Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-24 / 170. szám
10 SPORTTUKOR 2012. JÚLIUS 24., KEDD London 2012 - Sportági ABC London 2012. A XXX. nyári olimpiai játékokat július 27-e és augusztus 12-e között rendezik meg Londonban. A Magyar Olimpiai Bizottság által a londoni olimpiára nevezett 158 magyar sportolót. Az alábbiakban az olimpiai sportágakat, és a magyar résztvevőket mutatjuk be. Kerékpár - BMX A BMX kerékpáros szakág Londonban másodszor szerepel az olimpiai programban, négy éve Pekingben Radasics Vilmos személyében volt magyar résztvevője a debütálásnak, ezúttal viszont nem lesz magyar induló. A BMX-es bringások a krossz számban versenyeznek. Az indulóknak az ugratókkal, emelkedőkkel megtűzdelt körpályán kell minél gyorsabban célba érniük. Kerékpár-hegyikerékpár Akárcsak Pekingben, Londonban is indul Parti András hegyikerékpárban az ötkarikás játékokon, ráadásul ezúttal Benkó Barbara révén a női mezőnyben is lesz magyar résztvevő. Vinczeffy Zsolt személyében 2004-ben, Athénban versenyzett először magyar hegyikerékpáros olimpián, ő a 40. helyen végzett, míg Parti négy éve 23. lett. Az olimpia műsorán 1996-tól szereplő sportág szakágai közül a játékokon a terepversenyt (cross country) rendezik meg. Kézilabda Magyar férfi kézilabda-válogatott olimpián még soha nem állhatott dobogóra, Londonban azért küzd, hogy ez a sorozat megszakadjon. A női együttes ugyanakkor nem harcolta ki a részvételt -1992 után először -, mivel tavaly nyáron nem jutott ki a decemberi kvalifikációs vb-re, és a korábbi Eb-n sem szerepelt úgy, hogy ötkarikás selejtezőn indulhasson. A férfi válogatott Mocsai Lajos szövetségi kapitánnyal szerzett londoni kvótát, ő korábban a női válogatottal 2000-ben, Sydneyben ezüstérmes volt. Ez mindmáig a legjobb magyar olimpiai kézilabdás helyezés. Az edzőnek ez lesz a második olimpiája a férfi válogatott élén, Szöulban, 1988-ban negyedik volt. A férfi válogatott az elmúlt időszakban szép sikereket ért el, ezzel együtt már az is komoly fegyvertény, hogy több lépcsőben sikerült kiharcolnia az olimpiai szereplés jogát A csapat új „vezért” kapott bő egy hónapja Nagy László személyében, aki három év kihagyás után tért vissza a válogatottba. Sokáig még az a verzió is élt, hogy spanyol színekben szerepel majd Londonban, végül a magyar csapatot választotta. Immár a barcelonai sztárátlövővel a válogatott azóta a norvégokat kiejtve kijutott a jövő évi világbajnokságra, ami szintén erősítette az olimpiai reményeket. A férfi együttes legutóbb nyolc éve szerepelt olimpián, akkor éppen lecsúszott az éremről, negyedik lett Skaliczki László vezérletével. A kézilabKáté Gyula ökölvívó da először 1936-ban, Berlinben szerepelt az olimpia műsorán, majd hosszú szünetet követően 1972-ben Münchenben, és azóta állandóan az ötkarikás műsor része. A magyarok eddig - leszámítva az 1984-es Los Angeles-i bojkottot - minden játékokon ott voltak, egy vagy két válogatottal. Kosárlabda Az olimpiai kosárlabdatornát ezúttal is mindkét nemnél magyar részvétel nélkül rendezik meg. A piros-fehér-zöld férfi együttes négyszer szerepelt az ötkarikás játékokon (1948, 1952, 1960, 1964), legjobb eredménye az 1960-as kilencedik hely volt A nők eddig csak egyszer harcolták ki a részvételi jogot, ám 1980-ban rögtön