ezután összeve­tették, hogy a szülők és a nem szülők milyen arányban bete­gedtek meg. Kiderült, hogy a szülőknél 52 százalékkal ki­sebb eséllyel jelentkeztek a klasszikus megfázásos tüne­tek, mint a nem szülőknél. Először azt feltételezték a szakemberek, hogy gyerekeik közreműködésével szereztek immunvédettséget a szülők, ezt azonban a vérvizsgálatok nem igazolták. A teszt indulá­sakor ugyanis azt is megmér­ték, hogy a rhinovírus elleni antitestek szintje mekkora az önkéntesek vérében. A szülők attól függetlenül betegedtek meg kisebb valószínűséggel a náthavírustól, hogy a védő an­titestek szintje mekkora volt náluk. Korcsoportok szerint ele­mezve az adatokat az derült ki, hogy egyedül a legfiata­labb, 18-23 éves szülőkre nem volt érvényes a „védőhatás”, ők ugyanolyan arányban be­tegedtek meg, mint nem szü­lő kortársaik. A többgyerekes szülőknél kifejezettebbnek bizonyult a védőhatás, amely azonban független volt attól, hogy még otthon lakó gyerekei voltak-e az illetőnek, vagy már elköl­töztek otthonról. Nem jelentett különbséget a védőhatásban az, hogy házasságban vagy azon kívül élt-e a szülő - idéz­te a szerzőket a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál. Jól „állunk" Európában Magyarországon átlagosan hat percet töltenek el az ügyfelek sorban állással, az európai átlag kilenc perc - derül ki egy nem­zetközi felmérésből. A Mystery Shopping Providers Association (MSPA) tagjai 23 eu­rópai ország sorban állási szoká­sait tesztelték próbavásárlók se­gítségével. A „titkos vásárlók” jár­tak többek között bankokban, postahivatalokban, élelmiszerüz­letekben, gyorséttermekben, gyógyszertárakban, ruhaüzletek­ben és jegyirodákban is. Megfi­gyelték a sorban állás idejét, kö­rülményeit, a személyzet kedves­ségét, segítőkészségét. A szakér­tők közel 3000 kitöltött értékelést elemeztek a maga nemében az egyik legnagyobb terjedelmű ku­tatás folyamán. Franciaország érte el egy perc­cel a legjobb eredményt, Orosz­ország szerepelt a legrosszab­bul, náluk átlagosan húsz per­cet töltenek az emberek sorban állással. A felmérésből az is kide­rült, hogy leglassabban a posta- hivatalokban haladnak a sorok. Az emberek általában rezignál- tan fogadják a sorban állás té­nyét, viszont minden harmadik ember hangot adott elégedetlen­ségének. Még ennél is nagyobb hiányosságot mutatott a mosoly kérdésköre, hiszen a kiszolgáló személyzet fele nem mosolygott az ügyfélre. A próbavásárlók szerint a leg­több esetben lett volna lehetőség a sorok csökkentésére, egyebek mellett újabb pénztárak megnyi­tásával, illetve több alkalmazott beállításával, ez azonban csak na­gyon ritkán történt meg. Magyar- országon az üzletvezetők egyik esetben sem tettek lépéseket a so­rok hosszának csökkentésére, a várakozási idő miatt egyetlen el­adó sem kért elnézést A svéd el­adók több mint fele elnézést kért az esetleges hosszabb várakozá­si idő miatt, ezzel ők érték el eb­ben a kérdéscsoportban a legjobb eredményt. Nem mindenkinek tesz jót a nevetés Röhögéskorlátozásért indult per nevető jógázók ellen Indiá­ban, a felperesek a kacagóklub szomszédai. A jógások Mumbai peremén röhögnek. Reggel hatkor kezdenek éne­kelni, tapsolni, kun­cogni, majd egy­mást egyre han­gosabb röhögés­re hergelni. A klub tagjainak száma ÍO és 30 között változik. „Bár a nevetés ra­gadós, a szomszédok­ra ez nem áll. Ha valakinek az ablaka alatt minden áldott reg­gel népes embercsoport röhög, akkor annak nincs kedve nevet­ni” - hangoztatta a felperesek ügyvédje hozzátéve, hogy míg a jógázóknak jót tesz a nevetés, ad­dig a szomszédságnak mentális agóniát okoz az akusztikus ag­resszió - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap. A bíróság mind­azonáltal nem ho­zott elmarasztaló ítéletet, csupán felkérte a rendőr­séget, találjon módot arra, hogy a szomszédság - is - nevessen a procedúra végén. A kacagó jógaklubok amúgy 17 évvel ezelőtt indultak világhódító útjukra és éppen Mumbaiból. Azóta 60 országban röhög 6 ezer csoport a világon. i I * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom