Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-02 / 151. szám
N06RADMTWP 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Országos könnyűzenei találkozó- vg-__________________ NÓgrád megye. Második alkalommal rendezte meg a Nyugdíjasok Országos Könnyűzenei Találkozóját a Nyugdíjasok NÓgrád Megyei Szövetsége és társszervezőként a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület a megyeszékhelyen a napokban. A két napos rendezvényre az ország több megyéjéből, így Békés, Hajdú-Bihar, Borsod, Heves, Győr megyéből is érkeztek szereplők. A rendezvény „alaphangját” a kisterenyei nyugdíjasklub táncosai és Deák Béla „családi zenekara" adta meg. megnyitója után Nagy Ferencné a népfőiskolái egyesület elnöke, a könnyűzenei találkozó műsorvezetője 15 énekest szólított színpadra, akik változatos produkciókat adtak elő. Tánczenét, operett részleteket, sanzont egyaránt hallhatott a hálás közönség, amely nagy tapssal köszönte meg a szép, szórakoztató délutánt. Másnap értékelték a produkciókat, amelyek bizony „megdolgoztatták” a három tagú zsűrit. Andrássy Ferenc zenetanár, a zsűri elnöke elismeréssel szólt a találkozó magas színvonaláról. Fontosnak ítélte az előadók hanganyagának, egyéniségének megfelelő művek kiválasztását és az előadás módját. Dicséretben részesítették a GyulafiráA fellépőket, valamint a szép számú közönséget Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy a városban sok olyan rendezvény van, amelyen különböző korosztályok képviselői mutatkoznak be. Közülük is kiemelte a szépko- rúak nyitottságát, hogy a népdalok, arpagyar nóták mellett a könnyűzenei műfajban is megméretik magukat Szendrődi György, a megyei nyugdíjas szövetség elnökének tótról érkezett Bolla Rózáit és az abdai Rixer Károlyt. Különdíjat kapott a békéscsabai Kolonits Mária, az egri Molnár János, a hajdúszoboszlói T. Kiss Endre és a vépi Tóth Vásárhelyi Ilona. Az „Év hangja” lett Egerből Kmetzné Gömöri Marika, Gyöngyöshalásziból Orbán János és Bőcsből Tompa András. Nemzeti snapszer bajnokság Az elmúlt napokban országszerte tizenegy helyszínen rendezett egyszerre selejtezőket a Magyar Snapszer Szövetség. A megyei fordulókon legjobban teljesítő játékosok kvalifikációt nyernek az október 20-i budapesti döntőre, a győztes pedig a bajnoki cím mellett 10 millió forint értékű nyereményben részesül. R. I.____________________ Salgótarján. Március óta javában folynak az országos és a határon túli selejtezők. A SzuperSnapszer hétvégén egyszerre tizenegy településen mérkőzhettek meg egymással a legjobb kártyások. A salgótarjáni Den Café és Pizzéria is egy helyszín a sok közül, ahol a napokban rendezték a NÓgrád megyei fordulót. Innen továbbjutott: Egyed István, Varga Zsolt valamint Lakatos Sándor is.- Egyesületünk célja, hogy a póker általános térhódításának árnyékából kibújva a magyar kártya jó hírét terjesszük. Ez egy egyszerű, közkedvelt, igazi magyar kártyajáték, melyet közel 200 éve játsszuk a mai formájában - mondta Pusker Péter, szervező. A snapszlinak vagy hatvanhatnak is becézett játékot Magyar kártyával játssza 2-4 játékos. A játék célja legalább 66 pont elérése, bemondásokból és ütésekből. A kártyát egyedi képek illusztrálják, amelyek az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc előtt születtek, az európai forradalmi mozgalmak ébredésekor. Sokáig úgy hitték, hogy a kártyacsomag a bécsi