Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-24 / 170. szám

Kajdi Norbert, a balassa­gyarmati hivatásos tűzol­tóság rajparancsnoka is esküt tehetett nemrég a belügyminiszter előtt, mint a katasztrófavéde­lem gyorsreagálású kü­lönleges alakulata, a Hu­nor tagja. S. K. Balassagyarmat A hazai és nem­zetközi bevetésekre felkészített Hunor (Hungarian National Organisation . For Rescue Services) Mentőszervezet a ka­tasztrófavédelem hivatásos tűz­oltókból életre hívott gyorsrea­gálású különleges alakulata. Tagjai - mind a kilencvenen - legjobbak a legjobbak között, hi­szen szigorú pszichikai, fizikai és egészségügyi feltételeknek kellett megfelelniük. Az önként jelentkező lánglovagok közül fi­zikai állóképességük, szakmai Nógrádi lánglovag az elit egységben tapasztalataik, különleges ké­pességeik és ismereteik alapján, előzetes felmérések és válogatás után választották ki a tagokat. Nógrád megyéből Kajdi Nor­bert tűzoltó zászlós, a balassa­gyarmati hivatásos tűzoltóság rajparancsnoka teljesítette a fel­vételi eljárás során támasztott követelményeket, aki a romelta­karításban, az építésben vagy a bontási-, műszaki mentési mun­kálatokban vesz részt. Ő is, mint a csapat minden tagja vállalta, hogy a nap huszonnégy órájá­ban, minden pillanatban készen állnak az azonnali bevetésre. A Budapesten három, vidéken nyolc, külföldön pedig negyven- nyolc órán belül beavatkozásra képes csapatot folyamatosan képzik, terhelik a jövőben is an­nak érdekében, hogy minél ösz- szeszokottabban, összehangol- tabban dolgozzanak a katasztró­fa sújtotta területeken. A Hunor tagjait a legkülönfé­lébb katasztrófahelyzetekre ké­pezték ki. Míg a közepes minő­sítésűek harminc-negyven tag­ból állnak, a nehéz minősítésű mentőcsapatok már jóval több embert számlálnak. Több tízton­nás romok mozgatására alkal­mas eszközökkel tíz napon át ké­pesek önellátóan dolgozni akár két kárterületen is. A kutyás mentésre szintén felkészültek. Olyan földrengéskutató eszkö­zökkel rendelkeznek, amelyek alkalmasak a romok alatt rekedt emberek felkutatására és men­tésére. Például lángvágókkal, emelőkkel, melyekkel akár egy húsztonnás betontömb alól is ki tudják hozni a sebesülteket. A sisak sem átlagos, hanem olyan könnyített fejvédő, amit kimon­dottan a kutató-mentőknek fej­lesztettek ki. A ruha négy évsza­kos, a bakancs védi a lábat a le­hulló törmelékektől. Emellett más egyéni és csapatvédő esz­közük is van - nyilatkozta Jackovics Péter tűzoltó alezredes, a szervezet parancsnoka. Ha egy ország egy katasztrófa után segítséget kér tőle, az Egye­sült Nemzetek Szervezete első­ként az általa minősített csapa­tokat kéri fel a mentésre. A ma­gyar csoport tagjainak ezért ok­tóberben egy harminchat órás minősítő gyakorlaton, az ENSZ szakértői előtt is bizonyítaniuk kell. Ezt követően veszik nyil­vántartásba a Hunort, mint ne­héz minősítésű városi kutató és mentőcsapatot. Jellemzően a gazdaságilag erősebb országok képesek ilyen alakulatokat kiál­lítani, így nem csoda, hogy a vi­lágon összesen tizenkettő van belőlük. Felfedi titkát a kukoricafosztás (Folytatás az 1. oldalról.) Litke. Évtizedekig dolgozott a kereskedelemben, szerette, amit csinált, aztán egyszer csak nem volt rá többé szükség. A csúf kortünet emelte ki a meg­szokott ritmusából, s persze, nehezen viselte ezt, de teltek a hónapok, s egy alkalommal, amikor Pesten járt, megpillantott egy kirakatot csuhébá- bukkal. Az egyszerű anyag, és a mesteri munka öt­vözete ébresztette rá a benne szunnyadó lehetőség­re? így volt valahogy. De nem ez, hanem az elha­tározás, a szándék a lényeg. „Megpróbálom” - mondta magának s így tett. A feladat jól simult a kezébe, s már az első apró, formás díszek, tárgyak kedvére valók voltak. Nemcsak neki: családtagok, barátok, ismerősök mikor először látták meg, - a szó jó értelmében - hogy mit művel, máris kérték, készítsen nekik is ilyet... Valójában így terjedt az ismeretség is a „csuhé­zó asszonyról”, aki négy év alatt felgyorsult tem­póban bizonyította: mesterfokon hajtogatja, for­mázza, csomózza a kukoricacső erős rostú levele­it. Férje és lánya biztatással buzdította a folytatás­ra. A kukoricafosztás hosszú ujjai között felfedi tit­kát, s a vesztés talaján így talált korábban nem is­mert önmagára Kanyó Alfonzné. Sok helyen, sokakat megnyert már a csuhémű- vészetének: bemutatták a munkáit például