a negyedik helyig jutottak. Labdarúgás Három aranyéremmel (1952, 1964, 1968), valamint egy-egy ezüsttel, illetve bronzzal a magyarok az olimpiák labdarúgótornáinak legeredményesebb résztvevői. Ezzel együtt magyar együttes legutóbb 1996-ban Dunai Antal szövetségi edző irányításával szerzett részvételi jogot a nyári játékokra, de a csoportkor után búcsúzott. A londoni férfi tornán 23 éven aluli együttesek vehetnek részt, mindegyik gárda szerepeltethet azonban három túlkoros futballistát. A keretek összeállítása általában komoly nehézségekbe ütközik, az európai kupákban érdekelt klubcsapatok többsége ugyanis nem igazán szereti elengedni meghatározó játékosait, noha a FIFA ezt kötelezővé tette. A férfiak tornája 1908 óta, a gyengébbik nemé pedig 2000-ben Sydneyben szerepel a programban. A magyar nők még soha nem vettek részt ötkarikás játékokon. A női mezőnyben minden gárda legerősebb összeállításában játszhat. Lovassport A lovassportok hét szakágából három, a lovastusa, a díjlovaglás és a díjugratás szerepel a londoni olimpia műsorán, vagyis az itthon sikerágazatnak számító fogathajtás nem. A játékokra így egyetlen Sidi Péter sportlövő magyar lovas sem szerzett indulási jogot A díjlovaglás, a díjugratás és a lovastusa 1912-től szerepel az olimpiai programban. A közelmúlt játékain balszerencse kísérte a magyar lovasokat: a díjlovaglásban Európa-bajnoki bronzérmes Dallos Gyula a megszerzett kvóta ellenére azért nem utazhatott Sydneybe, mert Aktion nevű lova már 19 éves, vagyis túl öreg volt az olimpiai induláshoz. Aktionnal az előző két játékokon is problémák adódtak, Barcelonában belázasodott, Atlantában pedig az állatorvosi vizsgálat során sántának nyilvánították, és nem engedték rajthoz állni. Sydneyben Túri József sem indulhatott, az azóta motorbalesetben elhunyt díjugrató Superville nevű lova ugyanis enyhe ínhüvelygyulladása miatt nem felelt meg az orvosi vizsgálaton. Műugrás Műugrásban két magyar versenyző indul a londoni játékokon: Barta Nóra - aki már a negyedik olimpiájára készül - és Gondos Flóra; mindketten 3 méteren szerepelnek majd. A műugrás az egyik legrégebbi ötkarikás sportág, már 1912 ben, Stockholmban a műsor része volt. Azóta is népszerű, amit jelez, hogy a két egyéni szám - 3 m, továbbá 10 m, azaz toronyugrás - mellett két szinkronugrás is szerepel mindkét nem programjában. Magyar- ország képviselői mindeddig híján | maradtak az olim- ¥ piai éremnek. Műúszás Londonban a Czékus Eszter, Kiss Szofi kettős képviseli mű- 5 úszásban a magyar színeket. A duók versenyében korábban is volt már magyar olimpiai induló: 2000-ben a Marschallkó Petra, Hámori Zsuzsanna kettős szerepelt a játékokon, a páros produkciója 23. helyet ért A műúszás, melyet még ma is gyakorta nevez- Kovács Sarolta öttusázó nek szinkronúszásnak, 28 éve szerepel az olimpiai programban, 1984-ben még egyéniben és párosban versengtek a hölgyek, 1996-tól azonban a szólót kiszorította a csapatverseny. később, Los Angelesben Énekes István, 1936-ban, Berlinben pedig Harangi Imre lett első. AII. világháború után folytatódott a „hagyomány”, Csík Tibor és Papp László Londonban (1948) nem talált legyőzőre. Papp Helsinkiben (1952) ismételt, majd Melboume-ben (1956) triplázott. Rómában (1960) Török Gyula, a népszerű Öttusa A londoni