Ferdinand Piatnik kártyafestő műhelyének alkotása, ám 1973-ben egy angol gyűjtőnél megtalálták a széria ősdarabját, amelyen egyértelműen látszott az eredeti készítő, Schneider József pesti kártyafestő mester neve. Schneider egy svájci dráma szereplőit festette a kártya lapjaira, mivel akkoriban nem festhetett magyar történelmi személyiségeket, vagy a szabadságharccal összefüggő alako- kát, hiszen, a korabeli erős cenzúra nem en- ak, Svájcban a magyar kártya gedte volna forgalmazni a kártyá- nagyrészt ismeretlen, kát. Érdekesség, hogy bár a lapo- - A mostani versenysorozattal kon szereplő karakterek svájci- az a célunk, hogy megtaláljuk az ország legjobb snapszeresét illetve a játékot népszerűsítsük. Már most is nagy az érdeklődés hiszen egy-egy helyi selejtezőre átlagosan 50-60 versenyző nevez, de olyan is előfordult már, hogy száznál több játékos gyűlt össze az adott helyszínen. Meglepő még, hogy rengeteg fiatal és kifejezetten sok hölgy is érdeklődik a játék iránt A selejtezők nemcsak Magyarország területén, hanem a határon túl Burgenlandtól a Felvidéken át egészen Erdélyig folynak. Az ország egyes részein és a határokon túl is más-más szabályok szerint játsszák a snapszert, így úgy döntöttünk, hogy egy 33 illetve 66 pontos egységesített szabályrendszert hozunk létre, így jobban ki lehet zárni a. szerencse lehetőségét. A verseny díjazása még ami kietpeJtedp Ätnaga nemében, hiszen a győztes a bajnoki cím mellett 10 millió forint összértékű nyereményben is részesül - fejtette ki Pusker Péter. A salgótarjáni Dolinka: élt, él, élni fog Fejezetek a kedvelt kirándulóhely történetéből (VIII.) Sorozatírásunk befejező része a Dolinka pihenőpark elmúlt évekbeli történetének és jelenlegi állapotának nyúlfarknyi összegzése, egy érdekes fejlesztési elképzelés felvillantása, valamint a liget fenntartása és fejlesztése érdekében szükséges feladatok- teljesség igénye nélküli - említése. Régi olvasóink tudják, a Dolinka-kötetem megjelenése előtt és után is folyamatosan foglalkoztunk a liget sorsával. Baráthi Ottó „Város a városban program” így például lapunk 2007. július 12^ei számában kérdéseimre Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere válaszolt:- A város 2007-2018 évre szóló programjában a stadion nevesített, és van elképzelésünk a Dolinkára is. Mindkettőt szeretnénk bekapcsolni abba a tájrehabilitációs programba, amely az egész acélgyári körzetet, mint helytörténeti emléket komplex módon, egy blokkban kezeli, és később megfelelő projektbe építve pályáztatja. Ott vannak az acélgyári úton a viszonylag jó állapotban megmaradt építészeti emlékek... Az iskolaépület is egy építészeti ritkaság. A volt acélgyári olvasó- kaszinó épületében - ahol a városalapító képviselőtestület 1922-ben ülésezett - várostörténeti múzeumot hozhatnánk létre. Az acélgyári körzet újra - mint volt egykor - város lehetne a városban. Távlati céljaink között így jelenik meg egy olyan városnegyed képe, ami régi idők emlékeit idézi, és sajátos értéket képvisel Salgótarján városában. Én bízom benne, találunk olyan EU-s és központi pályázati kiírásokat, amelyek városközponti rehabiltációra jelennek meg, és tervünk beilleszthető lesz. Ezt én nagyon fontosnak tartom. Eddig „csak” emlékeztetőül a polgármesteri nyilatkozat egy időtálló részlete, amelyhez illeszkedik egy lokálpatrióta városlakó elképzelése. Egy velős vállalkozói vízió A Dolinkából haza felé utam- ban, a Zagyva-rakodó mellett elhaladva eszembe jutott, hogy a terület hasznosíthatóságáról korábban már maga a tulajdonos, Cseh László vállalkozó is írt a lapunkban. Sorozatírásunk apropóján vele is beszélgettünk:- Ön szerint Salgótarján még mindig a lehetőségek városa?