Pé­csett, Komáromban, a Vajdahunyadvárban, elnyer­te a Magyar Kézműves Remek díjat, Svájcba nász­ajándékba is készített már dísz-kompozíciót. Né­metországba vitték a kürcsi kürtőskalács műhely általa kicsinyített, csuhé változatát... Szobájukban, a szekrény üvegezett polcai, s szinte minden sza­bad hely csuhé-művekkel borított. A különböző méretű, elegáns táskáktól, a figurális darabokon át a használatra alkalmas papucsig száz vagy en­nél is többféle míves munka sorakozik. Egy doboz miniatűr, májusi (virág)kosárkákkal van tele, s mutatja azt az erős, szép kivitelű, füles szatyrot, amit mostanában fog zsűriztetni. Ez a környezet, illetve atmoszférája éppen at­tól és annyira túlfűtött, amilyen iramban dolgo­Központban az egészség Szenográdi Ferenc Szécsény. A városban az elmúlt év elején készült el és átadták a járóbeteg szakrendelő-intézetet, amely jelentősen hozzájárult a vá­ros és térségében élő több mint húszezer em­ber egészségügyi ellátá­sának javításához. Az in­tézményben a más terü­leten élőket is fogadják. A szakrendelő-intézet igazgató főorvosa, dr. Barrak Ahmad, akinek a fenntartó a közelmúltban négy évre meghosszab­bította kinevezését A ve­zetői munkájának, hitval­lása, hogy a betegek mi­nél gyorsabban orvosi el­látásban részesüljenek. Nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, a szűrővizsgálatra. Végeznek hallás, látás, csontritku­lás és allergia vizsgálatot, mérnek vérnyomást és cukorszintet. Az el­múlt másfél év alatt azon fárado­zott, hogy az intézetükben a szak­ellátás bővüljön, beszerezzék a di­agnosztizáláshoz, gyógyításhoz szükséges modern eszközöket. Je­lenleg az intézetükben hetvenen dolgoznak, ebből az orvosok szá­ma harmincegy. Az induláskor a létszámuk ennek csupán a negye­de volt Ma már elmondható, hogy rendelkeznek a gyógyításhoz szükséges szakterületekkel. Az in­dulást követően hónapról hónapra újabb és újabb szakrendeléssel .........................— bő vült az intézet. Ebbe a sorba tar­tozik a baleseti sebészet, ahol dr. Csonka Csaba főorvos fogadja az arra rászorulókat. Az urológián, dr. Kiss Bertalan adjunktus ren­del. Van hasi, pajzsmirigy, szív, ult­rahang vizsgálatuk, ősszel a nya- ki érrendszer ultrahang vizsgála­tát is el tudják végezni. Új „szín­folt” a rendelőintézet palettáján a kórházi ellátás, ahol kisebb műté­teleket is elvégeznek, és infúziós kezelést kapnak a beutaltak. A bel­gyógyászati szakrendelésüket, diabetológiai vizsgálattal bővítet­ték, itt dr. Németh György főorvos várja a betegeket. Az új szolgálta­tások között kell megemlíteni a foglalkozási és üzemorvosi rende­lőt, valamint a gyermek neuroló­giai vizsgálatot. Végeznek pszihiátriai és tüdőgondozási el­látást, valamint csoportterápia fog­lalkozásokat, ahol alkohol és egyéb függő betegeket kezelnek. Új, modern gépek segítik a szakemberek munkáját. A közel­múltban vásároltak a végbélvizs- gálathoz szükséges eszközt, vala­mint egy modern négyrekeszes galvánkádát és csont- sűrűséget ellenőrző berendezést A gyógy­tornászok munkáját térmozgató gép segíti. A fejlesztési tervek kö­zött szerepel egy vállhúzógép beszerzé­se. Rendelkezésükre áll hét darab szívmű­ködést vizsgáló beren­dezés (EKG hotter mo­nitor), valamint három darab 24 órás vérnyo­másmérő. Az intézetnek mű­ködéséhez, fejleszté­séhez minden fillére szüksége van. Az épületben nincs üresen álló helyiség, azokat kiadták, ahol hallókészülékeket, szemüvege­ket, egészségügyi segédeszközö­ket lehet vásárolni. Nemrég nyüt meg a büféjük. Ami a jövőt illeti, az igazgató főorvos azt mondta, célja a további fejlesztés, ami a betegek gyógyulását segíti elő. Megjegyezte, jó érzés tudni, hogy Szécsény város polgármestere Stayer László, a térség polgármes­terei; országgyűlési képviselők dr. Nagy Andor, Bállá Mihály és Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke is mellette állnak, segítik a munkáját. dr. Barrak Ahmad zik ez az asszony arra a bizonyos belső parancs­ra. S még be sem fejezi az egyik ötlet, gondolat tárgyiasítását, már sürgeti a türelmetlenül sor­ban álló másik. Jó hallgatni ahogyan megfontolt szavakba önti hitvallását, s jó hallani, látni ked­venc csuhéit: az életképeket az egykori paraszti világról: a lagziról, a dagasztásról, a vajkészítés- ről, a tésztagyúrásról vagy a kenderfeldolgozás mozzanatáról, a gerebenezésről. (MJ.) * «J » r * J

Next

/
Oldalképek
Tartalom