olimpián az öttusázók számára férfi és női egyéni versenyt rendeznek, ezekben a magyarok eséllyel pályáznak az éremszerzésre. Országonként mindkét nem küzdelmeiben két- két versenyző indítható. A magyar színeket az egyéniben 2009-ben világbajnok, tavaly vb-bronzérmes Marosi Ádám, a 2011-ben Világkupa-döntőn győztes Kasza Róbert, illetve az egy éve vb-második Kovács Sarolta és az ugyancsak 2011-ben Eb-ezüstérmes Tóth Adrienn képviseli. Azzal együtt, hogy mind a négy induló olimpiai újonc, korántsem tartoznak az esélytelenek közé, sőt, Marosi egyértelműen a világelit tagja, és Kovács is egyre nagyobb eséllyel pályázik minden versenyen kiemelkedő eredmény elérésére. Mivel Kasza és Tóth is bizonyított már, flfe jó formaidőzímpÖkölvívás Három magyar versenyző léphet kötelek közé a londoni olimpia ökölvívótornáján. Közülük egyértelműen a 64 kg-ban szereplő, kétszeres világbajnoki bronzérmes, illetve kétszeres Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes Káté Gyulától várható a legjobb szereplés, mégpedig dobogós helyezés kiharcolása. Szántó Imre tanítványa pályafutása során csak egy nagy versenyen nem tudott maradandót alkotni, éppen a nyári játékokon. A sportág hazai vezetése reméli, hogy a londoni - Káté számára harmadik - olimpián változik a helyzet Varga Miklós (60 kg) - aki Kátéhoz hasonlóan ott yolt Pekingben - az utóbbi szezonban a nemzetközi szövetség félprofi ligájában (WSB) győztes milánói csapatban szerepelt, a tavalyi világbajnokságokon pedig a legjobb nyolc közé jutott. A középsúlyú (75 kg) Harcsa Zoltán mindössze 19 éves, junior világbajnoki és ifjúsági olimpiai bronzéremmel büszkélkedhet, a felnőtteknél pedig a tavalyi vb-n nyolcaddöntős volt. A Londonban debütáló női ökölvívók között nem lesz magyar. Az első magyar ökölvívó olimpiai aranyérmet Kocsis Antal nyerte 1928-ban, Amszterdamban. Négy évvel tés esetén az ő figyelemreméltó szereplésük sem lenne meglepetés. Öttusaversenyeket először 1912-ben, Stockholmban rendeztek a játékokon, ez egyben a sportág születésének is a dátuma, azaz idén százéves az öt - ma már három különálló és egy kombinált - számból álló klasszikus versenyzési forma. A magyarok úttörője Filótás Tivadar volt, aki 1928-ban, Amszterdamban 23. lett. Az első átütő sikert az 1952-es helsinki olimpia hozta meg, aranyérmet nyert a Benedek Gábor, Szondy István, Kovácsi Aladár összeállítású csapat, továbbá egyéniben a második, illetve harmadik helyen végzett Benedek és Szondy. Rendkívül eredményes volt az 1960-as római olimpia is: Németh Ferenc egyéni elsősége és Nagy Imre ezüstérme mellett a Németh, Nagy, Balczó András trió a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel. A legeredményesebb magyar versenyző éppen Balczó volt, aki három olimpián három arany- és két ezüstérmet szerzett. Egyéniben 1972-ben, Münchenben sikerült az élen végeznie. Két elsőséget mondhat magáénak Németh, Török Ferenc és Martinék János, míg egyszer nyert Benedek, Szondy, Kovácsi, Nagy, Móna István, Mizsér Attila, Fábián László és Vörös Zsuzsanna. Az 1996-os, atlantai játékokon már csak egyéni versenyt rendeztek, ebben Martinék bronzérmes lett. Atlanta óta egynaposak a versenyek, Sydneytől kezdve pedig a nők is szerephez jutottak. A magyar versenyzők eddigi olimpiai mérlege: kilenc arany-, nyolc ezüst- és négy bronzérem. Ritmikus gimnasztika Ritmikus gimnasztikában nem lesz magyar szereplő a nyári olimpián, mivel az erre leginkább esélyes Vass Dórának az idei, londoni tesztversenyen nem sikerült kivívnia az indulási jogot. A sportág 1984-ben debütált a nyári játékok programjában, de Los Angelesben, majd Szöulban és Barcelonában még csak egyéni összetett versenyt rendeztek. A csapatok először az 1996-os atlantai olimpián mutathatták be produkcióikat. Az eddigi legjobb magyar eredmény az 1988-as szöuli eseményen született, akkor Sinkó Andrea hatodikként zárt. 1992-ben, Barcelonában Fráter Viktória 24., Szalay Andrea 28. volt, Atlantában előbbi a 23., utóbbi a 36. helyen zárt, majd a 2000-es sydneyi olimpián Fráter 20. lett. A 2004-es athéni és a 2008-as pekingi játékokon nem volt magyar egyéni induló, a csapatok versenyére pedig 1996 óta egyszer sem sikerült kvótát szereznie a magyar együttesnek. Röplabda Röplabdában sem a férfi, sem a női magyar válogatott nem indulhat az olimpián, mivel mindkét csapat a selejtező első körében búcsúzott a további küzdelmektől. A magyar férfiak csak egyszer, 1964-ben Tokióban - ekkor debütált egyébként ötkarikás játékokon a sportág - vettek részt az olimpián, és a hatodik helyen végeztek. A nők 1972- ben ötödikek, 1976-ban és 1980-ban pedig egyformán negyedikek voltak. Egy magyar születésű játékos azért lesz a londoni mezőnyben, a német válogatottat erősítő ifj. Grózer György személyében. Sportlövészet Három magyar versenyző vehet részt a londoni olimpia sportlövő versenyein. A puska, pisztoly szakágat ketten, Sidi Péter (puska) és Csonka Zsófia (pisztoly), míg a koronglövőt egyedül Bognár Ri- chárd (dupla trap) képviseli majd a brit fővárosban. A magyar indulók száma kifejezetten alacsony, mégis könnyen elképzelhető, hogy éremmel, akár érmekkel tér majd haza Londonból a „küldöttség”. A legkomolyabb esélyekkel egyértelműen Sidi Péter utazik a játékokra. A komáromi puskás negyedik olimpiája előtt áll, s ugyan eddig egy hatodik hely a legjobbja (légpuska, Peking), az elmúlt évek alapján ezúttal a háromból két számában egyértelműen a favoritok közé sorolható. A 34 éves lövő a kisöbű szabadpuska 3x40 lövéses összetett versenyében világ- és Európa-bajnoki címvédőként állhat majd lőállásba, míg légpuskában ezüstérmes volt a legutóbbi, 2010-es vb-n, a tavalyi Eb-n az első, a 2010-esen pedig a második helyen végzett. A sportlövészet már az 1896-os első modernkori olimpia programjában is szerepelt, s mindössze kétszer, 1904-ben és 1928-ban maradt ki a műsorból. A magyar versenyzők először 1908-ban vettek részt a sportág küzdelmeiben, s azóta minden olimpián szerepeltek, az 1984-est kivéve. Eddig összesen hét arany-, három ezüst- és két bronzérmet szereztek. Az első győzelmet 1912-ben Prokopp Sándor érte el a 300 m-es hadipuska számban, míg az utolsót Igaly Diána nyolc éve Athénban a női skeetesek között. Az egyetlen kétszeres bajnok Takács Károly, aki 1948-ban és 1952-ben is diadalmaskodott gyorstüzelő pisztolyban, míg a legtöbb érmet a korábbi szövetségi kapitány, Hammeri László szerezte. Ő 1964-ben fekvő kisöbű sportpuskában arany-, összetett sportpuskában bronz-, négy évvel később pedig fekvőben ezüstérmet érdemelt ki. (folytatjuk) * r t