- Hogyne, hiszen tudom, változatlanul napirenden vannak a városrehabilitáció tervei, amelybe az én elképzeléseim is beilleszthetők lennének. A Zagyvarakodó 2,3 hektár, közművesített, bekerített területe - nézze ezt a légi felvételt! - alkalmas lenne barna-mezős beruházási célokra. Ezek által közelebb kerülhetne a város a közlekedési és parkolási problémák megoldásához, a terület az acélgyári úti sorompótól egy megtervezett, mindössze 100 méteres úttal kapcsolódhatna a közúti, Füleki úti körforgalomhoz. Az ingatlanon autóparkoló, kerékpár-tároló és -kölcsönző, teke- és bowling pálya, szabadtéri színpad, szálláshely, étterem és más szolgáltató létesítmény is kiépíthető lenne.- Engem inkább „csak" a Dolinka érdekelne.- Tudom, folytatom is. Tehát ez a terület összeköttetést jelenthetne a Dolinka pihenőparkkal és a Szojka Ferenc Stadionnal. Az újraindításra tervezett fogaskerekű vasút egykori induló állomása is csak néhány száz méterre van innen. Az ingatlan „összeköthető” - az Arany János út és a Pécskő út közötti sétálóutca létesítésével - a belvárossal is. A terület bekapcsolható az acélgyári városrész és a belváros tájrehabilitációs programjába. Városidegen befektetői beruházás a fenti kapcsolatrendszereket örökre tönkretenné. Fontosnak tartanám a terület helyi - fenti célokra történő - közcélú hasznosítását. Az önkormányzattal együttműködve én minden megoldásra nyitott vagyok. Hét éve újra él a Dolinka Velős és valós vízió?! Felkarolásra váró terv?! De mi valósult meg a Dolinkáért Egyesület elképzelésiből? - kérdeztem ismét Czene Gyula elnöktől.- Hét éve már újra él a pihenőpark, ahol szép időben rendszeresen találkozom sétáló emberekkel, iskolai osztályokkal, óvodai csoportokkal, hétvégeken bográcsozó, nyársaló családokkal, társaságokkal is. Az önkormányzatnak köszönhetően ma már több szintű játszótér fogadja a gyermekeket, áram és világítás is van a ligetben. Az idén tavasszal a betonasztalokat és az ülőhelyeket újjá varázsolták. Most is dolgoznak a volt salakos pályán, ami reményeink szerint rövidesen többfunkciós létesítményként működhet.- Mit nem sikerült elérni?- A víz- és a csatornarendszer kiépítését, amelynek hiánya mindig kiáltó, amikor iskolások serege özönli el a Dolinkát. A rendszer biztosítása nem halogatható. Időnként úgy tűnik, nem biztosított megnyugtató módon a liget - értékének is megfelelő - folyamatos őrzése, takarítása és karbantartása. így is jó hallani, hogy az acélgyári városrész rehabilitációjával kapcsolatos nyilatkozatokban fajsúlyosán szerepel a Dolinka fejlesztése. Nagyon várjuk a projekt indulását.- Melyek a legfontosabb tennivalók?- Egy jó gazdának nemcsak tervei, de napi teendői is vannak értékes tulajdonával kapcsolatban. Tudjuk, a liget többfunkciós létesítménnyé alakítása (pihenő- kulturális- és sportpark) nem történhet meg egyik napról a másikra, ezért fontos lenne folyamatosan tenni érte. Jó lenne, ha az úgynevezett lőház színpadán, és a még kihasználatlan területeken nyári kulturális programokra és rendezvényekre is sor kerülhetne.- Úgy legyen! (VÉGE) «1 J
